Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 55

Klinikum

2023. AUGUSZTUS 24.

Acetazolamid használata akut dekompenzált pangásos szívelégtelenségben

A New England Journal of Medicine-ben megjelent, Wilfried Mullens és társai által folytatott ADVOR vizsgálat egy multicentrikus, randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai vizsgálat arra a kérdésre kereste a választ, hogy az acetazolamid javítja-e a kacsdiuretikumok hatékonyságát akut dekompenzált szívelégtelenségben.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Dezmopresszinnel csökkenthető a polyuria a lítium által okozott nephrogen diabetes insipidusban. Rövid irodalmi áttekintés

RADÓ János

A lítium, ez az egyszerű ion változatlanul a legjobb, legbiztonságosabb és a legkevésbé költséges kezelések közé tartozik a bipoláris betegség visszatérő epizódjainak megelőzésére. Sok betegben azonban a lítium alkalmazása vesemellékhatásokkal társul. A leggyakoribb mellékhatás a vizeletkoncentráció zavara, amely lítium által okozott permanens nephrogen diabetes insipidushoz vezethet.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Confabulare necesse est? Az orvos-beteg kapcsolat és a chatGPT

BALKÁNYI László

Mire ezek a sorok megjelennek, a LAM olvasóinak praxisában már bizonyára megtörtént az az első beteg-orvos találkozás, ahova páciensünk a chatGPT mesterséges intelligenciával folytatott „internetes konzultáció” után érkezik, vagy így próbál „második véleményhez” jutni. A helyzet hasonló, mint korábbi esetünk dr. Google-lal, amikor is betegünk az interneten keresgélve próbál kórisméhez és tanácshoz is jutni.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Kedves Olvasónk!

BENCZÚR Béla

Legfrissebb számunk szubjektív beharango­zó­jában olyan szempontokat igyekeztem ki­emelni, amelyek a gyakorló orvos számára a legérdekesebb kérdésekre irányítják a figyelmet.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Angiotenzinkonvertálóenzim-gátló vagy angiotenzin-1-receptor-blokkoló legyen az elsőként választandó gyógyszer a magas vérnyomásban szenvedő beteg kezelésekor?

BENCZÚR Béla

A RAAS-gátlók (az ACE-inhibitorok és az ARB-k) egyaránt első vonalbeli vérnyomáscsökkentők mind a tengerentúli, mind az európai (így a magyar) hypertoniaajánlások alapján is. Ennek ellenére a gyakorló orvosok körében jóval kifejezettebb az ACE-gátlók preferenciája, mint az ARB-ké. Jelen összefoglaló áttekintést kíván nyújtani a két hatóanyagcsoport közötti különbségekről, az elérhető direkt összehasonlító vizsgálatokról az evidenciák csúcsát jelentő metaanalízisekről.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Újdonságok a gyermekkori hypertoniában

REUSZ György, GÁL Krisztina, KIS Éva, SZABÓ László

A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A Janus-arcú ACE2 fehérje szerepe és gyakorlati jelentősége

VARJAS Norbert, BENCZÚR Béla

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek kiemelt jelentősége van a szervezet homeosztázisának a fenntartásában, ugyan-akkor kóros túlműködésének jelentős szerepe van a hypertoniás szervkárosodások, valamint a szívelégtelenség kialakulásában. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer megfelelő egyensúlyának fenntartásában, szabályozásában egy karboxipeptidáz enzimnek, az ACE2-nek van központi szerepe.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Gyógyszeres kezelési stratégiák, hypertoniás sürgősségi állapotok

FARSANG Csaba

A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

A vérnyomáscélérték-tartományok elérésének vizsgálata telmizartán és amlodipin fix dózisú kombinációs készítmény alkalmazása során a háziorvosi gyakorlatban

ÁMON Tamás, BARACSI-BOTOS Viktória, MÉSZÁROS Ágota, JÁRAI Zoltán

Előzmények: A hypertonia ellátásáról szóló aktuális európai és hazai irányelvek egyszerű és jól alkalmazható kezelési stratégiát javasolnak a kezelés hatékonyságának növelése érdekében. Ennek fontos eleme a kezdő lépésként alkalmazott RAS-blokkoló és kalciumantagonista vagy diuretikum fix dózisú, egytablettás kombináció alkalmazása. Elsődleges célkitűzés: A 2018-as ESC/ESH, az artériás hypertonia kezelésére vonatkozó szakmai irányelveknek megfelelő vérnyomáscélérték-tartományt elérők arányának meghatározása a telmizartán és amlodipin fix kombinációs terápia indítását követő 12 hetes kezelési periódus végén, a rendelőben mért vérnyomásértékek alapján, háziorvosi praxisban kezelt betegek körében. Betegek és módszerek: A többcentrumos, beavatkozással nem járó, prospektív adatgyűjtés során 63 háziorvos 729 beteget vont be a vizsgálatba. 717 beteg részesült a vizsgálati készítménnyel kezelésben (intention-to-treat [ITT] populáció) és 690 beteg esetében volt az elsődleges vizsgálati végpont meghatározható (per protocol [PP] populáció). A vizsgálat során két vizit volt, vérnyomásmérésre minden beteg esetében a beválasztáskor, illetve a második, egyben záró vizit alkalmával került sor. Eredmények: Az ITT-populációt 357 férfi és 360 nő alkotta, átlagéletkoruk 62±12 év volt, a betegek több mint 55%-a 65 évesnél fiatalabb volt. A rendelői vérnyomás átlaga az első viziten 150±17/88±10 Hgmm volt, míg a második vizitre (12. hét) a vérnyomásértékek 130±8,1/78±6,1 Hgmm-re csökkentek (p <0,05, minden esetben). A pulzusszámértékek is csökkenést mutattak a kezelés során (80±9,8/min értékről 75±6,3/min értékre). A 2018-as irányelvek szerinti optimális szisztolés célértéket az első viziten a betegek 10,1%-a , míg a második viziten a betegek 51,6%-a érte el. Az optimális diasztolés célértéket elérők aránya az első vizit alkalmával 15,8%-nak, míg a második viziten 54,1%-nak bizonyult. Az első viziten mindössze a betegek 5,5%-a érte el egyidejűleg az irányelvek szerinti szisztolés és diasztolés célvérnyomást. Ezzel szemben a második viziten a betegek 33%-a érte el egyidejűleg a számára kitűzött irányelvek szerinti optimális szisztolés és diasztolés célvérnyomásértékeket. Szintén nőtt a vizsgálat során azok aránya, akik a jelenlegi ESC/ESH irányelvek szerinti elsődleges célvérnyomásértéket (<140/90 Hgmm) érték el. Kiinduláskor a betegek 19,2%-ának volt a vérnyomása 140/90 Hgmm alatt, ami a vizsgálat végére 87,1%-ra emelkedett. A betegek jól tolerálták a telmizartán/amlodipin fix kombinációt, 95%-uk a vizsgálat befejezését követően is tovább szedte a készítményt. Konklúzió: Ez a való életet tükröző vizsgálat is azt bizonyítja, hogy az irányelvek szerint alkalmazott fix kombinációs telmizartán/amlodipin kezeléssel a betegek jelentős hányadánál már 12 hetes kezelés során el lehet érni a célvérnyomás-tartományt, de a betegek többségénél további dózisemelés vagy kombinációs kiegészítés szükséges a megfelelő vérnyomáskontroll elérése érdekében.