Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 14

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

Immunellenőrzőpont-gátló terápiák okozta bőrmellékhatások

LENGYEL Zsuzsanna

Az elmúlt évtizedben az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI) megjelenésével az onkológiai betegek ellátása jelentős változáson ment keresztül. Ezen új terápiás szerek megjelenésével új mellékhatásprofilt is meg kellett tanulnunk.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

Bevezető – Kedves Kollégák!

RUZSA Ágnes

Az onkológiai kezelések robbanásszerű változását az immunterápia alkalmazása jelentette az utóbbi tíz évben. A gyors tájékozódás, az ismeretek átadásának hatékony módját követeli meg, így immunonkológiai magazinunk az idei évtől online formában jelenik meg.

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Harmadvonalban alkalmazott terápiával elért hosszú, progressziómentes túlélés metasztatikus gyomorrákban

VAJDICS Tímea

Hatvannyolc éves, nem dohányzó, jó általános állapotú, de kissé soványabb (BMI: 17) diabeteses, hypertoniás férfi beteg hasi fájdalom, melaena miatt került felvételre a területileg illetékes sürgősségi osztályra. Vérzésforrás lokalizációjának meghatározása céljából akut gasztroszkópiát végeztek nála, melynek során a gyomor kisgörbülete mentén nagy kiterjedésű, makroszkóposan malignusnak imponáló vérző fekélyt találtak. Sikeres endoszkópos vérzéscsillapítás (klipp + noradrenalinos injekció) történt, a laesióból vett minta szövettani vizsgálata magas grádusú intestinalis típusú adenocarcinomát igazolt.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A spinalis meningeomák műtéti ellátása

SZABÓ Sándor, GUTEMA Emánuel, NOVÁK László

A gerinccsatorna daganatainak 25%-a meningeoma, ez a második leggyakoribb intraduralis, extramedullaris tumor. Bármely szakaszon előfordulhat, leggyakrabban a középső-felső thoracalis régióban alakul ki. Nőkben 4-szer gyakoribb, az átlagos életkor a 40 és 70 életév közé esik.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A meningeomák patológiája

BEDEKOVICS Judit

A meningeomák többnyire jóindulatú, lassan növő, a feltételezés szerint az arachnoidea meningothelialis sejtjeiből származó daganatok. A meningeoma az egyik leggyakoribb intracranialis daganattípus, amelyet viselkedése és megjelenése alapján 3 grádusba sorolunk.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az elülső koponyaalapi meningeomák mikrosebészeti feltárásai

NOVÁK László, GUTEMA Emánuel, BOGNÁR László

A meningeomák közel 20%-a a koponyaalapon helyezkedik el. Megkülönböztetünk olfactorius árokból kiinduló, ékcsontszárnyi-processus clinoideus anterior, planum sphenoidale, tuberculum-dorsum sellae, clivus-petroclivalis, illetve foramen magnum tapadású meningeomákat.

Klinikai Onkológia

2020. DECEMBER 30.

A méh rosszindulatú daganatainak korszerű onkológiai kezelése

ÁROKSZÁLLÁSI Anita

Világviszonylatban évente közel 400 000 nőnél igazolódik méhtestrák, amely 2018-ban körülbelül 90 000 nő halálát okozta. Az esetek túlnyomó részét a méhnyálkahártya hormonérzékeny hámjából kiinduló endometriumcarcinomák (EC) alkotják. A sarcomák a méhtestrákok alig 3%-át adják. Az EC-k 80-85%-a jó prognózisú, mivel alacsony gradusú és korai stádiumban kerül felismerésre, amikor a műtét és az esetleges posztoperatív kezelés révén a gyógyulás reális terápiás cél. Az előrehaladott stádiumban diagnosztizált EC és a nem endometrioid altípusok esetén a prognózis lényegesen rosszabb. A magas rizikójú EC optimális adjuváns kezelésére irányuló vizsgálatok egy része még folyamatban van, illetve a bővülő molekuláris ismeretek újabb vizsgálatokat generálnak. A méhtestsarcomák esetében is a sebészi eltávolítás jelenthet kuratív megoldást, az adjuváns kezelésre vonatkozó evidenciák bizonytalanok, egyéni mérlegelést igényelnek. A modern onkoterápia érájában már nemcsak a betegségmentes élet meghosszabbítására, hanem az élet minőségének minél teljesebb megőrzésére is törekszünk. A nőgyógyászati onkológiában ezt jelenti a fertilitás vagy a funkcionáló ováriumok lehetőség szerinti megőrzése; a magas morbiditással járó szisztémás lymphadenectomia indikációs körének szűkítése; a kedvezőbb mellékhatásprofilú brachytherapia alkalmazása a teljes kismedencei besugárzás helyett. A modern onkoterápia az úgynevezett biológiai kezelések által az előrehaladott betegségek ellátásának is a részévé vált: kemoterápia mellett/után progrediáló esetekben a pembrolizumab az EC és a sarcomák esetén is alkalmazható mikroszatellita-instabilitás vagy magas tumormutációs terheltség esetén, míg az NTRK fúziós gén jelenlétében larotrectinib vagy entrectinib mint célzott tirozinkináz-gátlók javasolhatók. Az EC-k 70-80%-át kitevő mikroszatellita-stabil esetekben (nem endometrioid altípusokban is!) a pembrolizumab lenvatinibbel kombináció­ban adható a kemoterápia után. Az EC területén gyarapodnak továbbá az egyéb célzott terápiás szerekkel szerzett tapasztalatok is (anti-HER2 serosus carcinomában, mTOR-gátló kezelés, endokrin terápia, más immun checkpoint inhibitorok, tirozinkináz-gátlók, PARP-gátlók és kombinációs kezelések). A jelen munka a méhtestrákok onkoterápiájáról kíván rövid összefoglalást nyújtani az aktuális szakmai ajánlások és a folyamatban lévő vizsgálatok bemutatásával.

Klinikai Onkológia

2017. SZEPTEMBER 10.

A relabáló epithelialis petefészekrákok kezelése

BOÉR Katalin

A petefészekrák a leggyakoribb nőgyógyászati daganat okozta halálozási ok, és a legtöbb betegség előrehaladott FIGO stádiumban kerül diagnosztizálásra. Az iniciális debulking műtét és az első vonalbeli paclitaxel/carboplatin kombinációs kemoterápia alkalmazásának ellenére, a betegek közel kétharmada relabál az első három évben. A petefészekrák kezelésére irányuló kutatások az utóbbi években elsősorban a fenntartó kezelésekre irányultak, a betegek progressziómentes időszakainak hoszszabbítása céljából. A relapszusok molekuláris biológiájának egyre jobb megértése az angiogenezis-gátló bevacizumab és kemoterápiák kombinációinak bevezetéséhez vezetett, melyek az iniciális, a fenntartó és a relabáló (platinaszenzitív és platinarezisztens) daganatok esetében egyaránt hatásosnak bizonyultak. Az utóbbi időben egy új fenntartó kezelés került alkalmazásra a mindennapi klinikai rutinban, a PARP-gátló olaparib monoterápia, mely a platinaszenzitív, relabáló, magas grádusú szerózus petefészekrákok kezelésében bizonyult hatásosnak. Az új terápiák bevezetésének ellenére azonban még számos tisztázatlan kérdés van a relabáló epithelialis petefészekrákok kezelésében. Jelen áttekintés célja a kiújuló, progrediáló petefészekrákok terápiás lehetőségeinek összefoglalása az evidenciák és az új terápiás modalitások tükrében.

Ideggyógyászati Szemle

2015. SZEPTEMBER 30.

A meningeomák molekuláris patológiája

MURNYÁK Balázs, CSONKA Tamás, HORTOBÁGYI Tibor

Az Egészségügyi Világszervezet által I-III. grádusba sorolt meningeomák alkotják a primer agydaganatok közel egyharmadát. A meningeomák 90%-át kitevő jóindulatú tumorok kedvezően reagálnak a konvencionális terápiákra, viszont a II. és III. grádusú meningeomával diagnosztizált betegek rosszabb prognózist mutatnak.

Ideggyógyászati Szemle

2013. OKTÓBER 05.

Alacsony grádusú glialis daganatok elõfordulása és molekuláris patológiája

MURNYÁK Balázs, CSONKA Tamás, KLEKNER Álmos, HORTOBÁGYI Tibor

A WHO szerinti I-es és II-es, alacsony grádusú glialis tumorok alkotják az összes primer agydaganat közel 15%-át. A daganatok klinikailag, szövettanilag és molekulárisan is különböző tumortípusokat foglalnak magukba.