Gondolat

Somló Bódog az állami beavatkozásról 1907-ben

2022. SZEPTEMBER 30.

Szöveg nagyítása:

-
+

A tanulmány
Somló Bódog az „Állami beavatkozás és individualismus” című tanulmánya 1907-ben jelent meg, közel 200 oldalas mű. Nem csak az állami szabályozás, hanem a szabályozásról, természetes kiválasztódásról illetve az egyénről, kényszerről általában gondolkodik, megelőzve ezzel néhány probléma nemzetközi tematizálását is. Szisztematikus és jól felépített szintetizáló könyv, amely egyes részei korunkban is aktuális kérdéseket tárgyal.
Somló Bódog abból indul ki, hogy a társadalomtudományi kutatás két tényezőre bontható: az emberi szervezet (mint biológiai „objektum”) és annak környezete („a többi világ”), de ez nem ellentétalapú szembeállítás, hanem csak kategoriális. Spenceri szemléletből kiindulva vezeti le az emberi szervezet és annak a boldogságra való törekvését.
Ebből már logikusan következik az emberi szervezet és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata. („A környezetnek a lelki élet útján való hatása” című fejezetben elképesztően modern gondolatok olvashatóak.) A kötetben a korszerű kortárs irodalomból is idéz. (Spencer, Stammler stb.). Mielőtt rátér a II. részben az állami beavatkozásra, a 19. fejezetben külön fejezetet szentel a kényszer meghatározásának és kiemeli, hogy a jog a kényszer egyik neme. Ebből már logikusan következik az állami beavatkozások vizsgálata. Az állami beavatkozások jellegét elsőként a természetes kiválasztás szempontjából teszi meg, rendkívül nagy elméleti alapossággal. (Bevezető fejezetben a három versengő evolúciós eszmeáramlat lényegét és közös pontjait ismerteti (például lamarckizmus, darwinizmus, weismannizmus.) A 27. fejezet, a Természetes kiválasztás az emberi társadalmakban, külön figyelmet igényel, mivel szintén széles szakirodalmi szintézist hajt végre. (Benjamin, Giddings, Edmond, Huxley, Perry, Wallace, Spencer stb.)
Minden elmélet lényegi elmélete mellett kritikai elemeket is megfogalmaz, de lényegét tekintve arra jut, hogy jelenleg még nincs eldöntve, hogy a természetes kiválasztódás gondolata alkalmazható-e a társadalmakra is? Ezt követően növénybiológiai/ökológia, sőt cönológiai folyamatokat ismertet és vizsgálja, hogy ezekből mi és hogyan értelmezhető a társadalmi jelenségekre. Megfelelően távolságtartó, de egyben kritikus is (például: „Téves tehát Kellynek az a tanítása, hogy az égalj révén a környezet csak addig gyakorolt kiválasztást az ember felett, a míg az mesterséges ellenállást nem tudott kifejteni”…vagy később, szintén Kellyvel kapcsolatban: „Az első kérdés, a mely e tannal szemben felmerül, az, hogy tényleg véget ért-e már az embernek zoológiai, strukturális fejlődése a történelmi időkben.” )
A szerző megállapítja, hogy a társadalmon kívüli társadalmi környezet is hat a társadalomra és ez akkor széles körben elfogadott álláspont volt. Ebben a fejezetben ismerteti a marxista eszmerendszert is, rendkívül tisztán, lényeglátóan. Felveti, hogy a természetes változás és a mesterséges beavatkozás közötti határvonal nem mindig egyértelmű. Hosszan tárgyalja az individualizmus lehetetlenségét: még egy „vegytisztán” individualista berendezkedésben sem lehetséges individualizmus. Minden társadalomban van szabályozás, ezt a versennyel állítja összefüggésbe a 40. fejezetben. A verseny-szabályozás párba állítása szintén rendkívül haladó megfontolásnak tűnik. A verseny a kiválasztódás egyik eszköze, de éppen az előző fejezetben érinti, hogy például a munkásság alkoholizmusa nem egyéni, hanem társadalmi probléma. A harmadik részben az állami beavatkozások fejlődését taglalja. Nagyfokú módszertani tudatosság és árnyaltság jellemzi ezt a fejezetet, az állami beavatkozások történetét. Kiemeli, hogy nehéz szabályszerűséget, törvényeket megragadni, mert rendkívül változatos és változó a világ, e tekintetben bírálja a spenceri megközelítést, amely természettudományos törvényeket feltételez ezen a területen is. Ezt követően végigmegy a hagyományos társadalomfejlődési modellen és taglalja azok beavatkozásainak jellegzetességeit. Összefoglalva elmondható, hogy Somló Bódog a hazai szociológiatörténet egyik kiemelkedő alakja, aki korán és a kornak megfelelő szisztematikussággal tárgyalt problémákat, amely problémák egy része (például a hazai alkoholizmus) még mindig aktuális és kevéssé értett.

Bíró Zita

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.