Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 673
Lege Artis Medicinae
2021. FEBRUÁR 20.
Mi várható az orvosi munkaerőpiacon 2021-ben?
A kollégák életkorától függően elképzelhető, hogy egyesek számára már a cím is irritáló, de szükségszerűen el kell fogadnunk, hogy az egészségügy humán erőforrásának részeként 2021-ben, és azt követően még inkább, piaci realitásokkal kell szembenéznünk. A szembenézést tekintve, az orvostársadalom eddig is erőteljesen szegmentált volt, bár nem mindenki elemezte mélyebben saját helyzetének jellegzetességeit.
Lege Artis Medicinae
2021. FEBRUÁR 20.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség és kezelési lehetőségei
Az előrejelzések szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) már valószínűleg a 3. leggyakoribb korai halálok. Fő kiváltó oka a több évtizedes dohányzás, amelynek hatására nagy részben visszafordíthatatlan nagy- és kislégúti gyulladás és obstrukció, valamint pulmonalis interstitialis elastolysis következik be következményes emphysemával. Az intrathoracalis légúti obstrukció miatt a kilégzés (főként fizikai megterhelés során) nem teljes, a tüdő és a mellkas hiperinflálódik. A légzőizmok munkája megsokszorozódik, kimerülésük a beteg sorsát megpecsételi. A COPD-s légzészavart először hypoxaemia kíséri normocapniával, később, amikor a dyspnoe már régóta fennáll, és a légzőizmok fokozatosan kimerülnek, hypercapnia jellemző (globális légzési elégtelenség). A fenntartó terápiában inhalációs hosszú hatású hörgőtágítók és inhalációs kortikoszteroid-kezelés biztosítja a légúti obstrukció bizonyos mértékű csökkenését, a légszomj enyhülését, az exacerbációk ritkulását és a jobb életminőséget. Az exacerbációk a progressziót felgyorsítják és a várható élettartamot megrövidítik. A kezelés legfontosabb eleme a dohányzás abbahagyása. Krónikus parciális légzési elégtelenségben tartós otthoni O2-terápia biztosítható. Az oxigén túladagolásával kapcsolatos hypercapnia megelőzése érdekében az adagolt O2-mennyiség pontos beállítása kórházban történik.
Gondolat
2021. JANUÁR 30.
Gravitációs hintamanőverek és átkos csalmatok
Lente Gábor (a Debreceni Egyetem tanára, Fulbright- és Bolyai-díjas) összeállítása nem szorítkozik a vegytan világára, tudományos szintézist tartalmaz, ember és tudomány, irodalom, társadalom és természet összefüggéseit érzékletes dokumentumanyagok segítségével ábrázolva (Typotex, 2017). A természettudomány és a szépirodalom című rész hihetetlen anakronizmusoknak tűnő tényeket tartalmaz.
Klinikai Onkológia
2020. DECEMBER 30.
A CT-vizsgálatok mellékhatásai
A képalkotó radiológiai diagnosztikai eljárások körében egyre terjednek a viszonylag nagy dózisú sugárexpozíciót eredményező, de vitathatatlan diagnosztikus előnyt mutató komputertomográfiás (CT-) vizsgálatok. A sztochasztikus sugárhatások lineáris, küszöbdózis nélküli modellje alapján a legkisebb elszenvedett sugárdózis is kiválthatja daganatok keletkezését. A CT-vizsgálatok során elszenvedett sugárexpozíció miatt kialakuló daganatkeletkezés, magasabb sugárérzékenységük és várható hosszabb élettartamuk miatt, elsősorban a fiatal korosztályt érinti. A témakört vizsgáló legtöbb epidemiológiai tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a CT-vizsgálatok dózisfüggően megnövelik fiatalokban a leukémiák és agydaganatok kialakulásának a kockázatát. Az abszolút daganatszámok azonban nem jelentősek, így megfelelő indikáció esetén a vizsgálatot a lehető leghamarabb el kell végezni. Állapotos nőkön végzett, az alhasi régiót érintő CT-vizsgálatok fejlődési rendellenességek kialakulásához vezethetnek a magzatban. Az esetek túlnyomó többségében azonban csak sorozat-CT-vizsgálatok eredményezhetnek 100 mGy feletti magzati expozíciót, amely felvetheti a terhesség megszakítását. A sugárexpozícióval járó képalkotó vizsgálatok indokoltságáért, optimált elvégzéséért a kezelőorvos a felelős.
Lege Artis Medicinae
2020. NOVEMBER 30.
Tüdőrák harminc év távlatából. Gondolatok a küzdelmes múltról, a jelen eredményeiről és az ígéretes jövőről
Az elmúlt 30 évben a tüdőrák komplex kezelésében óriási fejlődés történt. Ez a fejlődés főként az utóbbi évtizedhez köthető. A tüdőrák kezelésével kapcsolatos nihilizmus már a múlté, realitássá vált az is, hogy az előrehaladott stádiumú betegek is megfelelő kezeléssel gyógyíthatóvá válhatnak, illetve betegségük folyamatos aktív daganatellenes terápia mellett krónikussá szelídíthető. Az előrehaladott stádiumban lévők harminc évvel ezelőtt elérhető 6-8 hónapos várható túlélési mutatói manapság már jelentősen növekedtek, bizonyos esetekben akár az 5 évet is meghaladhatják. Ehhez szükséges a megfelelő diagnosztikus háttér, amely lehetővé teszi a biomarkeralapú kezeléseket. Korai stádiumban alapvető a reszekciós tüdőműtét, beillesztve a komplex terápiás lehetőségeket neoadjuváns és adjuváns formában, illetőleg az új műtéti technikák is hozzájárulnak a terápiás eredmények javulásához. Elmondható ugyanez a sugárterápia vonatkozásában is. A gyógyszeres terápiás lehetőségek tekintetében is a komplex terápiás stratégia érvényesül, melyben alapvető szerepet játszanak a citotoxikus kemoterápiás, célzott kezelési és immunterápiás modalitások. A tüdőrák kezelési stratégiájának felállításában döntő szerepe van a tüdőrák-specifikus onkoteamek működésének. A jövő útját az újabb és újabb célzott terápiás lehetőségek megjelenése, az immunterápiás indikációk bővülése jelezheti a precíziós medicina alkalmazásával. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a primer és szekunder prevencióról sem, mely a dohányzás elleni hatékony küzdelmet, illetőleg most már az evidenciává vált rizikócsoportos alacsony dózisú mellkasi CT-szűrés alkalmazását jelenti.
Hírvilág
2020. NOVEMBER 20.
Életed ritmusa
A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation (AF)Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.
Lege Artis Medicinae
2020. OKTÓBER 21.
Háziorvosi távkonzultáció koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben
A Covid-19-járvány megelőző intézkedéseinek része az egészségügyi ellátás eljárásrendjének módosítása, amelynek kiemelt időszaka a 2020. március 21. – május 3. közötti periódus volt. A távkonzultáció hangsúlyos és deklarált szerepet kapott a háziorvosi praxisokban, és a telemedicina keretében nyújtható egészségügyi szolgáltatások sora rendeletben is megjelent. Jelen vizsgálatban az ezen időszakban érvényes háziorvosi eljárásrend tapasztalatait értékeltük a háziorvosok által elektronikusan kitöltött kérdőív segítségével. A válaszadók 83%-a úgy ítélte meg, hogy a távkonzultáció keretében ellátottak száma jelentősen nőtt a járvány előtti időszakhoz képest. A távkonzultáció során használt eszközök közül minden válaszadó említette a telefont, 85,5%-a az e-mailt, ugyanakkor 40%-ban a közösségi média alkalmazásait is. Az ismert krónikus betegek számára a gyógyszerfelírás és az adminisztrációs feladatok ellátása volt a leginkább kivitelezhető a személyes találkozás mellőzése mellett. 96,5%-ban az a válasz született, hogy a háziorvosok a járványügyi vészhelyzetet követően is alkalmaznák a távkonzultációt. Összességében megállapítható, hogy a járványügyi vészhelyzetben a háziorvosi rendszer kiállta a próbát és gyorsan reagált a telemedicina bevezetésére, eredményesen szorította vissza a személyes kontaktust az ellátásban és a visszajelzések alapján megoldották a „táveseteket”. A telemedicinának helye van a háziorvosi ellátásban a betegellátás és a szakorvosi konzíliumok tekintetében is. A telemedicina bevezetésétől a racionálisabb betegellátás és betegirányítás lehetősége várható. A betegbiztonság és az orvosi felelősségvállalás támogatása érdekében telemedicina-protokollok kidolgozása szükséges és időszerű.
Lege Artis Medicinae
2020. SZEPTEMBER 30.
A citokinek fájdalomkeltő szerepe a központi idegrendszerben – az anticitokin-terápia közvetlen analgetikus hatása
A krónikus fájdalom érzékelésében, továbbításában, feldolgozásában és az agyi fájdalomkép megformálásában nociceptiv, neuropathiás és centrális mechanizmusok vesznek részt. A kórokozó jelenlétét vagy a szövetkárosodást jelző és a védekezést riadóztató molekulák, az alarminok kóros folyamatok sorát indítják el, amelyek gyulladásos fájdalomingert váltanak ki. A gyulladáskeltő citokineknek a fájdalom idegrendszeri szinten való megjelenítésében van döntő szerepe. A folyamatos gyulladásos ingerek az idegsejtek perifériás és központi érzékenyítésével aktiválják a fájdalomérzéssel kapcsolatos agyi területeket és kialakítják az összetett fájdalomképet, a fájdalommátrixot. Az agyi funkcionális kapcsolatok hálózatokban működnek és funkcionális MRI-vel képezhetők le. A citokinek a neuronokat közvetlenül, vagy más neuromediátorok révén közvetve aktiválják. A citokinreceptorok megjelennek a nociceptorokon és a magasabb rendű neuronokon is, valamint a különféle nem neuralis sejteken, mint a microglia vagy az astrocyták. Az idegrendszerben szinte mindenütt fellelhető citokinek a tumornekrózis-faktor és az interleukin 6. Jeladási útvonalaik a nukleáris faktor κB és a Janus-kináz enzimrendszere. Ezért a gyulladáskeltő citokinek és a Janus-kináz elsőrendű terápiás célpontok. Az anticitokin biologikumok és a kismolekulájú kinázgátlók rheumatoid arthritisben csökkentik a fájdalmat és javítják a működőképességet. A fájdalomcsökkenés nagyobb, mint ami csak a gyulladás klinikai biomarkereinek csökkenésétől várható lenne. A célzott biológiai és kémiai-biológiai válaszmódosítók korai és gyors fájdalomcsökkentő hatását az agyban kifejtett közvetlen analgetikus hatásnak tulajdonítják.
Klinikai Onkológia
2020. AUGUSZTUS 28.
A másodlagos májáttét eltávolításának indikációja – új terápiás megközelítések
A májsebészetben jelentős fejlődés volt megfi gyelhető az utóbbi évtizedekben: a műtét mortalitása rendkívüli mértékben csökkent, és az új technikák alkalmazásával a korábban technikailag nem műthető esetek váltak operálhatóvá. A máj a daganatok áttéteinek leggyakoribb helye, így a modernizáció a metasztázisok sebészetében is változásokat hozott. A műtéti mortalitás jelentős csökkenésével olyan szervek esetében is felmerült a májáttétek eltávolításának lehetősége, amelyeknél korábban nem tartottak műtétet indokoltnak (gyomor, pancreas). Az új technikák (laparoszkópia, portaembolisatio) alkalmazása óta eltelt idő alatt megjelent tanulmányok már lehetőséget adnak arra, hogy felmérjük onkológiai szempontból is az eredményeket. A laparoszkópos technika már nemcsak a primer tumorok, hanem a májáttétek kezelésében is teret nyert: a rövid és hosszú távú hatások, illetve az onkológiai eredmények szintén megfelelnek a nyitott műtétekének. Bár erre nagy esetszámú közlések nincsenek, a colorectalis daganatok szimultán májáttéteinek egy ülésben végzett reszekciójának növekedése várható a laparoszkópos technika alkalmazásától. A kiterjedt májáttétek esetében az érreszekcióval végzett májműtétek, elégtelen posztoperatív residualis májfunkció miatt végzett portaocclusio után végzett májreszekciókkal is jobb eredmény érhető el, mint az onkológiai kezeléssel. A májáttétek esetében az onkológus és a sebész közös döntése szükséges a megfelelő terápiás terv felállításához.
Hírvilág
2020. AUGUSZTUS 26.
hirdetés
A Johnson & Johnson egyadagos COVID-19 vakcinajelöltje hatásosnak bizonyulhat a vírus ellen a preklinikai vizsgálati adatok alapján
A Nature szaklapban közzétett adatok azt mutatják, hogy a J&J vizsgálati SARS-CoV-2 vakcinája a fertőzéssel szemben védelmet nyújtó immunválaszt biztosít. Az első humán, 1/2a. fázisú klinikai vizsgálatok jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban és Belgiumban zajlanak. A 3. fázisú vizsgálatok várhatóan szeptemberben indulhatnak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.