Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 103

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban

KOMÓCSI András

Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös te­kin­tet­tel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vér­zés­ri­zikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. – 2. rész: a menopauzális hormonterápia

LÁSZLÓ Ádám

Cardiovascularis vonatkozásai szempontjából a hormonális fogamzásgátlás mellett a menopauzális hormonterápia bír kiemelkedő klinikai jelentőséggel. Ha a menopauzális hormonterápiát 60 évesnél fiatalabb nők, illetve a menopauza után kevesebb mint tíz évvel kezdik el, csökken a koszorúérbetegségek kockázata és a mortalitás. Hagyományos, tablettás menopauzális hormonterápia mellett a vénás thromboemboliák és a stroke rizikója kisfokban nő.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban

WAGNER László

A 2-es típusú cukorbetegség gyakori szövődményei a krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség azonban egymás kialakulását és romlását is segíthetik, illetve korábban és súlyosabban jelentkezhetnek cukorbetegség esetén. Továbbá, a krónikus vese-, illetve szívelégtelenség esetén a 2-es típusú cukorbetegség is gyakrabban fordulhat elő.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. 1. rész: a hormonális fogamzásgátlás

LÁSZLÓ Ádám

A nem kívánt terhesség megakadályozása érdekében, valamint számos nőgyógyászati betegség kezelésében használjuk a petefészek által termelt hormonokat: a tüszőhormont és a sárgatesthormont, illetve ezek szintetikus változatait. A hormonálisterápiák között kiemelkedő jelentőséggel bír a kombinált orális hormonális fogamzásgátlás, valamint a menopauzális hormonterápia. Vannak készítmények, amelyek nem járnak a cardiovascularis kockázat növekedésével.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Fizikai aktivitás és testmozgás krónikus vesebetegség esetén. Sétálj, fuss, táncolj, játssz! Mozogj, amit tudsz!

FEKETE Alexandra, HUSZÁR Liliána, DOLGOS Szilveszter

A lakosság körében a rendszeres fizikai aktivitás és a cardiovascularis rizikó csökkenése közötti összefüggés egyértelmű és számos tanulmány által bizonyított. Azonban a vesebetegekkel kapcsolatban rendelkezésre álló eddigi vizsgálatok ellentmondásos eredményeket igazoltak, bár a testmozgás ebben a betegcsoportban is jótékony hatású a vérnyomáscsökkenésre, az életminőségre, az izomerőre, a fizikai erőnlétre és teljesítőképességre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai aktivitás minimális fokozása is pozitív hatással bír, azonban a nemzetközi ajánlások mind hemodializált, mind nem dializált vesebetegeknek legalább heti 150 perc, közepes intenzitású aerob testmozgás (például biciklizés vagy sétálás) elvégzését javasolják. A dializált betegek esetében a dialízismentes napokon történő testmozgás mellett az intradialitikus testmozgásnak is fontos szerepe lehet. A krónikus veseelégtelen betegek gondozásában részt vevő egészségügyi személyzetnek kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a megfelelő betegedukáció révén a fizikai aktivitás növekedjen a vesebetegek körében.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A boka-kar index mint a cardiovascularis rizikó markere

FARKAS Katalin, KOLOSSVÁRY Endre , JÁRAI Zoltán

A tünetmentes célszervkárosodás kimutatása fontos része a cardiovascularis rizikóbecslésnek. A perifériás verőérbetegség (PAD) korai, tünetmentes stádiumában is diagnosztizálható egy egyszerű, noninvazív vizsgálat, a boka-kar index (BKI) meghatározása révén. A csökkent, 0,9 vagy az alatti BKI tünetmentes egyénekben is a nagy cardiovascularis rizikó elfogadott markere. A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben országos szűrőprogramot indított 55 centrum részvételével, amelynek célja a tünetmentes érbetegség felismerése a boka-kar index mérésével. A vizsgálat első periódusában 21 892 hypertoniás beteg (9162 férfi; átlagéletkor: 61,45 év) került beválasztásra, a prospektív szakasz 2014-ben zárult le. Minden betegnél meghatározásra került a BKI, a mortalitási adatokat ötéves megfigyelést követően értékeltük. Az ÉRV Programban a csökkent BKI (≤0,9) előfordulása 14,4% volt a teljes vizsgált populációban, magas BKI (>1,3) 9,4%-ban volt kimutatható. A vizsgált hypertoniás populációban a SCORE-becslés alapján a betegek többségének (58%) alacsony vagy enyhén emelkedett cardiovascularis kockázata volt, míg a betegek mindössze 13%-ának volt 10%-nál nagyobb kockázata. A tényleges SCORE-kategóriától függetlenül a BKI ≤0,9 jelentősen növelte a mortalitás kockázatát minden betegcsoportban.

Idegtudományok

2022. MÁJUS 09.

Stroke-kockázat szemmozgatóideg-bénulást követően

Az izolált szemmozgatóideg-bénulások (ocular motor cranial nerve palsies, OCNP), melyek a III., IV., vagy VI. agyidegek funkciójának zavarával járnak, jelentős számban fordulnak elő a szemészeteken. Az ischaemiás OCNP-k az összes OCNP mintegy 17-20%-át teszik ki, viszont ez az arány az idősekben, nem traumás eredetű, fájdalmatlan, akut, izolált OCNP-k esetében a 83–99%-ot is elérheti. Az ischaemiás OCNP-k rizikófaktorai nagyban megegyeznek a stroke rizikófaktoraival, úgymint hypertonia, diabetes mellitus, dyslipidaemia és dohányzás. Az ischaemiás szemmozgatóideg-bénulások egy a TIA-val megegyező nagyságrendű rizikótényezőt jelentenek egy bekövetkező stroke-ra nézve, így bekövetkezésük esetén fontos a cardiovascularis rizikótényezők agresszív kezelése, valamint a primer stroke-prevenció megkezdése.

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

Lupus nephritis, 2022

CZIROK Szabina, DOLGOS Szilveszter

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egyik leggyakoribb szervi manifesztációja a lupus nephritis (LN), amelynek kialakulása az SLE-s betegek magasabb morbiditásával és mortalitásával jár. A glükokortikoidok (GC), a ciklofoszfamid (CYC) és a mikofenolat-mofetil (MMF) alkalmazása, illetve a konzervatív nefroprotektív kezelés a betegség lefolyását ugyan jelentősen javította, de az elmúlt 20 évben a vesevégpontú adatok és halálozási rizikó ebben a betegcsoportban érdemben nem változott. Továbbá nem elhanyagolható a standard immunmoduláló terápia részeként alkalmazott gyógyszereink mellékhatása sem. Számos belgyógyászati betegségben (például hypertonia, diabetes) a patomechanizmus jobb megismerése lehetőséget adott több támadáspontot célzó, hatékonyabb és kedvezőbb mellékhatásprofilú kezelések alkalmazására, kombinálására. Ezért hát nem meglepő, hogy az immunológia fejlődésével párhuzamosan, az SLE molekuláris mechanizmusának jobb megismerésével, új célzott, kombinált kezelési formák szélesíthetik a terápiás palettát. Az immunmoduláló kezelés mellett, a krónikus veseelégtelenség progressziójának lassítása céljából is új hatásmechanizmusú gyógyszer vált elérhetővé. Jelen összefoglaló közleményünk célja, hogy a rendelkezésünkre álló új ismereteket röviden összegezve segítséget nyújtson a klinikusoknak a mindennapi gyakorlatban az LN-es betegek ellátásában, a hatékonyabb és egyénre szabott terápiás lehetőségek megválasztásában.

Hypertonia és Nephrologia

2021. OKTÓBER 25.

Az erythropoiesis stimulálása renalis anaemiában

DEÁK György

Krónikus vesebetegségben (CKD) a veseműködés romlásával párhuzamosan normocytaer anaemia alakul ki, amelynek elsődleges oka az eritropoetinszintézis csökkenése. A 110 g/l alatti hemoglobin- (HGB) szint prevalenciája 35% körüli a CKD harmadik stádiumában (eGFR 59-30 ml/perc/1,73 m2), 50% körüli a CKD negyedik stádiumában (eGFR 29-15 ml/ perc/1,73 m2), és 75% körüli a CKD ötödik stádiumában (eGFR <15 ml/perc/1,73 m2) nem dializált betegek körében. Minél súlyosabb az anaemia a művesekezelés elkezdését megelőzően, annál nagyobb a dialízis elkezdését követő mortalitási rizikó. Az anaemia gyorsítja a vesefunkció romlásának ütemét, elősegíti a balkamra-hypertrophia kialakulását, növeli a cerebrovascularis és cardiovascularis események rizikóját, rontja az életminőséget.