Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2010. FEBRUÁR 20.

A médiatudatosság jelentősége a serdülők dohányzásában és alkoholfogyasztásában

PIKÓ Bettina, BALÁZS Máté Ádám, PAGE M. Randy

A most tizenéves generáció már a multimédiás eszközök bűvöletében nő föl, és az itt látott szerfogyasztás növeli a serdülőkorúak körében a cigaretta és az alkohol kipróbálásának a valószínűségét. A nemdohányzók és az alkoholt nem fogyasztók lényegesen nagyobb mértékben vannak tisztában a média manipulációs hatásaival. Eredményeink felhívják a figyelmet a médiatudatosság jelentőségére a serdülőkori dohányzás és alkoholfogyasztás prevenciójában.

HUN 2010;20(02)

Lege Artis Medicinae

2004. OKTÓBER 20.

Életesemények vizsgálata Magyarországon

NAGY Judit

A szociális sebezhetőség modelljében az életesemények-koncepció a szociális térben jelentkező, mentális betegségekre hajlamosító erők, életesemények mérőszáma, amelyeknek stresszértéke összeadódik. A Paykel által kidolgozott életesemények-skála a nemzetközi gyakorlatban használt kérdőív. A vizsgálat célja az életesemények-skála magyarországi adaptálása és bevezetése a hazai gyakorlatba, eredményeink nemzetközi összehasonlítása, az egészséges és a betegpopuláció összevetése, valamint elemzése a szociális adatok szerint is.

HUN 2004;14(10)

Lege Artis Medicinae

2002. SZEPTEMBER 20.

„Az egészségemért felelős vagyok, a betegségemért nem”

SZÁNTÓ Zsuzsa, SUSÁNSZKY Éva, RÓZSA Sándor

Vizsgálatunk az egészségi állapot szempontjából hasonló korosztályoknak a megbetegedéssel kapcsolatos hiedelemrendszerét, oktulajdonítási struktúráját kívánja feltárni.

HUN 2002;12(09)

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

Neuroticizmus vizsgálata gyógytestnevelésre kötelezett serdülőknél

DR CSORBA János, DR ZÖLD Bálint, ÁBRAHÁM Ibolya, UZSOKI Borbála

Az előadás előbb kitér a testi defektussal összefüggő neurózisterheltség kutatásának eddigi irodalmára, majd 86 15—18 éves gyógytestnevelésre kötelezett serdülő szakközépiskolás lány klinikai neurózistesztekkel felvett adatait hasonlítja össze 88 életkorban, nemben, edukációban azonos fiatal tesztanyagával. A felhasznált kérdőívek: Juhász—Kopp-féle neurózis-kérdőív, Sympton Checklist (Hopkins) és a szorongás-skála (Taylor) hazai adaptált változatai és Eysenck Junior Personality Inventory kérdőíve. A vizsgálat összehasonlítja aneurózispontszámokat és az interpretálható disstress-tényezőket a két populáció, valamint életkori alcsoportjaik (15—16, ill. 17—18 évesek) vonatkozásában, közli a T-próba, ill. faktoranalízis eredményeit, valamint következtetéseket von le a klinikai kérdőívek használhatóságáról.

HUN 1986;39(07)

Ideggyógyászati Szemle

1983. ÁPRILIS 01.

Endogén pszichotikus betegek szomatometriai vizsgálata

DR KELEMEN András, DR EIBEN Ottó, DR PETHŐ Bertalan, FELSŐVÁLYI Ákos

A szerzők egy nagy volumenű katamnesztikus jellegű pszichózis-kutatás szomatometriai eredményeit közlik. A vizsgálat 173 endogén pszichózisban szenvedő nőbetegre terjedt ki. Az 5 klinikai csoportra bontott mintán továbbiakban 8 alcsoportra is végeztek megközelítő értékeléseket. Felvettek 59 testméretet, kiszámítottak 3 származtatott méretet, valamint 31 indexet. Az egyes csoportokra kiszámított statisztikai paraméterek alapján előbb jellegenkénti és indexenkénti kétmintás t-próbát végeztek. Faktoranalízissel feltárták a minta egészének jellemzőit, a s kialakult faktorstruktúra alapján igyekeztek meghatározni az egyes betegcsoportok egymáshoz viszonyított helyzetét. Ezután diszkriminancia-analízisnak vetették alá mintájukat, majd a Penrose-szerinti nagyság- és formabeli távolságbecslést végezték el az alcsoportokra.

HUN 1983;36(04)