Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 109

Hivatásunk

2023. SZEPTEMBER 14.

Semmelweis-napi rekreációs program az Aquaworldben

Semmelweis-napon, 2023. június 30-án, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Országos Szervezet és az Aquaworld Zrt. együttműködésének köszönhetően közel 1300 egészségügyi szakdolgozó és hozzátartozója pihenhetett együtt a budapesti Aquaworld élményfürdőben. A MESZK országos szervezete immáron harmadik alkalommal döntött úgy, hogy egy nagyszabású rendezvény keretei között látja vendégül az egészségügyi szakdolgozókat

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?

KÓSA István

A vitaindítónak szánt véleménycikk áttekinti a különböző cardiovascularis prevenciós tevékenységek kapcsán rendelkezésre álló bizonyítékokat. Felhívja a figyelmet a prevenciós célú szűrővizsgálatok dokumentált limitációira, a már igazolt beteg esetén al­kalmazott életmódi intervenciók bizonyított hatásosságára. Rámutat, hogy a prevenciós tevékenység keretében nagyobb súlyt kellene helyezni az életmód-változtatás hatékony támogatására.

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Az ápolói munkaterhelés és ápolási intenzitás komplex mérésének lehetőségei a magyarországi Ápolástámogató Rendszer kialakításához kapcsolódó fejlesztések keretében

OLÁH András , ZRÍNYI Miklós, FULLÉR Noémi, BALOGH Zoltán, KÁDÁR Magdolna, KIS Tünde, SZEBENI-KOVÁCS Gyula

Hazánkban zajlik az ápolástámogató rendszer szoftveres és eszközös fejlesztése, bevezetése, melynek célja a betegbiztonság növelése, a napi ápolási tevékenységek minél szélesebb körű rögzítése.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A saját otthonukban élő idősek kockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és a mindennapos esésmegelőző viselkedésnek a vizsgálata

BOROS Edit , ERDŐSI Erika , TULKÁN Ibolya , BALOGH Zoltán

A saját otthonukban élő idősek esésgyakoriságának, eséskockázati tényezőkkel kapcsolatos ismereteinek és az esésmegelőzéssel kapcsolatos mindennapi viselkedésének felmérése. 173 fő idős körében végeztük a vizsgálatot. A szociodemográfiai változók mellett vizsgáltuk az esés gyakoriságát, az esési kockázatot, a kockázati tényezők ismeretét, a lakóhely környezetének módosítását és a mindennapi esésmegelőző viselkedést. Leíró és matematikai statisztikai (χ2-, t-próba, korrelációszámítás) módszert alkalmaztunk (p<0,05). Az idősek 37%-a esett el az elmúlt egy évben és közülük 81,2% sérülést is szenvedett. A rizikótényezők közül a módosítható kockázati tényezőket fogadták el legkevésbé az idősek. A biztonságos környezet kialakításának gondolatával a minta 72,8%-a foglalkozott, de tényleges beavatkozást csak 52,9%-a végzett. A változtatások inkább nők körében voltak jellemzők (p=0,025). A prevenciós tevékenységek közül a legalacsonyabb számban a segítség kérését (12,1%), a járást segítő eszközök használatát (18,5%) fogadták el. Azon esésmegelőző programok szükségesek, amelyek a módosítható kockázati tényezőkre helyezik a hangsúlyt.

Ökológia

2022. OKTÓBER 25.

Az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás

Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni.

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

Patológia határok nélkül: Digitális patológia – telepatológia

FÓNYAD László, CSIZMADIA Annamária, KRENÁCS Tibor, SZÉKELY Tamás, MICSIK Tamás, FINTHA Attila, MOLNÁR Béla, RÁCZ Gergely

Az egészségügyi digitalizáció, azon belül is a patológiai tevékenységek digitalizációja korábban elképzelhetetlen lehetőségeket és előnyöket rejt magában. A következőkben áttekintést adunk a digitális patológia területeiről, rutindiagnosztikai alkalmazásáról, a munkafolyamatokat támogató információtechnológiai fejlesztésekről és döntéstámogató rendszerekről. A digitális patológia általános ismertetése után, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben történt fejlesztések kapcsán, konkrét példákon keresztül mutatjuk be digitális rendszereink működését. Nincs még egy olyan terület a medicinában, mint az onkológia, ahol a patológia szerepe az elmúlt években jobban felértékelődött volna. A digitális patológiai fejlesztések döntő része, ennek megfelelően az onkológiai ellátás minőségjavulását is eredményezi. Ezek közé tartozik a patológiai strukturált leletezés, intraoperatív távdiagnosztika lehetősége, automatizált biomarker-vizsgálatok célzott támadáspontú gyógyszerek indikálásához vagy népegészségügyi szűrőprogramok esetében, a vizsgálati minták standard feldolgozását követően a minták értékelése a digitális térben összekapcsolt patológusi munkacsoportok által. Az említett példák mind olyan fejlesztések, ami az általában elvárható minőségjavulás mellett hozzájárulnak a területi egyenlőtlenségek felszámolásához, legalábbis a diagnosztika területén. Jól felépített digitális patológiai adatbázisokból automatikusan nyerhetők historikus és naprakész adatok, például az onkológiai jellegű morbiditásról, mortalitásról vagy friss információt kaphatunk arról, hogy adott időintervallumban milyen kapacitásterhelésre számíthat az onkológiai ellátórendszer a primer patológiai diagnózisok függvényében.

Idegtudományok

2022. AUGUSZTUS 29.

Az MR-képalkotás érzékenysége tranziens globális amnéziában

A tranziens globális amnézia (TGA) egy idiopathiás akut neurológiai kórkép, mely hirtelen kezdetű anterográd emlékezetkieséssel jár és gyakran olyan tevékenységek váltják ki, mint például a Valsalva-manőver, az emocionális vagy fizikai stressz, hideg vagy melegvizes fürdő, szexuális aktivitás vagy fájdalom. A kórkép diagnózisa az anamnesztikus információk és a fizikális vizsgálat eredményeképp mondható ki: a jelenségnek van tanúja, az anterográd amnézia jelen van, a jelenség alatt nem észlelhető egyéb neurológiai kórjel, az emlékezetkiesés 24 órán belül megszűnik, nincsenek epilepsziára utaló jelek vagy epilepsziás előzmény és a közelmúltban nem történt fejsérülés.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VIII. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei III.

Tartalom:

  • A mellkaskompresszió végzésének hatékonysága maszk viselése közben
  • Akut kardiovaszkuláris kórképek a sürgősségi ellátásban grey-zone vizsgálata az nstemi betegpopulációban
  • Területi gyakorlatok értékelése főiskolai ápolóhallgatók körében
  • Sclerosis multiplex betegséggel élők otthoni ápolási örülményeinek, életvitelükben, életminőségükben bekövetkezett változásoknak vizsgálata
  • Stressz és pszichoszomatika az ápolók körében
  • Igazolt pulmonalis embóliás betegek kórházi elbocsátásának lehetőségei –klinikai kockázatbecslés alkalmazása a döntéshozatalban

  • Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    Az internetfüggőség hátterének vizsgálata középiskolások körében

    FEHÉR Gergely

    A széles körű internet-hozzáférés következtében kialakult problémás internethasználat (más néven internetfüggőség) egyre gyakoribb. Az internetfüggők egész életmódja átalakul, saját elhatározásukból képtelenek csökkenteni az internethasználatot, és ha megfosztják őket az internettől, szinte elvonási tüneteik lesznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak. A jelenség akár a fiatalkorúak 5%-át is érintheti.

    Nővér

    2022. ÁPRILIS 30.

    Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

    RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

    Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.