Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 76

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Kettős inkretinterápia – új lehetőség a 2-es típusú diabetes vércukorcsökkentő kezelésében

WINKLER Gábor, KIS János Tibor

Az inkretinhatáson alapuló vércukorcsökkentők, a dipeptidil-peptidáz (DPP)-4-gátló (i) készítmények és a glükagonszerű peptid (GLP)-1-receptor-agonista (RA) csoportú szerek bevezetése új távlatokat nyitott a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) antidiabetikus kezelésében. Megjelenésükkel ugyanis olyan hatékony készítménycsoportok váltak a napi gyakorlat részévé, amelyek a hypoglykaemiakockázat érdemi fokozása nélkül, testsúlysemleges módon (DPP-4i csoport), vagy a testsúly csökkenése mellett (GLP-1-receptor-aktivátorok) biztosították az anyagcsere hatékony javítását. Továbbá, ez utóbbi csoport hosszú hatású hatóanyagai előnyösnek bizonyultak az atherogen kockázat mérséklésében és vesevédő természetük is igazolódott.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 16.

A COVID-19 világjárvány perinatális vonatkozásai: gyakorlati ismeretek neonatológusok számára

Mimouni és munkatársai, a Nature-ben megjelent közleményükben 5 fő kérdés mentén összegyűjtötték a COVID-19 járvány perinatális és neonatális vonatkozásaival kapcsolatos jelenlegi ismereteket, valamint ajánlásokat fogalmaztak meg a neonatológus szakorvosok és ellátóintézmények számára.

Egészségpolitika

2019. JÚLIUS 02.

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Hírvilág

2013. JÚLIUS 30.

A mobilhasználat ártalmai

A mobiltelefonozás hosszútávú hatásai

Hypertonia és Nephrologia

2011. DECEMBER 22.

Cardiorenalis kockázatot és intestinorenalis kapcsolatot jelentő uraemiás toxin: az indoxil-szulfát

KISS István

Az uraemiás szindróma és állapot elsősorban a veseelégtelenség következtében felhalmozódó uraemiás toxinok eredményeképpen jön létre. Egyre nagyobb figyelem fordul az uraemiás toxinok eltávolításának lehetőségei felé, amely már nemcsak a dialíziskezelést jelenti, hanem a táplálkozással kapcsolatos speciális meggondolásokat, illetve a toxinokat megkötő, termelődésüket csökkentő lehetőségeket vizsgálja. A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek és a vesepótló kezelésben részesülők morbiditásában és mortalitásában kiemelt szerepet játszanak a cardiovascularis kockázatot is fokozó uraemiás toxinok. Ezek közé tartozik a cardiorenalis kockázatot növelő, dialízissel nehezen eltávolítható, fehérjéhez kötött endogén uraemiás toxin, az indolcsoportba tartozó indoxil-szulfát. Mai ismereteink szerint az indoxilszulfát vasculonephrotoxicus anyag, a renalis és cardiovascularis betegségek progresszióját fokozó uraemiás toxin. Az uraemiás toxinok között is különös jelentőséggel bír az a tény, hogy redox potenciája révén egyszerre antioxidáns és oxidatív stresszt okozó hatású, és a saját bélrendszerünkben képződik. Szérumkoncentrációja a táplálkozástól, illetve a tubularis funkciótól függ, ezért képes a glomerulusfiltrációs rátától függetlenül is jelezni a krónikus veseelégtelenség progresszióját. Az indoxil-szulfát sikeres eltávolítása csökkenti a morbiditást és mortalitást, illetve növeli a túlélést. Mindezek alapján lehetséges célpontja, befolyásolási területe lehet az uraemia csökkentésének krónikus veseelégtelenségben. A pro- és prebiotikumokkal együtt alkalmazott orális adszorbensek ígéretesebb indoxil-szulfát-befolyásolási lehetőséget jelentenek.

Lege Artis Medicinae

2006. MÁRCIUS 21.

A redox homeosztázis alakulása bélbetegségekben fekete retek tartalmú készítmény hatására

BLÁZOVICS Anna, KOVÁCS Ágota, SZÉKELY Edit, LUGASI Andrea

Kutatások igazolják, hogy a természetes antioxidánsok közvetve hatnak a jelátviteli utakra, és több ponton is képesek befolyásolni az apoptózist kezdeményező gének indukcióját. A fekete retekből készült epegranulátum főbb bioaktív vegyületei - az izotiocianátok, flavonoidok, vitaminok, nyomelemek - az újabb kutatások szerint módosítják a molekuláris biológiai folyamatokat.

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

Az agyi anatómiai szerkezetek és a kognitív működések kapcsolatának vizsgálata

SZENDI István, KISS Marianna, VÖRÖS Erika, CSERNAY László, JANKA Zoltán

A neuropszichiátria célja a különböző mentális zavarokban megfigyelhető neurokognitív eltérések elemzése és az eredmények többrétű felhasználása.

Ideggyógyászati Szemle

2001. NOVEMBER 01.

Az ornitin-transzkarbamiláz-hiány fatális lefolyású késői formája

LIPTAI Zoltán, GYARMATI Éva, KULCSÁR Andrea, CENNI Bruno, FAGGYAS Attila

A leggyakoribb ureaciklus-zavar, az ornitin-transzkarbamiláz-defektus újszülöttkori formája mellett kevésbé ismert az encephalopathiával, magatartászavarral, epizodikus hányásokkal járó késői típusa. A szerzők egy 14 éves leánybeteg esetét ismertetik, akinek anamnéziséből a húsételek négy-öt éves kortól való ösztönös kerülése érdemel említést. Egy évvel felvétele előtt fejfájás, szédülés miatt vizsgálták, kóros eltérést nem találtak.

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁJUS 01.

Molekuláris neurológia

A molekuralis neurológia téamakörben összegyüjtött közleményeink.

Ideggyógyászati Szemle

1998. NOVEMBER 01.

A fragilis X-betegség molekuláris genetikai vizsgálatának bevezetése hazánkban

KARCAGI Veronika, SZALAI Csaba, BIACSI Rea, TÍMÁR László, HERCZEGFALVI Ágnes, CZEIZEL Endre

A Martin-Bell-kór vagy fragilis X-betegség az örökletes mentális retardációk második leggyakoribb formája. Mivel X-kromoszómához kötött domináns betegségről van szó, a tünetek lányoknál is megjelenhetnek, elsősorban mentális zavarok formájában.