Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.

HUN 2023;27(03)

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 22.

Újdonságok az X-hez kötött hypophosphataemia diagnózisában és kezelésében

RUESZ György Sándor, MIKES Bálint, CSIZEK Zsófia, HORVÁTH Orsolya

Az X-hez kötött hypophosphataemia (XLH) a foszfátanyagcsere veleszületett zavara. Patogenezise összetett, kórfolyamata a foszfáthomeosztázis, illetve a csontanyagcsere összehangolt szabályozási zavarához kötött. Összefoglalónkban áttekintjük a sokszínű manifesztációihoz vezető patofiziológiai sajátosságokat, a diagnosztika lépéseit és a kezelési lehetőségeket. Munkánk aktualitását a Magyarországon most bevezetésre kerülő burosumabkezelés adja, amely egy fibroblastnövekedési faktor-23-hoz (FGF-23) kötődő monoklonális antitest. Az XLH hátterében a ”phosphate regulating endopeptidase homolog, X-linked” (PHEX) gén funkcióvesztéses mutációi állnak, amely következtében a foszfátvesztést okozó FGF-23 szekréciója fokozódik. Diagnózisa az alábbi tünetegyüttes fennállása esetén állítható fel: rachitis és/vagy osteomalacia, hypophosphataemiával és (izolált) renalis foszfátvesztéssel, ami nem társul D-vitamin- vagy kalciumhiánnyal; továbbá meglassult növekedés, aránytalan törpenövés. Konvencionális kezelése per os foszfátpótlásból és párhuzamosan alkalmazott aktív D-vitaminból (kalcitriol vagy alfadiol) áll, amely javítja a csontanyagcserét, azonban az esetek többségében az elért eredmény csak részleges és mellékhatásokkal (nephrocalcinosis) is számolni kell. A PHEX gén, majd az FGF-23 szerepének tisztázása kijelölte a kórfolyamat befolyásolására alkalmas terápiás célpontokat. Ezek közül az FGF-23 ellen kifejlesztett monoklonális antitest terápia hatására a csontanyagcsere normalizálódik a kezelés során, az idejében megkezdett terápiával megelőzhetők az XLH során jelentkező szövődmények. Ugyanakkor a súlyos, mozgáskorlátozottságot okozó csontdeformitások teljes regressziója nem várható. Emiatt fontos, hogy a kezelést minél előbb, még azok kialakulása előtt megkezdjük.

HUN 2022;26(02)

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

A D-vitamin-hiány jelentősége, gyakorisága és kezelése

SZABÓ András

A PubMed adatbázisban a D-vitaminra mintegy 5000 alkalommal hivatkoztak, amely 20%-os növekedésnek felelt meg az elmúlt évben, és megduplázódott az elmúlt évtizedben. Ez azt jelenti, hogy hatalmas érdeklődés jelentkezett a D-vitamin szintézise, metabolizmusa és hatásmechanizmusa iránt. A megnövekedett érdeklődésnek a következő két alapvető oka van: 1. új ismereteket szereztünk az 1,25-dihidroxi-D-vitamin-metabolitok autokrin és parakrin, vagyis nem hormonális hatásáról, 2. a D-vitamin-hiány előfordulása világszerte emelkedik. Az elmúlt években a D-vitamin klinikai vizsgálataiban bebizonyították, hogy a D-vitamin- hiány népegészségügyi problémát jelent, amely folyamatosan súlyosbodik. Széles körű populációs vizsgálatokban kimutatták, hogy az alacsony 25(OH)D3-vitamin- szint többek között a vázrendszer, az immunrendszer és a cardiovascularis rendszer súlyos betegségeivel társul. Tényként elfogadott, hogy az Amerikai Egyesült Államokban (USA) az alacsony D-vitamin-szint szignifikáns összefüggést mutat a teljes mortalitási adatokkal, ahogyan az hazánkban is lehetséges. Nagyon valószínű az is, hogy az elhízás gyakoriságának világméretű növekedése is hozzájárul a D-vitamin-hiány növekedéséhez, fokozva az amúgy is kedvezőtlen hatást a vázrendszerre, a mikroorganizmusok elleni immunreakcióra és a metabolikus statusra. Végül fontos kiemelni, hogy a D-vitamin-hiány kezelése két részből áll. Normalizálni kell a 25(OH)D3-vitamin-szintet legalább a 30 ng/ml értékig, majd azt fenn kell tartani ezen a szinten. A jelenlegi biztonságosnak tartott D-vitamin-bevitel felső szintjét (2000 NE/nap) újra kell gondolni az elmúlt 15 évben összegyűlt adatok alapján.

HUN 2011;15(01)

Hypertonia és Nephrologia

2010. OKTÓBER 20.

A D-vitamin-receptor szerepe és a D-vitamin-receptoragonista gyógyszerek kockázatcsökkentő hatása krónikus veseelégtelenségben

KISS István, KULCSÁR Imre, BARABÁS Noémi, KERKOVITS Lóránt

A D3-vitamin napfény hatására a bőrben képződik, majd a májban, illetve a vesében válik aktív metabolittá (kalcitriol; 1,25-dihidroxi-D3-vitamin). A kalcitriol a receptorához kötődve aktiválja a D-vitaminhoz kötött folyamatokat. A klasszikus Dvitamin- receptor-agonista kezelés krónikus veseelégtelenséghez társuló hyperparathyreosisban szupprimálja a mellékpajzsmirigyet, befolyásolja a kalcium-foszfát szintet a bélrendszeri felszívódás és a csontból való kijutás révén. Számos D-vitamin-receptoragonistát fejlesztettek ki, amelyeket a klinikai gyakorlatban a hyperparathyreosis, az osteoporosis kezelésére és a psoriasis gyógyítására alkalmaztak.

HUN 2010;14(05)