Csak egyeztetések után alakítják át a szakmai kollégiumokat
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Kisebb létszámú, ezért rugalmasabban működő szakmai kollégiumi rendszert kíván kialakítani a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (Nefmi) egészségügyért felelős államtitkára, Szócska Miklós. Míg az egészségügy-politika a korábbi években nagy viharokat kavart, szembeállítva magával az orvostársadalmat, úgy tűnik, az új vezetés – belátva, hogy erőszakkal semmit nem verhet keresztül a szakmán – a szakmai kollégiumok átalakítása kapcsán is hosszas egyeztetésekre készül. Az államtitkár kinevezése óta több ízben is hangsúlyozza, hogy lassan, lépésről lépésre, az érintettek meghallgatásával és bevonásával kívánja kialakítani a kormány egészségügy-politikáját. Bár a tegnapra meghirdetett, a szakmai kollégiumok átalakításáról és jövőjéről szóló sajtótájékoztatót nagy várakozás előzte meg, bombasztikus bejelentés nem történt, csupán az egyeztetési folyamat megkezdését jelentette be a szakpolitikus. A korábban a mindenkori ágazati miniszter, jelen állás szerint az egészségügyi államtitkár tanácsadó testületeként működő szakmai kollégiumok várható átalakítását Réthelyi Miklós, a Nefmi vezetője már májusban szóba hozta az egészségügyi bizottság előtti meghallgatásán. A szakmai kollégiumokat érintő szabályozást legutóbb 2008-ban változtatták meg, ennek értelmében 2009. tavaszán álltak fel az új grémiumok. Akkor négy új szakmai kollégiumot is létrehoztak, a szakma kérésének megfelelően (addiktológia, dietetika, érsebészet és gyógytorna-fizioterápia). A szabályozásban akkor – figyelembe véve a Magyar Orvostársaságok Szövetségének (MOTESZ) javaslatát, amely szerint a testületek lomhasága éppen a magas taglétszámból eredt – a korábbi, általában több mint 20 fő helyett 15 főben határozta meg egy-egy kollégium tagjainak számát. Az egészségügyi államtitkár most ezt – a tervek szerint – tovább csökkentené, a még hatékonyabb, rugalmasabb működés érdekében. A most fennálló kollégiumok a továbbiakban ideiglenes jelleggel működnének tovább. Az új testületeket várhatóan az év végén, egy 12 tagú, államtitkári szakértői bizottság javaslatai alapján hozzák majd létre. Szócska mind az országos intézményekhez, mind a szakfelügyeleti rendszerhez közelebb vinné a kollégiumok működését. Elvárása az is, hogy a grémiumokban szerepet kapjanak a fiatalabb generációk. A 12 tagú, szakmai tanácsadó testület tagságára széles körből várják a szakmai szervezetek, orvosok javaslatait e hónap végéig a [email protected] elektronikus levélcímre. A 2009-es orvosi szakmai kollégiumok megválasztásakor a Magyar Orvosi Kamara (MOK) panaszt tett a Fővárosi Főügyészségnél, sérelmezve a választások menetét. Az ügyészség helyt adott a kamara kifogásainak, ám a kinevezéseket nem semmisítette meg, csupán szorgalmazta, hogy jövőben részletesebben dolgozzák ki a vonatkozó szabályokat. Dr. Éger István, a MOK elnöke az elitmed.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy az akkori egészségügyi kormányzat az ügyész megállapításait tudomásul vette, ám azóta sem történt változtatás a választási szabályokban. „Remélem, hogy amennyiben lesz új kollégiumi választás, a mostani egészségügyi vezetés figyelembe veszi majd az ügyész akkori javaslatait, s a Kamara észrevételeit . Korábbi panaszunknak is az volt a lényege, hogy botrányosnak tartottuk, hogy a tagság nagy részét a miniszter delegálta a testületekbe, lehet, hogy át kellene gondolni, egyáltalán szükséges-e a miniszteri kijelölés.” A szakmai kollégiumok fiatalításával kapcsolatban Éger véleménye az, hogy nem az életkornak kell dominálnia a kollégiumok tagjainak kiválasztásakor: „Ezek a grémiumok a szakma nagyjait tömörítik, az adott területen nyújtott tudományos, és szakmai tevékenység elismerését jelentette, ha valaki ide bekerült.” A kollégiumi tagok létszámának csökkentése az elnök szerint szakmánként lehetne differenciált, de nem feltétlenül szükséges. Arra a kérdésre, hogy szerinte kiknek kellene bekerülniük a Szócska Miklós által bejelentett, 12 tagú szakmai tanácsadó testületbe, Éger István úgy reagált, az előkészítő bizottságba reményei szerint bekerül a Kamara, mert „ez alapvető elvárás”. Kérdéses, hogy az orvosi szakmai kollégiumok feladatkörébe visszakerül-e majd az a jog, amelyet szintén a 2008-as szabálymódosításkor vettek el tőlük, hogy véleményezhessék a kormány által készített egészségügy-politikai szakmai koncepciókat. Mint ismeretes, 2007-ben több orvos is azért mondott le kollégiumi tagságáról, mert sérelmezték, hogy a grémiumok nem léptek fel a Molnár Lajos és Horváth Ágnes fémjelezte egészségügyi reform ellen egyes elemei ellen, holott akkor még joga lett volna a testületeknek vétót emelni. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás