Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 15

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Koronavírushoz kapcsolódó, magyarra lefordított szubjektív egészségértés kérdőív pszichometriai jellemzői

BÁNFAI-CSONKA Henrietta, BÁNFAI Bálint, JEGES Sára, BETLEHEM József

Az egészségértés fogalma egyre gyakrabban fordul elő a hétköznapokban is. A megfelelő egészségértés elengedhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket hozzunk az egészségünkkel. Kutatásunk célja a lakosság koronavírushoz fűződő egészségértésszintjének megismerésére alkalmas mérőeszköz, az eredetileg német nyelvű HLS-Covid-Q22 kérdőív magyar populációra való alkalmazási lehetőségének vizsgálata.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Kiégés vizsgálata pedagógusok körében

KAPUS Krisztián, TÓTH Gábor, MÁK Kornél, FEJES Éva, BANK Gyula, HESSZENBERGER Dávid, FEHÉR Gergely , TIBOLD Antal

A kiégés (burnout) egyre inkább elterjedt jelenség, amely kiemelten érinti a szociális szférában dolgozó munkavállalókat. Munkánk célja a kiégés jelenségének vizsgálata pedagógusok körében. Demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a DAS segítségével térképeztük fel.

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják

VARGA Zsuzsanna, PÓTÓ Zsuzsanna, CSATHÓ Árpád, FÜZESI Zsuzsanna

Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Ki­me­neti Köve­tel­mények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, va­lamint jártasságokkal, készségek­kel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Ki­meneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 őszén végeztük négy magyarországi orvosképző intéz­mény­ben, saját fejlesztésű kérdőív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wil­coxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdőívünket a négy orvosképző intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fő), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérő mértékű – statisztikailag is igazol­ható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az or­vos­képzésben – a szűkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlődési lehetőségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerősítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is.

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Az önkontroll és a kockázatészlelés kapcsolata serdülők étkezési magatartásával és motivációikkal

SZABÓ Katalin, PIKÓ Bettina

Az egészségtelen táplálkozás okozta elhízás, és az ahhoz kapcsolódó betegségek súlyos népegészségügyi problémát jelentenek már a fiatalok körében is. A prevenció szempontjából nélkülözhetetlen a serdülők étkezési szokásainak, és az azokat befolyásoló tényezőknek a feltárása. Célunk serdülők étkezési magatartásának és motivációinak felmérése, valamint ezek önkontrollal és a táplálkozással kapcsolatos kockázatészleléssel való kapcsolatának felderítése volt. Kutatásunkban 374 szegedi és budapesti középiskolás vett részt (48% fiú, átlagéletkor: 16 év, szórás = 1,5). Az adatfelvételhez önkitöltős kérdőívet használtunk, amely a demográfiai kérdéseken kívül az étkezési magatartásra és motivációra vonatkozó, valamint a táplálkozással kapcsolatos kockázatészleléssel és az önkontroll felmérésével kapcsolatos állításokat tartalmazott. Faktoranalízissel csoportosítottuk az étkezési magatartást („junk ételek/italok fogyasztása”, „egészségorientált táp­lálkozás” és „nassolás és szokáson alapuló táplálkozás”), valamint az étkezési mo­tivációkat (társas, érzelmi és külső motiváció, tradíciók és belső motiváció és egészségmotiváció). A korrelációanalízis eredményei szerint az önkontroll pozitív kapcsolatban állt az egészségorientált magatartással és az egészségmotivációkkal, valamint ne­ga­tívan korrelált a társas, érzelmi és külső motivációkkal, illetve a „junk” ételek és italok fogyasztásával. Ez a két utóbbi együtt járt a nagyobb mértékű kockázatészleléssel is. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az iskolai prevenciók kidolgozása során fokozott figyelmet kellene fordítani az önkontroll erősítésére és a kockázatészlelés és az étkezési motivációk szerepének feltárására.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁRCIUS 30.

A Collins–Read Felnőtt Kötődési Skála pszichometriai jellemzőinek vizsgálata

ŐRI Dorottya, KAPORNAI Krisztina, BAJI Ildikó, KISS Enikő

A Collins–Read-féle Fel­nőtt Kötődési Skála (Adult Attachment Scale, AAS) megbízható­sá­gának és pszichometriai jellemzőinek vizsgálatát tűztük ki vizsgálatunk céljául. Az AAS-t nemzetközileg szé­les­körűen használják a felnőtt kötődés jellemzőinek vizsgálatára, azonban érvényességét magyar populáción még nem vizsgálták. Az önkitöltős kérdőív folytonos változóként vizsgálja a kötődési jellemzőket: az eredeti hármas (közelség, füg­­gőség, szorongás) és az alternatív kettes (szoron­gás és elkerülés) felosztás szerint. A pszichometriai mérést 508 fős populáción végeztük, melyben depressziós anamnézisű személyek (n = 264, medián életkor = 25,7 év) és azok nem dep­ressziós testvérei (n = 244, medián életkor = 24,0 év) szerepeltek. A kérdőív belső megbízhatósága a kö­zel­ség, szorongás és az elkerülés dimenziók esetében elfogadható tartományba esett (Cronbach-α > 0,7), a függő­ségskála kevéssé bizonyult konzisztensnek (Cronbach-α = 0,62). A kitöltést 14 hónap után ismételve, a teszt-re­teszt reliabilitás a teszt minden skáláján megfelelő volt (0,73 és 0,78 között változott). A depressziós és nem dep­ressziós csoport a kérdőív közelség és szorongás dimenzióiban szignifikánsan különbözött egymástól (p < 0,01). Feltáró és megerősítő faktoranalízissel vizsgálva a skála közelség és szorongás dimenziói különültek el egymástól, a függőségskála itemei szórtan helyezkedtek el, a háromfaktoros elgondolás nem nyert megerősítést. Az AAS közelség- és szorongásskálája alkalmazható a kötődési jellemzők vizsgálatára, azonban a kérdőív háromdimenziós struktúrája nem megerősíthető. Eredményeink rámutatnak arra is, hogy a kötődési jel­lem­zők felnőttkorban összefüggést mutatnak a depressziós epizódokkal.

Nővér

2018. JÚNIUS 30.

[A Brief Scales for Coping Profile mérőeszköz török nyelvű változatának reliabilitása és validitása textilipari dolgozók körében]

ORNEK Koseoglu Ozlem, TEMEL Yavuz Guler

[A vizsgálat célja: adaptálni a BSCP (Brief Scales for Coping Profile) skálát török nyelvre és megvizsgálni a pszichometriai jellemzőket a textilipari dolgozók körében. ]

Ideggyógyászati Szemle

2016. MÁRCIUS 30.

[Magyar tapasztalatok a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skálával]

CZEGLÉDI Edit, SZABÓ Kornélia

[A megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális hatások és ezek pszichológiai következményei jelentős szerepet játszanak az evészavarok és testképzavarok kialakulásában. A kutatás célja a Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála pszichometriai elemzése és a vonzósággal kapcsolatos hiedelmek korrelátumainak felmérése volt fiatal felnőttek körében. ]

Ideggyógyászati Szemle

2015. MÁJUS 30.

Az egységesített dyskinesia-pontozóskála magyar nyelvi validációja

HORVÁTH Krisztina, ASCHERMANN Zsuzsanna, ÁCS Péter, BOSNYÁK Edit, DELI Gabriella, PÁL Endre, KÉSMÁRKI Ildikó, HORVÁTH Réka, TAKÁCS Katalin, BALÁZS Éva, KOMOLY Sámuel, BOKOR Magdolna, RIGÓ Eszter, LAJTOS Júl

Az Egységesített Dyskinesia Pontozóskálát (UDysRS) 2008-ban mutatták be. A skálát úgy tervezték meg, hogy egyszerre legyen valid, megbízható és a terápiás válaszra érzékeny.

Ideggyógyászati Szemle

2014. MÁRCIUS 30.

Az MDS-UPDRS magyar validációja: Miért szükséges újabb Parkinson-pontozóskála? (open access)

HORVÁTH Krisztina, ASCHERMANN Zsuzsanna, ÁCS Péter, BOSNYÁK Edit, DELI Gabriella, PÁL Endre, KÉSMÁRKI Ildikó, HORVÁTH A. Réka, TAKÁCS Katalin, KOMOLY Sámuel, BOKOR Magdolna, RIGÓ Eszter, LAJTOS Júlia, KLIVÉNYI Péter, DIBÓ György, VÉCSEI László, TAKÁTS Annamária, TÓTH Adrián, IMRE Piroska, NAGY Ferenc, HERCEG Mihály, HIDASI Eszter, KOVÁCS Norbert

Az 1986-os Egységesített Parkinson Pontozóskála (UPDRS) utódjaként kifejlesztett, a Movement Disorder Society által fémjelzett Egységesített Parkinson Pontozóskálát (MDS-UPDRS) 2008-ban véglegesítették.