Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 246
Lege Artis Medicinae
2023. FEBRUÁR 22.
Hogyan lettek a sebészekből orvosok?
Ma természetesnek tekintjük, hogy a sebészek is az orvosi hivatásrend tagjai, de az 1700-as évek végéig valamennyien céhes mesteremberként dolgoztak. Az orvoslásnak az őskortól kezdve létezett egy szellemi (spirituális) és manuális vonulata. Az előbbi a vallási kultuszokhoz társult, és a „rejtett belső” betegségekkel foglalkozott. Hippokratész iskolája nyitotta meg az utat az utóbbi betegségek kezeléséhez.
Lege Artis Medicinae
2022. DECEMBER 20.
A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés módszertana
Háromrészes cikksorozatunkban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés Alvászavar Ambulanciájának klinikai protokollját, az ellátás tudományos nyomon követésének modelljét és kutatásunk első statisztikai eredményeit mutatjuk be. Az osztályos háttérrel is rendelkező ambulancia az egészségügyi szektoron belül elsőként nyújtott szervezett ellátást hazánkban a kora gyermekkori állapot-, kisgyermekek és családjaik számára.
Lege Artis Medicinae
2022. DECEMBER 20.
Koronavírushoz kapcsolódó, magyarra lefordított szubjektív egészségértés kérdőív pszichometriai jellemzői
Az egészségértés fogalma egyre gyakrabban fordul elő a hétköznapokban is. A megfelelő egészségértés elengedhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket hozzunk az egészségünkkel. Kutatásunk célja a lakosság koronavírushoz fűződő egészségértésszintjének megismerésére alkalmas mérőeszköz, az eredetileg német nyelvű HLS-Covid-Q22 kérdőív magyar populációra való alkalmazási lehetőségének vizsgálata.
Lege Artis Medicinae
2022. DECEMBER 20.
Szégyen és mentális egészség. A szégyenérzékeny megközelítés előtörténete
A tanulmány a szégyenérzékeny gyakorlat előtörténetét vázolja. Az akut, krónikus és egészséges szégyenhez való köznapi és pszichoterápiás viszonyulásmód változásának áttekintése a II. világháború végétől napjainkig terjed. A nemzetközi tendenciák taglalását az első hazai kezdeményezések bemutatása követi. Luna Dolezal munkái alapján a szerző ismerteti a szégyenérzékeny gyakorlat főbb szempontjait.
Lege Artis Medicinae
2022. DECEMBER 20.
Kedves Olvasónk!
Az októberi, tematikus hypertonia-lapszám után újra a megszokott, színes tematikájú, a hazai orvostársadalom széles rétegeihez szóló év végi összeállítással jelentkezik a LAM Szerkesztősége, amelyből engedjen meg az olvasó egy kis szubjektív kedvcsinálót! A hálózatalapú járványterjedési modellek fogalmát a Covid-19-pandémia alatti időszakban ismerte meg az általános orvosi (és persze a laikus) közgondolkodás.
Lege Artis Medicinae
2022. OKTÓBER 28.
Laboratóriumtól a betegágyig – Néhány mondatban a vérnyomásmérés történetéről
Ma a műszerekkel végzett orvosi vizsgálatok közül a vérnyomásmérés az egyik leggyakoribb. Olyannyira, hogy a mérőműszerek egyszerű használata folytán mára szinte minden háztartásban akad vérnyomásmérő készülék. Azonban ez nem volt mindig ilyen magától értetődő. Évszázadok kudarcos és sikeres kísérletek szinte megszámlálhatatlan sora, tudós emberek munkája áll a ma rutinszerűen végzett vizsgálat mögött.
Idegtudományok
2022. OKTÓBER 24.
A prediktív elme és a meditáció
Mi az élőlények működésének legfontosabb alapelve? Karl Friston szabadenergia-elve és tágabb értelemben az agy prediktív processzáló szervként való értelmezése az elmúlt évtizedben az elméről, az agyról és a viselkedésről való tudományos gondolkodás régóta várt egységes értelmezési keretévé kezd válni. A kognitív idegtudomány és a neurofenomenológia egyre nagyobb erőbedobással vizsgálja a prediktívelme-működést, a prediktív elme plaszticitását, és ennek kapcsán a különböző meditációs módszerek plaszticitásfokozó működésmódját.
Gondolat
2022. SZEPTEMBER 29.
Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk
Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.
Lege Artis Medicinae
2022. SZEPTEMBER 30.
A Covid-19 hatása a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra
A kutatás a Covid-19-járvány első három hullámának hatását vizsgálta a magyar gyógyszerészek lelki egészségére; a betegekkel és az orvosokkal való kommunikációjára. Kérdőíves online vizsgálatunkat, a járvány 3. hulláma után végeztük. Kutatásunk a gyógyszerészi kommunikáció mellett kiterjedt az észlelt stressz mérésére is. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a járványt megelőző időszakhoz képest nőtt a munkaterhelése.
Lege Artis Medicinae
2022. SZEPTEMBER 30.
A szégyen mint medicinális jelenség
A szerző új szempontokat javasol a medicinában a 21. századra megváltozott problémaként jelentkező szégyen leírásához, megértéséhez és kezeléséhez. Áttekintést nyújt a szégyen jelenségvilágáról és röviden összefoglalja a vonatkozó empirikus pszichológiai, neurobiológiai, valamint csecsemőmegfigyelési eredményeket. Kitér azokra a zavarokra, melyek kialakulásában a szégyen központi szerepet játszik.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.