Ökológia

Nem városi legenda: tényleg hat a beltartalomra a növénytermesztés módja

2023. NOVEMBER 07.

Szöveg nagyítása:

-
+

Nagyüzem vs. biogazdálkodás
Egy a Frontiers in Sustainable Food Systems szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány bizonyítékok sokaságával támasztja alá, hogy van. Két dolgot azonban meg kell jegyezni. Az egyik, hogy hogy a kérdés összetettebb annál, hogy pusztán bio- és nem biotermelésben gondolkodjunk: a növénytermesztés részletei – mint a szántás és a műtrágyahasználat – alapvető jelentőségűek. A másik pedig, hogy nem mindegy, milyen kémiai anyagokat tekintünk relevánsnak, amikor a beltartalmat értékeljük.
Az, hogy milyen anyagok jelennek meg a növényben, erősen függ a talajegészségtől. A növények többféle módon vesznek fel kémiai anyagokat a környezetükből, és ennek egyik fő módja a gombapartnereken, gyökér-gomba kapcsolatokon keresztül történő anyagfelvétel. A talajéletet, benne a gombák jelenlétét pedig olyan tényezők is befolyásolják, mint az, hogy szántják-e az adott területet, valamint hogy alkalmaznak-e műtrágyákat. Az úgynevezett fitokémiai anyagok (a növények által gyakran védekezés céljából termelt vegyületek, úgynevezett másodlagos anyagcseretermékek) termelése és a mikrotápanyagok, vitaminok mennyisége egyaránt múlik a talajművelés részletein. De nem pusztán ezen: éghajlati adottságok, a talaj más jellemzői és a termesztett növény fajtája, változata is nagy hatással bír. Bio termelési rendszerekben gyakran szántással igyekeznek kordában tartani a gyomokat, ez viszont károsítja a talajt, a végeredmény tehát korántsem ideális ez esetben sem. Konvencionális rendszerekben pedig a szántás mellett jellemző a nitrogénműtrágyák erőteljes használata, ami szintén árt a talajegészségnek. A tanulmány szerzői szerint ezért érdemes a talajegészség szemszögéből is vizsgálni a kérdést. 

Tények, adatok
A tanulmány sok vizsgálat temérdek adatát idézi, érzékeltetésképp néhány az idézett számszerű adatok közül:

•    egy tízéves kutatásban azt találták, hogy a konvencionálishoz képest biotermelésben 79% és 97%-kal volt magasabb a paradicsomok átlagos kvercetin- és a kemferolszintje (ez a két fitokémiai anyag bizonyítottan támogatja az emberi egészséget);
•    egy másik kutatásból kiderült, hogy a termelés módja akár tízszeres különbséget okozhat a brokkoli emberi egészséget támogató fitokémiai anyagainak szintjében;
•    egy harmadik vizsgálatban a biotermelésből származó növények mikrotápanyag-tartalma akár 50%-kal is magasabbnak bizonyult;
•    egy további kutatás rámutatott, hogy a biotermelés nem csak egy-két termény esetében, hanem növények sokaságánál eredményezett pozitív hatást a fitokémiai anyagok mennyiségére, többek között cukkini, banán, retek, manióka, brokkoli, narancs, szőlő, spenót, brokkoli, padlizsán, zöldcitrom és sárgarépa esetében.

A fő különbségek
Ez csak néhány kiragadott adat; a példák között olyat is találunk, ahol a gazdaságok közötti változatosság vagy a növénytermesztési szezonok közötti eltérések nagyobbak voltak, mint amit a termelés módja okozott. Óvatosnak kell tehát lenni az egyes eredmények általános kiterjesztésével. Sok kutatást áttekintve azonban egyértelműen kirajzolódik a következő kép: jellemzően a bio termelési rendszerekben magasabb a növények mikrotápanyag- (pl. vitamin) és fitokémiai anyag tartalma, mint konvencionális rendszerekben. És nemcsak az számít, hogy mi hiányzik a kívánatos anyagok közül, hanem az is, hogy mit lenne jó elkerülni. A konvencionális termelésből származó termékekben jellemzőbbek a növényvédő szerek maradványai, a nehézfémek és az antibiotikumokra rezisztens baktériumok, márpedig ezek enyhén szólva nem használnak az emberi egészségnek. A nitrát nagyobb aránya és sok növény C-vitamin-szintjének csökkenése pedig azért is problémás, mert a C-vitamin védőszerepet játszana a nitrát és más rákkeltő hatású vegyületek ellen a szervezetünkben.

Új "keretezés"
A szerzők szerint a beltartalmi értéket övező vita részben amiatt áll fenn, hogy a különböző kutatók mást és mást tekintenek tápanyagnak. Vannak, akik csak a makrotápanyagokat tartják igazán lényegesnek, míg mások a mikrotápanyagok, vitaminok, sőt, a fitokémiai anyagok mennyiségét is fontosnak tekintik. Jó okunk van rá, hogy ez utóbbi megközelítést tartsuk igazán relevánsnak az emberi egészség szempontjából. A mikrotápanyagok (vitaminok és ásványi anyagok, pl. cink, vas) fontosságát talán nem kell hangsúlyozni, de az említést érdemel, hogy a fitokémiai anyagok (mint a fenolok, flavonoidok és karotinoidok) emberi egészségben betöltött szerepe egyre nagyobb figyelmet kap – többek között antioxidánsként és gyulladáscsökkentő vegyületként számos kedvező egészségügyi hatást fejtenek ki.
A kutatók megjegyzik, hogy a fitokémiai anyagok fogyasztását legegyszerűbben azzal növelhetjük, ha sok zöldséget és gyümölcsöt eszünk akár konvencionális, akár más rendszerből. Nem elhanyagolható azonban az a tény sem, hogy a bio és regeneratív módon létrehozott terményekben több fitokémiai anyagot találunk, a különbség pedig gyakran többszörös is lehet.
Mindezek arra utalnak, hogy újra kellene keretezni a táplálkozástudományi és mezőgazdasági kutatásokat és szakpolitikát, a középpontba a talajegészség kérdését helyezve.

szemlézte: Pribéli Levente
Eredeti hivatkozás: Montgomery, D. R., & Biklé, A. (2021). 
eredeti közlemény: https://doi.org/10.3389/fsufs.2021.699147.

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Big Pharma és Big Ag

BRYS Zoltán

A gyógyszergyárak gyakorlatát számos magas színvonalú kritika érte az elmúlt évtizedben, ezzel szemben a Big Ag viszonylag kevesebb figyelmet kapott orvostudományi folyóiratokban. Számos betegséggel összefüggésbe állítható a táplálkozás. Jelentőségénél fogva hasonlóan kiemelt szakmai figyelmet érdemelne.

COVID-19

Táplálkozási ajánlások a CoVID-19 miatti karantén idején

A karanténhoz társuló stressz alvászavarokat is okozhat, ami tovább fokozhatja a stresszt és ezáltal a táplálékbevitelt, ami egy ördögi kör kialakulásához vezethet. Fontos, hogy vacsorára olyan ételeket fogyasszunk, amelyek szerotonint vagy melatonint tartalmaznak vagy elősegítik ezeknek a szintézisét.

Ökológia

Az emberi egészség és az élelmiszerrendszerek egysége

Számos súlyos egészségügyi probléma kiváltó okai az iparosított élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekben keresendők – írják a The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health című, Food Policy szaklapban megjelent tanulmány szerzői. A nagymértékben külső inputokra utalt mezőgazdaság, az intenzív állattartás, az erősen feldolgozott élelmiszerek kiterjedt marketingje és a deregulált globális kereskedelmi láncok mind példaként sorolhatók fel erre. Általában mégis a tágabb kontextus figyelembevétele nélkül, úgy tekintenek a különféle egészségügyi problémákra, mintha azok minden mástól függetlenül lépnének fel. A túlsúlyt például gyakran egyéni életmódbeli választások kérdéseként tárgyalják (az étrendre és a mozgásra összpontosítva), kevés figyelmet fordítanak arra, hogy mi a kapcsolata az „élelmiszer-környezet” (food environment) egyéni döntésekre gyakorolt hatásával. További példa az élelmiszer eredetű megbetegedések esete. Miközben a szakértők jellemzően a hosszú élelmiszer-ellátási láncok átláthatatlanságát és az intenzív állattartást jelölik meg ezek kiváltó okaiként, szélesebb körben leginkább pusztán közegészségügyi krízisként tekintenek rájuk.

Hírvilág

A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás

Több zöldséget, gyümölcsöt, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket lenne fontos fogyasztani. Erősen csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét,

A táplálkozás filogenetikai szemlélete