Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2021. JANUÁR 30.

Az anaerob baktériumok szerepe az agyi tályogokban: irodalmi összefoglaló

URBÁN Edit, GAJDÁCS Márió

Az agytályog még napjainkban is potenciálisan súlyos következményekkel járó, életveszélyes betegség, ami jelentős diagnosztikus kihívást jelent nemcsak az idegsebészeknek, mikrobiológusoknak, de a neurológusoknak, pszichiátereknek, infektológusoknak, sürgősségi és intenzív osztályok orvosainak is – hiszen a gyakran láztalan, szisztémás infekció jeleit nem mutató beteg panaszai, tünetei hátterében az etiológia sokszor lassan tisztázódik. Az agyi tályog etiológiája általában polimikrobiális, leggyakrabban különféle aerob és obligát anaerob bakté­riumokkal. Minden infektív ágens kiváltotta kórképben a lehetséges kórokozók számbavételével kell tevékeny­ségünket megtervezni. Az agyi tályogok anaerob etioló­­-giá­jára vonatkozó epidemiológiai tanulmányok gyakran jelentek meg az 1960-as és 1980-as évek között, manapság azonban erről a témáról nagyon kevés aktuális publikáció áll rendelkezésre. Az anaerob baktériumok szerepe a kórképben nagyon sokáig feltehetőleg aluldiagnosztizált volt, mivel sok laboratórium nem rendelkezett az anaerob baktériumok számára is megfelelő laboratóriumi felkészültséggel. A jelen összefoglaló közlemény célja az elérhető szakirodalom összefoglalása az obligát anaerob baktériumok agytályogokra vonatkozó etiológiájára vonatkozóan, beleértve ezek gyakoriságát és a jelenlegi terápiás ajánlásokat.

HUN 2021;74(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2017. NOVEMBER 30.

[Metronidazol kiváltotta reverzibilis neurotoxicitáseset]

EREN Fulya, ALDAN Ali Mehmet, DOGAN Burcu Vasfiye, GUL Gunay, SELCUK Hatem Hakan, SOYSAL Aysun

[A metronidazol szintetikus antibiotikum, amit gyakran használnak protozoa- és anaerob fertőzések kezelésére. Ritkán az alkalmazott dózistól és az alkalmazás időtartamától független, reverzibilis neurotoxicitást vált ki.]

ENG 2017;70(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2014. JANUÁR 30.

Pneumococcus meningitis várandósság során

SCHAREK Petra, JEKKEL Csilla, BUDAI József, SZILASI Zsuzsanna, HELFERICH Frigyes, ÁRVA Ilona, VÁRADI András, LÉTAY Erzsébet, KATONA Katalin, RÓKUSZ László

A bakteriális meningitis életet veszélyeztető, sürgősségi kórkép. Becsült incidenciája 2,6-6/100 000 felnőtt lakos/év a fejlett országokban, leggyakoribb kórokozók a Streptococcus pneumoniae és a Neisseria meningitidis.

HUN 2014;67(01-02)

Magyar Radiológia

2004. FEBRUÁR 20.

Serratia marcescens által okozott multiplex agytályog és rövid távú következményei

FEJES Melinda, BORBÁS Éva, PAPP Attila, SZÉKHELYI Zsuzsanna, SZŰTS Ágnes

A közlemény célja, hogy bemutassa egy ritka újszülöttkori kórkép, a Serratia marcescens által okozott multiplex agytályog kialakulását, lefolyását és kezelését. Az eset kapcsán ismertetjük az újszülöttkori, Gram-negatív bakteriális meningitisek, agytályogok klinikai és radiológiai jellemzőit.

HUN 2004;78(01)

Ideggyógyászati Szemle

1994. SZEPTEMBER 20.

Az aspergillosis cerebralis szövődményei

ILLÉS Zsolt, GARZULY Ferenc, BRITTIG Ferenc, PERENYEI Miklós

A szerzők négy, cerebralis aspergillosissal járó esetüket ismertetik. Egy krónikus alkoholista gennyes urogenitalis folyamata és egy csecsemő aplasticus anaemiája mellett agytályog alakult ki. Krónikus agresszív hepatitis, illetve akut lymphoid leukaemia miatt kezelteknél vérzéses lágyulás keletkezett, a betegek halálát okozva. Valamennyi esetben találtak tüdőelváltozásokat is a generalizált aspergillosis részjelenségeként. Fontosnak tartják a tüdőfolyamat korai diagnózisát, mivel az idegrendszeri tünetek jelentkezésekor a betegség többnyire már befolyásolhatatlan.

HUN 1994;47(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚNIUS 01.

Aneurysma és agytályog

DR CSÉCSEI György, DR VELOK Gyula, DR BORUS Ferenc

A szerzők bal arteria cerebri media aneurysma és bal frontalis agytályog társulásáról számolnak be és ismertetik operált betegük kórlefolyását. Az adatok birtokában felvetik a két elváltozás közös septicoemboliás eredetét. Felhívják a figyelmet a differenciál-diagnosztikai nehézségekre, valamint a klinikai és laboratóriumi adatok helyes értékelésének a fontosságára.

HUN 1976;29(06)