Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1584

Nővér

2022. DECEMBER 20.

A szülők és a dentálhigiénikus szerepe az óvodáskorúak orális egészségének fejlesztésében

FÜLÖP Gertrúd Henrietta , KRISTÓF-VARGA Erika, LOBANOV-BUDAI Éva, NÉMETH Anikó

A kutatás célja az óvodás korú gyermekeket nevelő szülőkre fókuszálva felmérni egyrészt a szülők szájápolási szokásait, valamint azt, hogy ők hogyan ápolják gyermekük fogazatát. Célunk, hogy összefüggéseket keressünk a szülők saját szájápolási szokásai és a gyermekük fogazatának ápolása és állapota között, ezzel rávilágítva a szülői minta fontos szerepére.

Az online felmérés egy saját készítésű kérdőívvel történt 2022. június–szep­tember hónapokban nem véletlenszerű mintavételi módszerrel, egyszerűen elérhető alanyokra támaszkodó mintavételi eljárással. Az adatfeldolgozás és adatelemzés IBM SPSS 20. statisztikai programmal leíró statisztikai módszerrel és χ2-próbával történt (p<0,05).

A 98 értékelhető válasz alapján nincs összefüggés a szülővel együtt történő fogmosás és a gyermek szuvas (p=0,873) és tömött (p=0,746) fogainak száma között. Azon gyermekek, akiknek a szülei már az első fogak kibújásakor elkezdték mosni a fogakat, nem rendelkeznek kevesebb szuvas (p=0,964) és tömött foggal (p=0,970), mint azok, akiknek a szülei csak később, az összes fog kibújása után kezdték a fogmosást. A szülők fogmosási szokásai összefüggnek a gyerekek fogmosási szokásaival (például fogmosás időtartama) (p<0,000).

Mivel a szülők fogmosási szokásai bizonyítottan összefüggnek a gyermekük fogmosási szokásaival, így elengedhetetlen a szülők ez irányú informálása, amely akár óvodai keretek között is megvalósítható dentálhigiénikus segítségével. 

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

Vérnyomáscsökkentés nagyon idős és esendő állapotú betegeknél: az alapellátásbeli gyakorlat kérdései

TORZSA Péter, KALABAY László, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, MÁRKUS Bernadett, MOHOS András, SZIGETI Mátyás, FERENCI Tamás, VERSCHOOR Marjolein, ROZSNYAI Zsófia, GUSSEKLOO Jacobijn, POORTVLIET K. E. Rosalinde, STREIT Sven

A vérnyomáscsökkentő terápiában a családorvosi gyakorlatban megmutatkozó eltérések elemzése érdekében 2543 családorvos bevonásával online kérdőíves felmérést végeztünk különböző karakterisztikájú – esendőség, SBP és CVD tekintetében –, nagyon idős (80 évesnél idősebb) betegek körében. Arra is kerestük a választ, hogy mennyire befolyásolja a kezelési döntésüket az időskori esendőség. A tanulmányunk másik célkitűzése a magyar eredmények összehasonlítása volt a nemzetközi eredményekkel. Országonként összehasonlításra került azon esetek aránya, amelyekben a kezelés mellett döntöttek a családorvosok. A 29 országból 24 országban (83%) a beteg esendő állapotát a családorvosok azzal a döntéssel kapcsolták össze, hogy inkább nem indítanak kezelést. A legalacsonyabb kezelési arány Hollandiában volt, a legmagasabb arány pedig Ukrajnában. Magyarország azon országok közé tartozott, ahol a családorvosok inkább kezelik az esendő pácienseket (a kezelési arány 50–59% között volt). A páciens esendősége nem befolyásolta a terápia megkezdését, sokkal jobban a cardiovascularis megbetegedés és a 160 Hgmm feletti SBP. A vizsgálat fontos üzenete volt, hogy továbbra is szükséges a családorvosok és a családorvos-rezidensek oktatása az idős, esendő hypertoniás betegek kezelésével kapcsolatban.

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

Primer hyperoxaluria. Tények és perspektívák

KAUCSÁR Tamás, MIKES Bálint, KELEN Kata, JÁVORSZKY Eszter, SZATMÁRI Ildikó, DOBI Deján, NYIKULY Kinga, VÁRKONYI Ildikó, MAKA Erika, DEZSŐFI-GOTTL Antal, MÁTTYUS István, LÓDI Csaba, TORY Kálmán, SALLAY Péter, SZABÓ J. Attila, REUSZ György

A primer hyperoxaluria ritka anyagcsere-betegség. A glioxilát anyagcserezavara miatt nagy mennyiségű oxalát keletkezik, amely – mivel rosszul oldódik – a szövetekben oxalátkicsapódáshoz, oxalosishoz vezet. Az oxalosis elsőként a veséket érinti, enyhébb formában urolithiasishoz, súlyos esetekben nephrocalcinosishoz és progresszív vesefunkció-romláshoz, végül végstádiumú veseelégtelenséghez vezet. A betegség típusát genetikai vizsgálattal lehet pontosan azonosítani. Klinikai megjelenése nagyon változatos. Enyhébb esetekben az oxaláttermelés csökkentése és kicsapódásának gátlása jelenthet terápiás lehetőséget, súlyosabb esetben vesepótló kezelésre lehet szükség. A betegség kóroki terápiáját egyelőre a májátültetés jelenti. Az oxalát kialakulásában kulcsszerepet játszó enzim RNS-interferencia útján történő gátlásán alapuló biológiai terápia új perspektívát jelenthet a betegség komplex kezelésében.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Levodopa-entakapon-karbidopa intestinalis gélinfúzió előrehaladott Parkinson-kórban – Új kezelési lehetőség intrajejunalis levodopa adagolására

GYÖRFI Bertalan, BALÓ Botond, BOTZ Krisztina, JOST H. Wolfgang

Előrehaladott Parkinson-kórban a szájon át adható gyógyszeres kezelés gyakran nem éri el a kellő terápiás hatást. Az eszköztámogatott terápiás módszerek egyike, a levodopa intrajejunalis adagolása, értékes alternatívának bizonyult. A jól ismert intestinalis levodopapumpa egy modern változata lehetővé teszi a levodopa, karbidopa és entakapon orális hármas kombinációjának további alkal­mazását, amellyel sok beteg már előzőleg kezelve volt.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Alemtuzumabterápiával kezelt sclerosis multiplexes betegek követéses vizsgálata a szegedi Sclerosis Multiplex Centrumban

FÜVESI Judit, KINCSES Zsigmond Tamás, LÉGRÁDI Dóra, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, BENCSIK Krisztina, FRICSKA-NAGY Zsanett

A relapszus-remisszió kórformájú sclerosis multiplex kezelési stratégiája az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban az eszkalációs terápia volt az elfogadott terápiás módszer, napjainkban magas betegségaktivitás esetén lehetőségünk van indukciós kezelés indítására is.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Ischaemiás stroke-on átesett afáziás személyek olvasási folyamatainak elemzése

KIS Orsolya , STEKLÁCS János, JAKAB Katalin, KLIVÉNYI Péter

A nyelvi folyamatok részét képezi az ol­vasás is. Mivel a nyelvi folyamatok működése szoros interakció révén valósul meg, a nyelvi folyamat károsodása hatással van az olvasásra is. A stroke utáni rehabilitáció hatékonyságának növelése érdekében a nyelvi terápia megtervezésekor érdemes hangsúlyt fektetni az afáziához társuló olvasászavar vizsgálatára is. Kutatásunk célja az afáziához társuló olvasászavar jellegzetességeinek fel­tárása a személyre szabott nyelvi terápia kialakítása érdekében.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség és a tolvaptankezelés

GARAM Nóra, TISLÉR András

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség a leggyakoribb öröklődő vesebetegség, amely a végstádiumú vesebetegségek 5-10%-áért tehető felelőssé. Kialakulását elsősorban a policisztint kódoló gének hibája okozza, amely több jelátviteli úton keresztül fokozott folyadéktranszportot, proliferációt, végső soron a ciszták képződését eredményezi. A diagnózis elsődlegesen az ultrahangos képen és családi anamnézisen alapul. Genetikai meghatározásra csak atípusos formákban van szükség. A klinikumra jellemző a hypertonia, haematuria, proteinuria, a progresszíven csökkenő GFR-szint, illetve az extrarenalis manifesztációk – mint a májciszták, agyi aneurysmák, különböző szívbillentyűhibák jelenléte. Nehézséget a differenciáldiagnosztika során elsősorban a többi cisztás vesebetegségtől való elkülönítése jelent. A terápia megtervezése komplex szemléletmódot igényel, amiben alapvető a progresszió sebességének meghatározása. Ebben segítségünkre lehet a Mayo-klasszifikáció, amely a veseméret alapján prognosztizálja a betegséget, illetve a PROPKD-score, amely a klinikumot és a genetikát is figyelembe veszi. A terápiát eddig elsősorban az életmódváltás, a sószegény diéta, a hypertonia kezelése uralta. 2016 óta rendelkezésünkre áll a vazopresszin-2-receptor-gátló tolvaptan, amely különböző vizsgálatokban (TEMPO 3:3; TEMPO 3:4; REPRISE) a veseméret növekedésének, illetve a GFR-vesztés mértékének lassulását okozta. Összefoglaló közleményünkben a patogenezis és klinikum áttekintése mellett a legújabb terápiás ajánlás legfontosabb pontjait ismertetjük. A kutatási eredmények alapján a jövőben egyéb jelátviteli útvonalak befolyásolásával újabb terápiás lehetőségek állhatnak majd rendelkezésünkre, mint a szomatosztatinanalógok, az EGFR-gátlók és az mTOR-gátlók.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 01.

Kortikoszteroid-kezelés neuritis vestibularisban

A neuritis vestibularis egy akut perifériás vestibulopathia, melyet feltételezhetően a nyolcadik agyideg vestibularis részének virális vagy posztvirális gyulladása okoz és akut vestibularis szindróma tüneteivel jelentkezik. Mikor az ideg cochlearis része is érintett, a kórképet labyrinthitisnek hívjuk, ezekben az esetekben a szédüléses tüneteket halláscsökkenés is kíséri. A hátsó skálai stroke, gyógyszermellékhatások és bizonyos fertőzések hasonló tünetekkel jelentkezhetnek, de a neuritis vestibularis az akut vestibularis szindróma leggyakoribb olyan oka, melynek tünetei 24 órán túl is fennállnak. A betegség leggyakrabban hirtelen kezdetű, nyugalomban is fennálló szédüléssel és egyensúlyvesztéssel jár, melyet olyan spontán, horizontorotátoros nystagmus kísér, melynek amplitúdóját a vizuális fixáció csökkenti. Ezeknél a betegeknél általában pozitív fejrándítási teszt provokálható (melynél egy korrektív szakkád látható), nincs jelen skew deviation (a bulbusok vertikális irányban diszkonjugált állása) és járásuk ugyan instabil, de általában segítség nélkül is képesek járni. A tüneteket autonóm jelenségek, mint például hányinger és hányás is kísérhetik. A betegség diagnosztizálását követően a betegek gyakran rövid ideig tartó kortikoszteroid-kezelésben részesülnek, melynek hátterében az a megfontolás áll, hogy a neuritis vestibularis patofiziológiája feltételezhetően hasonlít más akut perifériás neuritisekéhez, mint például az idiopathiás facialis paresis vagy az opticus neuritis.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.