Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

A szájüregi daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin, PIFFKÓ József

Magyarországon a szájüregi malignus daganatok száma igen magas. A legfontosabb etiológiai tényezők a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint kisebb mértékben a humán papillomavírusok (HPV) által okozott orális fertőzés. Bár a korai detektálás viszonylag egyszerű, előrehaladott betegség gyakran előfordul. A diagnózishoz és a stádium pontos meghatározásához fizikális, eszközös és képalkotó vizsgálatok szükségesek, amelyek eredménye előrevetíti a túlélést, és meghatározza a további terápiás opciókat. A szájüregi daganatok onkológiai kezelésében az elmúlt 30 évben a diagnosztika és multidiszciplináris terápia túlélésnövekedést, a komplex dentoorális gondozás, valamint a műtéti rekonstrukció fejlődése életminőség-javulást könyvelhet el. A legjobb gyógyeredményeket továbbra is a posztoperatív kemoradioterápiával kiegészített sebészi terápia adja. A táplálkozásban, beszédképzésben és a fej-nyaki régió esztétikájában betöltött fontos szerepe miatt a szájüregi daganatok sebészi kezelése és jó funkcionális eredményekkel történő műtéti rehabilitációja speciális felkészülést igényel. Lokoregionális relapsusok és távoli metasztázisok kezelésében meghatározóvá vált az immunterápia (pembrolizumab, nivolumab) akár monoterápiában, vagy kemo/sugár terápiával kombinálva. A jövőben további biomarkerek, endogén és mikrokörnyezeti faktorok feltérképezése segítheti a hatékony, személyre szabott kezeléseket.

HUN 2022;9(3)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

Tartalom:

Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.

Tartalom:

Az acute pain service teamek előfordulási gyakorisága a magyar egészségügyi ellátórendszerben

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

Tartalom:

Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

Záró plenáris ülés

Tartalom:

Egy kis „Álmok álmodói” Siófokon

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Egészségpolitika

2022. JÚLIUS 31.

Covid-19-áldozatok

A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]

URCUN Salim Yusuf , ALTUN Yasar , PALA Aybars Arda

[A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozá­sok utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebé­szeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neuro­kognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a követ­kező tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív inten­zív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szak­irodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkc­iók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmé­nyek interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a do­hányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]

ENG 2022;75(07-08)

Idegtudományok

2022. JÚLIUS 07.

Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban

Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.

HUN

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

BODOKY György

A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető. Japánban a gyomorrák még mindig összességében a vezető rákfajta.

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A krónikus fájdalom legfrissebb osztályozása

SZOK Délia

A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz köthető. A krónikus fájdalom (KF) 3 hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő fájdalmat jelent, ami a test bármely részén jelentkezhet. A WHO 2019-ben jelentette meg a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Diseases-11) új kiadását, amelybe most először került bele a KF, mint önálló entitás.

HUN 2022;7(1)