Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 87
Gondolat
2022. JÚNIUS 23.
Lehet-e tudatos a micélium?
A Fungal Biology folyóiratban megjelent Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind című közlemény szerzője rávilágít, tudományos berkekben mennyire égető szükségünk van az intelligencia és a tudatosság fogalmainak felülvizsgálatára. Arthur Reber sejtszintű tudatosság elmélete szerint az intelligencia nem tekinthető emberi privilégiumnak. Az intelligencia inkább egy skálázható kvalitás, amely alacsonyabb vagy magasabb komplexitásban, de számos organizmuson megfigyelhető.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Intracranialis vérzések DOAC-terápia kapcsán
Az intracranialis vérzések (ICV) körülbelül 10–15%-a K-vitamin-antagonista (KVA) kezelés mellett jön létre, e vérzéstípusok mortalitása közel 60%-os. A pitvarfibrilláció okozta stroke prevenciójában aktuálisan már domináló direkt oralis antikoagulánsok (DOAC) esetén az ICV-k előfordulása mintegy fele a KVA-kezeléshez kapcsolhatóknak.
Hypertonia és Nephrologia
2022. FEBRUÁR 26.
SARS-CoV-2 fertőzés során kialakult alsó végtagi akut artériás elzáródás esete. „Örülök, hogy élek…”
A 2019 decemberében elsőként Kínában (Wuhan) észlelésre került, későbbiekben SARS-CoV-2 (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2) fertőzésként leírt megbetegedés azóta világméretű járvánnyá eszkalálódott (1). A pandémia magyarországi megjelenése 2020 tavaszára tehető, azóta immár a legújabb koronavírus-variáns (omikron) okozta 5. megbetegedési hullám kialakulását látjuk (2). A járványügyi szakemberek és az egészségügyi szolgáltatásért felelős szereplők elsődleges figyelmét a koronavírus-fertőzés kiváltotta tüdőgyógyászati manifesztáció, a koronavírus-fertőzésre jellemző kétoldali tüdőgyulladás kötötte le. Felismerésre került, hogy ez a kórkép a tüdőparenchyma súlyos károsodásával járhat, amely során a felszabaduló gyulladásos mediátorok (citokinvihar) hatására ARDS képében jelentkező légzési elégtelenség alakulhat ki. Mindez a halálozás elsődleges meghatározójának tűnt (3). Emellett kezdetben egyedi esetleírások, majd esetsorozatok, kohorszvizsgálatok eredményei jelezték, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés esetén fokozott thromboticus aktivitás okozta vénás és artériás megbetegedésekkel (micro- és macrothrombusok kialakulása) kell számolni (4–8). A prothromboticus állapot hátterében a véralvadás és a gyulladás folyamatainak komplex együttese valószínűsíthető, amiben kiindulópont lehet a vírus okozta endothelkárosodás (9–11). Mindezek alapján a SARS-CoV-2 fertőzés extrapulmonalis manifesztációjaként a cardiovascularis rendszer érintettsége szintén meghatározó jelentőségű (12, 13). A vénás thromboembolia mellett az artériás rendszerben változatos lokalizációval (aorta, végtagi artériák, agyi erek, mesenterialis keringés, veseartéria, koszorúér) és ennek megfelelő akut klinikai képpel jelentkező thromboticus elzáródásokról számolnak be (5, 14–17). Jelen esettanulmányunk egy SARS-CoV-2 fertőzéshez kapcsolódó alsó végtagi verőér-elzáródás történetét dolgozza fel.
Hypertonia és Nephrologia
2021. JÚLIUS 29.
Véralvadásgátlás hemodialízisben
A haemostasis az érpályán belüli thrombusképződést és -feloldást szabályzó bonyolult rendszer. Veseelégtelenség kialakulása során ez az érzékeny egyensúly több ponton sérülhet. Vérzéses szövődmények 40-50%-kal gyakrabban fordulnak elő, amelyet a thrombocytadiszfunkció, a hemodialízishez használt véralvadásgátlók magyarázhatnak. Ugyanakkor jól ismert a stroke, a pitvarfibrilláció, a vénás thromboembolia gyakoribb előfordulása is, amelyek hátterében a fokozott prokoaguláns aktivitás, a fibrinolyticus rendszer és az endogén antikoagulánsok csökkent szintje, illetve az eritropoetinhasználat állhat.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei
A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neuropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szövődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció káros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.
Klinikum
2021. JÚNIUS 09.
A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása
A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚNIUS 07.
A krónikus antikoaguláns-kezelés gyakorlati kérdései Covid-19-pandémia idején
A koronavírus-fertőzés több szempontból is hatást gyakorol a véralvadási rendszerre és a véralvadás gátlására alkalmazott gyógyszeres terápiára. Covid-19 miatt kórházba került betegek között szokatlan számban fordul elő a véralvadás zavaraival kapcsolatos eltérés. A pitvarfibrilláció (AF) előfordulása a Covid-19 miatt kezelt, és közülük kórházba felvett betegekben szintén gyakoribbnak tűnik. Orális antikoaguláns-terápiában részesülő Covid-19-betegeknél a vérzés, vagy a thromboemboliás szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében figyelembe kell venni a vese- és májműködést, valamint az orális antikoaguláns-, és a Covid-19-terápia közötti gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatásokat. Direkt orális antikoagulánsok (DOAK) esetében a jobb biztonság, a kedvezőbb kezelési adherencia és a fix adagolás előnyei mellett a gyógyszercsoport alkalmazásához nem szükséges a hatás laboratóriumi ellenőrzése, ami a közvetlen érintkezés elkerülése és az egészségügyi hálózat terheinek csökkentése szempontjából is előnyösebb lehet. Jelen tanulmányban a vírusfertőzés kapcsán alkalmazott gyógyszerek és az alvadásgátlás potenciális interakcióit tekintjük át, illetve a Covid-19 nyomán kialakuló coagulopathia kérdései mellett kitérünk a távolságtartási intézkedések kapcsán az antikoaguláns-terápiával kapcsolatos nehézségekre.
Trombózismenedzsment
2020. DECEMBER 26.
Gastrointestinalis vérzés és colorectalis daganatok kockázata pitvarfibrillációban szenvedő, véralvadásgátló kezelésben részesülő betegeknél
Eredeti közlemény: Gastrointestinal bleeding and the risk of colorectal cancer in anticoagulated patients with atrial fibrillation Rasmussen PV, Dalgaard F, Gislason GH, Brandes A, Johnsen SP, Grove EL, Torp-Pedersen C, Dybro L, Harboe L, Münster AB, Pedersen L, Blanche P, Pallisgaard JL, Hansen ML. Eur Heart J 2020 Feb 7;ehz964.
Lege Artis Medicinae
2020. JÚLIUS 01.
Szívünk ügye a korlátlan energiaital-fogyasztás elkerülése
Az energiaitalok piacra kerülésük óta töretlenül népszerűek, elsősorban a fiatalok és a gyermekek körében. A nemalkoholos üdítőitalok közé sorolt termékek fogyasztásával a gyártók a teljesítmény és az állóképesség fokozását ígérik. A vitaminok és növényi kivonatok mellett nagy mennyiségű koffein és egyéb stimuláns (taurin, guarana) van bennük. Az aktív összetevők közül kiemelkedő hatása és ez által veszélye a koffeinnek van, hiszen túlfogyasztása az enyhébb hemodinamikai változások mellett akár súlyos szív- és érrendszeri következményeket, szívritmuszavarokat, ioncsatorna-betegséget, fokozott véralvadást, szívizominfarktust vagy az agyi véráramlási sebesség csökkenését is okozhatják az arra hajlamos fogyasztók esetében. Számos esettanulmány számolt be a fiatal krónikus energiaital-fogyasztók körében tapasztalt súlyos cardiovascularis eseményekről is. Az energiaitalok túlzott és hosszú távú fogyasztásának az egészségre gyakorolt hatásait egyre többen vizsgálják, azonban a fogyasztás biztonságosságára és teljesítményfokozó hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok száma korlátozott és ellentmondó.
COVID-19
2020. ÁPRILIS 25.
Holland Népegészségügyi Intézet irányelveit a COVID-19-cel kapcsolatos fokozott thrombosis-hajlamra, annak megelőzésére és kezelésére
A COVID-19, különösen a súlyosabb esetek gyakran társulnak fokozott thrombosis-hajlammal a szervezet véralvadási rendszerének részben a vírusinfekció, részben a fokozott immunválasz okozta egyensúlyzavara miatt. Egyre gyakrabban derül ki, hogy a COVID-19-ben észlelhető súlyos pulmonológiai eltérést nem csak gyulladás, hanem pulmonális mikroembolizáció vagy tüdőembólia is okozza. Viszonylag gyakran észlenek mikroangiopathiás thrombotikus károsodással összefüggő tüneteket is. Mindezek miatt fontos, hogy COVID-19-ben, főleg a súlyosabb esetekben megfelelő thrombosis-profilaxis, illetve antithrombotikus kezelés történjen.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.