Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A végjátékot megváltoztató mRNS-oltás. Egy Nobel-díj krónikája

KOVÁCS Sándor

A Nobel Alapítvány bejelentette, hogy sok magyar várakozásának, reményeinek megfelelően Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek ítéli az idei orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, a Covid-oltásokat megalapozó módosított mRNS-technológia kifejlesztéséért. Duda Ernő virológussal, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar emeritus professzorával beszélgettünk a díj hátteréről.

HUN 2023;33(10-11)

Ökológia

2023. SZEPTEMBER 24.

Ózonréteg, UV, bőrproblémák és D-vitamin

Ezzel a kérdéssel foglalkozik egy, a közelmúltban a Frontiers in Oncology szakfolyóiratban Ozone Layer Depletion and Emerging Public Health Concerns – An Update on Epidemiological Perspective of the Ambivalent Effects of Ultraviolet Radiation Exposure címmel megjelent tanulmány.

HUN

Hivatásunk

2022. SZEPTEMBER 12.

Az éhség és a napsugár

A Nature Metabolism szaklap e havi számában egy érdekes, új felfedezésre hívják fel a dr. Carmit Levy által vezetett népes kutatóteam tudósai a figyelmet. Az általuk végzett állatkísérletek eredményeire alapozva, több mint háromezer emberen végzett vizsgálataik szerint, az élőlényeket, így az embert is különféle módon érintik a környezeti hatások, többek között az UV-sugárzás is.

HUN 2022;17(3)

Hivatásunk

2022. SZEPTEMBER 12.

Az éhség és a napsugár

Pár évvel ezelőtt aligha gondoltuk volna, hogy a napsugaraknak étvágygerjesztő hatása lehet. Ráadásul ez a hatás csak a férfiakat érinti. A nőknél fordított a reakció. A Nature Metabolism szaklap e havi számában egy érdekes, új felfedezésre hívják fel a dr. Carmit Levy által vezetett népes kutatóteam tudósai a figyelmet. Az általuk végzett állatkísérletek eredményeire alapozva, több mint háromezer emberen végzett vizsgálataik szerint, az élőlényeket, így az embert is különféle módon érintik a környezeti hatások, többek között az UV-sugárzás is.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A meningeomák patológiája

BEDEKOVICS Judit

A meningeomák többnyire jóindulatú, lassan növő, a feltételezés szerint az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származó daganatok. A meningeoma az egyik leggyakoribb intracranialis daganattípus, amelyet viselkedése és megjelenése alapján 3 grádusba sorolunk.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Intracranialis meningeomák gamma-sugársebészeti kezelésének lehetőségei. Szakmai irányelvek, tapasztalatok

DOBAI József, HUTÓCZKI Gábor, FEDORCSÁK Imre, BOGNÁR László

A meningeomák az egyik leggyakrabban előforduló, többnyire jóindulatú intracranialis daganatok, melyek az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származnak. Lokalizációjukat tekintve változatosak, a központi idegrendszer bármely területén elhelyezkedhetnek, ahol agyburkok is megtalálhatók. Tüneteket azáltal okoznak, hogy a környező ép agyállományra vagy képletekre direkt nyomást gyakorolnak, azok normális működését akadályozzák. Tüneteket ennek ellenére sokszor csak későn okoznak, mivel egy ideig az agy jól kompenzálja a daganat által okozott változásokat. Ebben a stádiumban elfogadott a követés, a konzervatív hozzáállás. A műtéti indikációt bizonyított növekedés, térfoglalás, oedema megjelenése, kieséses tünet vagy epilepszia megjelenése esetén állítunk fel. A daganat progressziója esetén elsősorban nyílt műtét lehetősége merül fel. A reziduális tumorszövet kontrollálására magas kockázatú műtétek eseteiben, amennyiben a lehetőségek azt megengedik, sugársebészeti, sugárterápiás beavatkozások lehetnek szükségesek, akár a hagyományos műtétek kiegészítéseként.

HUN 2022;7(1)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

Az onkológiai kezelések központi idegrendszerre gyakorolt mellékhatásai

KÓSZÓ Renáta Lilla, DOBI Ágnes

A kemoterápia és a konvencionálisan frakcionált irradiáció következtében kialakuló neurotoxicitást hosszabb ideje felismerték, azonban az új terápiás modalitások, a biológiai és az immunterápiák, az innovatív lokális kezelési módszerek, az új besugárzási technikák okozta központi idegrendszeri károsodások pontos patomechanizmusa jelenleg sem tisztázott egészében. A gyarapodó alapkutatási ismeretek és klinikai adatok lehetőséget nyújtanak ezen elváltozások pontosabb megértésére. A létrejövő neurológiai rendellenességek lehetnek spontán reverzibilisek, de akár fatálisak is. A rizikótényezők, a magas kockázatú betegek és a tünetek azonosítása, a kórlefolyás monitorozása, a kivizsgálás és a differenciáldiagnosztika fontos szerepet tölt be a döntéshozatalban. A prevenciós és a kezelési módszerek bővülése ellenére a terápiás lehetőségek korlátozottak, a további neurológiai károsodás megelőzésében gyakran csak a daganatellenes kezelés felfüggesztése vagy a dóziscsökkentés segíthet. Jelen közlemény a különböző tumorellenes terápiák következtében kialakuló központi idegrendszeri rendellenességek feltárását, azok etiológiájának, előrejelzésének és kezelési lehetőségeinek áttekintését tűzte ki célul.

HUN 2022;9(1)

Hírvilág

2021. OKTÓBER 21.

A látás világnapja

A látás világnapját (World Sight Day) mindig október második csütörtökén tartják. A világnap célja, felhívni a figyelmet arra, hogy a vakság nagy részben megelőzhető, illetve gyógyítható. A Magyar Szemorvostársaság és a Nemzeti Programbizottság a jó látásért azonban nem csak a figyelmet akarja felhívni, de konkrét lépéseket javasol a cukorbetegek szemészeti szűrésében és a zöldhályog kezelésében.

HUN

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

Ígéretes sugárkezelési technikák a klinikai bevezetés küszöbén: mikronyaláb- és villanás besugárzás

HIDEGHÉTY Katalin, TŐKÉS Tünde, POLANEK Róbert, SZABÓ Emília Rita

A közelmúlt technikai fejlesztései lehetővé tették pár évtizeddel korábban felvetett ötletek új alapokra helyezett, hatékonyabb megvalósítását. Széles körű sugárbiológiai kísérletek bizonyítják a nagy térbeli és időbeli felbontású besugárzási technikák potenciális klinikai értékét. Nagyszámú preklinikai vizsgálat igazolja, hogy az úgynevezett térbeli frakcionálás, a homogén besugárzási mező felbontása tized milliméteres mezőkből és köztes nem sugárzott részekből álló területre (mikronyaláb-radioterápia – MRT) jelentős sugárterápiás index növekedést eredményez. Ugyanígy az extrém nagy dózisteljesítményű sugárforrásokkal (>106 Gy/s), ultrarövid idő alatt (<500 ms) leadható nagy dózisú (>10 Gy), úgynevezett villanás/flash besugárzás, a percek alatt végzett konvencionális sugárkezeléshez képest, azonos tumorválasz mellett, nagymértékben megnöveli az ép szövetek toleranciáját. Az MRT elődje évszázadnyi távlatból a rácsbesugárzás, amely 2D (GRID), illetve 3D rácsot (LATTICE) jelenthet, amellyel jelentős klinikai tapasztalat gyűlt össze. A mikrométeres nagyságban újraéledő térbeli frakcionálás klinikai vizsgálata is hamarosan elkezdődhet. A flash technika alkalmazásával viszont, az első humán besugárzás után egy évvel, 2020 októberében elindult Amerikában az első klinikai vizsgálat. Jelen áttekintésünkben összefoglaljuk e két új, ígéretes sugárkezelési módszer, az MRT és flash besugárzás alapjait, történeti előzményeit, technikai feltételeit, a lehetséges hatásmechanizmusokat, az eddigi preklinikai eredményeket és a potenciális klinikai alkalmazás, immunmoduláció lehetőségeit.

HUN 2021;8(1)

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A méh rosszindulatú daganatainak korszerű onkológiai kezelése

ÁROKSZÁLLÁSI Anita

Világviszonylatban évente közel 400 000 nőnél igazolódik méhtestrák, amely 2018-ban körülbelül 90 000 nő halálát okozta. Az esetek túlnyomó részét a méhnyálkahártya hormonérzékeny hámjából kiinduló endometriumcarcinomák (EC) alkotják. A sarcomák a méhtestrákok alig 3%-át adják. Az EC-k 80-85%-a jó prognózisú, mivel alacsony gradusú és korai stádiumban kerül felismerésre, amikor a műtét és az esetleges posztoperatív kezelés révén a gyógyulás reális terápiás cél. Az előrehaladott stádiumban diagnosztizált EC és a nem endometrioid altípusok esetén a prognózis lényegesen rosszabb. A magas rizikójú EC optimális adjuváns kezelésére irányuló vizsgálatok egy része még folyamatban van, illetve a bővülő molekuláris ismeretek újabb vizsgálatokat generálnak. A méhtestsarcomák esetében is a sebészi eltávolítás jelenthet kuratív megoldást, az adjuváns kezelésre vonatkozó evidenciák bizonytalanok, egyéni mérlegelést igényelnek. A modern onkoterápia érájában már nemcsak a betegségmentes élet meghosszabbítására, hanem az élet minőségének minél teljesebb megőrzésére is törekszünk. A nőgyógyászati onkológiában ezt jelenti a fertilitás vagy a funkcionáló ováriumok lehetőség szerinti megőrzése; a magas morbiditással járó szisztémás lymphadenectomia indikációs körének szűkítése; a kedvezőbb mellékhatásprofilú brachytherapia alkalmazása a teljes kismedencei besugárzás helyett. A modern onkoterápia az úgynevezett biológiai kezelések által az előrehaladott betegségek ellátásának is a részévé vált: kemoterápia mellett/után progrediáló esetekben a pembrolizumab az EC és a sarcomák esetén is alkalmazható mikroszatellita-instabilitás vagy magas tumormutációs terheltség esetén, míg az NTRK fúziós gén jelenlétében larotrectinib vagy entrectinib mint célzott tirozinkináz-gátlók javasolhatók. Az EC-k 70-80%-át kitevő mikroszatellita-stabil esetekben (nem endometrioid altípusokban is!) a pembrolizumab lenvatinibbel kombináció­ban adható a kemoterápia után. Az EC területén gyarapodnak továbbá az egyéb célzott terápiás szerekkel szerzett tapasztalatok is (anti-HER2 serosus carcinomában, mTOR-gátló kezelés, endokrin terápia, más immun checkpoint inhibitorok, tirozinkináz-gátlók, PARP-gátlók és kombinációs kezelések). A jelen munka a méhtestrákok onkoterápiájáról kíván rövid összefoglalást nyújtani az aktuális szakmai ajánlások és a folyamatban lévő vizsgálatok bemutatásával.

HUN 2020;7(4)