Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 96

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

„A patiens practicusan elaludt” – Interjú Nádasdy Ádám nyelvész professzorral

KOVÁCS Sándor

Úgy tapasztalja, hogy sokkal nyíltabbá, őszintébbé vált az orvos-beteg kommunikáció. Bár bizonyos nyelvi jelenségek láttán „a hazafias lelke lázadozik”, őt nyelvészként nem szabad, hogy bármi „zavarja” a nyelvben.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Lány kimonóban – Egy holland impresszionista festő emblematikus képei

NÉMETH István

A japonizmus divatja a 19. század utolsó harmadában rövid időn belül szinte egész Európát meghódította. A Japánból érkező dekoratív fametszetek és iparművészeti tárgyak igen keresettekké váltak.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel

BALÁZS Péter

Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A teljesség igényével. Johan Béla (1889–1983) a modern magyar közegészségügy megteremtője

SZABÓ Katalin

Szakmai tekintély. Talán ezzel a két szóval lehetne legszemléletesebben jellemezni Johan Béla egészségpolitikust, patológust, mikrobiológust, immunológust, aki ezt a tekintélyt éppen a teljesség igényével végzett munkájának köszönhette. Hosszú élete folyamán nemcsak sikerekben, elismerésben volt része, megélte a 20. század legnagyobb válságait, fordulatait is, de munkájának minősége és ezzel együtt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés hazai bevezetésének kérdései

NAGY Balázs, GYÔRBÍRÓ Dávid, CSANÁDI Marcell

A tüdőrák hazai előfordulása viszonylag jelentős, hasonlít más közép-európai országok átlagához. Ahhoz, hogy a betegek életkilátásai jelentősen javuljanak, a legjobb megoldás a korai diagnosztika, amelynek klinikai szempontból eredményes módszere a kis dózisú komputertomográfia. A nemzetközi és hazai szakmai ajánlások ellenére szervezett, országos szintű tüdőrákszűrés egyelőre kevés helyen történik a világon.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Az utazás filozófiája tébécés tükörben

SZABÓ Katalin

„Ismét bucsúzás, ismét felidézése egy elmúlt ifjú élet foszlányainak a koporsó előtt... Isteni melankóliával, örökös fájdalommal, végtelen jósággal volt tele ez a lélek… S íme, Justh Zsigmond hosszú, kínos évek szenvedései és hiú reménységei után most a halál áldozatává lett… Justh Zsigmonddal először Cannesban találkoztam és sohasem fogom elfelejteni azt a rezignált, beteges Krisztusfőt.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

„Komoly műgyűjtemények jönnek létre orvosok által” – Beszélgetés Kaszás Gábor művészettörténésszel a műgyűjtés gyakorlatáról

CZIGLÉNYI Boglárka

A művészet sokszor terápia, de vajon a műgyűjtés is lehet az? Milyen művészeti alkotásokra fogékonyak az orvosok? Hogyan lehet közelíteni a kortárs művészethez, és mire érdemes figyelni egy gyűjtemény kialakításakor? Kaszás Gábor művészettörténész, igazságügyi szakértő, a Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem vezetője osztotta meg a tapasztalatait. Kifejezetten sok orvosgyűjtemény létezik. Már a hatvanas évektől.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A majomhimlőjárvány hazai tanulságai

KIS Zoltán, SABJANICS András, VADÁSZ Márk András

A majomhimlő egy több évtizede ismert, állatokról emberre terjedő fertőző megbetegedés, amit az Orthopoxvirusok közé tartozó majomhimlővírus okoz. Ugyanennek a vírusnemzetségnek a tagja a variola, a fekete himlő vírusa is. Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A betegség járványosan Nyugat- és Közép-Afrikában terjed, és csak elvétve okozott megbetegedéseket Afrikán kívül. A majomhimlővírus egyik emberről a másikra sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján is terjed. Újdonságnak számít a vírus európai jelenléte és terjedése. A betegség tünetei hasonlítanak a fekete himlőre, amelyről a WHO 1980-ban azt közölte, hogy eltűnt a Föld felszínéről. Az első, Afrikán kívüli majomhimlőjárványt 2003-ban regisztrálták az Amerikai Egyesült Államokban. 2022. május 7-e óta számos európai ország majomhimlő okozta megbetegedéseket jelentett a WHO felé, május 31-én pedig Magyarországon is azonosították a zoonosist. A WHO tájékoztatása alapján a legtöbb beteg saját bevallása szerint ’MSM’ (man who have sex with men) férfi. A majomhimlővírus- (monkeypox virus – MPXV-) járvány megelőzése a fertőzött beteg elkülönítésével, a higiéniai szabályok betartásával, megfelelő kézmosással, alkoholos fertőtlenítőszerekkel, valamint az egészségügyi ellátás során az egyéni védőeszközök megfelelő alkalmazásával történhet. Cikkünkben a napjainkban zajló majomhimlőjárvánnyal foglalkozunk és az alábbi témaköröket érintjük: epidemiológia, diagnosztika, klinikum, az infekciókontroll szabályai és a majomhimlő terjedésének jellemzői.

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Kísérletes vizsgálatok a meningitis tbc-nél keletkező korai vérzés pathogenesiséhez

DR. MISKOVITS Gusztáv, DR. KOVÁCS László

Tengerimalacon olyan meningo-encephalo-myelitist hoztunk létre, mely sok tekintetben - elsősorban az érelváltozások szempontjából - hasonlít az emberi meningitis tbc-hez. Pyogen folyamat, illetve Schwarzmann-phenomen előidézésével vérzés létrejön ugyan a meningo-encephalo-myelitises állat agyában és egyéb szerveiben, a kontrollokhoz képest a különbség azonban nem jellegzetes.