A Nyugat halála
2015. AUGUSZTUS 03.
2015. AUGUSZTUS 03.
Szöveg nagyítása:
A Nyugat folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg, egész pontosan 1941. augusztus 1-jén, a nagy költő halála előtt három nappal került az olvasók kezébe a Nyugat utolsó száma. S ezzel meg is szűnt az az erő, mely az elmaradottnak tartott magyar irodalom becsatornázását szorgalmazta a nyugati irányzatokba, és segítette a 19 század új stílusirányzatainak hazai érvényesülését. A kor legnagyobb hatású folyóirata maga köré gyűjtötte a nemzet legtehetségesebb íróit, költőit, ezt a holduduvart melyet sokféle világnézeti arculata ellenére a közös ellenség forrasztotta egybe, a konzervativizmus. A vad támadások ellenére is a színvonalas kiadvány meg tudta védeni magát, és biztosította fennmaradását az I. világháború után is. Az alapításról ezt írta Fenyő Miksa: „A Nyugat nem légüres térben jött létre, – vagyis aki meg akarja írni történetét, az nem kezdheti azzal, hogy ekkor és ekkor összeült a Royal-kávéházban Osvát Ernő Fenyő Miksával és a második »fekete-pohárnál« – Osvátnál nyilván a harmadiknál, elhatározták, hogy folyóiratot alapítanak. Nem. A történetírónak messzebbre kell visszanyúlnia, s képet írni azokról a múlt század végén, a század elején megvolt politikai, kulturális és szociális viszonyokról, melyek determinálták a Nyugat létrejöttét, – még ha ez a kép nem is rajzolódott ki teljes világossággal a Nyugat alapítói előtt.” Tehát a Nyugat indulása, megalapítása korántsem volt előzmény nélküli: olyan korábbi periodikák, mint az Új Magyar Szemle, Új Figyelő is hatást gyakorolt a szemléletére, és a Huszadik Század és a Társadalomtudományi Társaság köré gyűlő baloldali és polgári radikális tábor hatása is felfedezhető. Végül 1908. január 1-jén alakult meg a lap, de már 1907 karácsonyán olvasható volt az első szám. Az „első nemzedék” írói Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Kaffka Margit munkásságukkal a Magyar irodalom európaibbá tételét kívánták szolgálni a folyóirat révén, ezt tükrözte az újság neve is. Az új lap kritikusai, szerkesztői, műértői Ignotus Pál, Osvát Ernő, Schopflin Aladár, Fenyő Miksa, Ambrus Zoltán és Hatvany Lajos voltak, a szerkesztőkhöz később csatlakozott Kaffka Margit, Gellért Oszkár és Cholnoky Viktor, majd Juhász Gyula, Balázs Béla és Kosztolányi, Babits, Szép Ernő és Tóth Árpád. És a nagy irodalmi felfedezett is bekapcsolódott a munkásságba, Móricz Zsigmond. A húszas években már a folyóirat a realista és poszt-expresszionista irányt követte, és az alkotói kör kiszélesedett, olyan művészekkel bővült, mint Weöres Sándor, Gelléri Andor Endre, Áprily János vagy József Attila. A szerkesztők emelett hivatásuknak tekintették a trianoni határokon kívül rekedt tehetségek – például Tamási Áron – gondozását, felkarolását is. A Nyugat voltaképpen minden politikai erő számára irritáló értékrendet és ellenható erőt képviselt - Kun Béla rendszere számára a polgári eszméket hangoztató folyóirat nem volt elég forradalmi, a Horthy-féle ellenforradalom viszont felforgatónak találta - és csupán Hatvany Lajos Nyugat Kiadóvállalatán, majd Móricz Zsigmond anyagi támogatásán múlott, hogy 1941-ig fenn tudott maradni. A harmincas évek elején a Nyugat harmadik generációja lépett színre, mely a lap arculatát is megváltoztatta. A korábbinál jóval inkább előtérbe kerültek a versek, melyek olyan költők tollából származtak, mint Jékely Zoltán, Weöres Sándor és Dsida Jenő. Szerb Antal és Szabó László vitte az esszét, a Horthy-korszak társadalmi kérdéseire és embertelen viszonyaira reflektálva. A huszadik század első felének majd minden tehetsége megnyilvánult lapjain, és szellemisége jótékonyal oltotta be a magyar kultúra termőtalaját, humánuma, szellemi igényessége és kiegyensúlyozott nyitottsága máig ható példa a kultúra fogyasztó nemzedékek előtt, és a média minden orgánuma számára. NZS
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás