Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 58

Egészségpolitika

2023. ÁPRILIS 15.

Átalakuló háziorvosi rendszer: a racionalizálás és a betegek érdeke a fő szempont

KUN J. Viktória

Ez év február elsejétől alapjaiban alakult át a háziorvosi ellátás rendszere. A változás a szakértők szerint szükségszerű volt, az átalakítás viszont mind a Magyar Orvosi Kamaránál, mind a Magyar Orvosok Szakszervezeténél tiltakozást váltott ki.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Az utazás filozófiája tébécés tükörben

SZABÓ Katalin

„Ismét bucsúzás, ismét felidézése egy elmúlt ifjú élet foszlányainak a koporsó előtt... Isteni melankóliával, örökös fájdalommal, végtelen jósággal volt tele ez a lélek… S íme, Justh Zsigmond hosszú, kínos évek szenvedései és hiú reménységei után most a halál áldozatává lett… Justh Zsigmonddal először Cannesban találkoztam és sohasem fogom elfelejteni azt a rezignált, beteges Krisztusfőt.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A méhnyakrák epidemiológiai mutatói 2000–2019 között Magyarországon megfigyelhető változásának elemzése nemzetközi összevetéssel

CSÁKVÁRI Tímea, GYENESE Dorina, ELMER Diána, PÓNUSZ-KOVÁCS Dalma, BONCZ Imre

A méhnyakrák egy ma már megelőzhető, mégis az európai átlagnál magasabb mortalitási rátát mutató betegség Magyarországon. Kutatásunk célja a hazai méhnyakszűréshez köthető mutatók vizsgálata hazai és nemzetközi viszonylatban. Kvantitatív, retrospektív kutatást végeztünk. Adataink az OECD Health Statistics, a Nemzeti Rák¬regiszter és a KSH adatbázisából származnak a 2000–2019 közötti időintervallumban.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés hazai bevezetésének kérdései

NAGY Balázs, GYÔRBÍRÓ Dávid, CSANÁDI Marcell

A tüdőrák hazai előfordulása viszonylag jelentős, hasonlít más közép-európai országok átlagához. Ahhoz, hogy a betegek életkilátásai jelentősen javuljanak, a legjobb megoldás a korai diagnosztika, amelynek klinikai szempontból eredményes módszere a kis dózisú komputertomográfia. A nemzetközi és hazai szakmai ajánlások ellenére szervezett, országos szintű tüdőrákszűrés egyelőre kevés helyen történik a világon.

Klinikum

2023. MÁRCIUS 11.

Hogyan koreografálja az agy az immunválaszokat?

A Nature cikke azokat a legfrissebb eredményeket mutatja be, amelyek a cardiovascularis, autoimmun és pszichoszomatikus betegségek, valamint a rák gyógyításának új korszakát hozhatják el.

Nővér

2023. FEBRUÁR 28.

A Covid-19-vakcinákkal kapcsolatos attitűdök vizsgálata az egészségügyi dolgozók és a laikusok körében

MOLNÁR Dóra, KRISTÓF-VARGA Erika, LOBANOV-BUDAI Éva, NÉMETH Anikó

A kutatás célja felmérni a laikusok és egészségügyi dolgozók attitűdjét a koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban, megkeresni a két csoport közötti hasonlóságokat, különbözőségeket.

Az online felmérés egy saját készítésű kérdőívvel történt 2022. október–no­vember hónapokban, nem véletlenszerű mintavételi módszerrel, egyszerűen elérhető alanyokra támaszkodó mintavételi eljárással. Az adatfeldolgozás és adatelemzés IBM SPSS 20.6 statisztikai programmal, leíró statisztikai módszerrel, valamint χ2 és Mann–Whitney-próbákkal, Fisher-féle egzakt teszttel történt (p<0,05). Összesen 1041 értékelhető válasz érkezett.

Három vagy annál több Covid elleni oltással rendelkezik az egészségügyi szakemberek 77,9%-a, a laikusok 45,9%-a. Az egészségügyi dolgozók szerint az oltás a leghatásosabb védekezés a koronavírus ellen, azonban közülük többen tapasztaltak mellékhatásokat az oltások után, és lelkileg jobban megviselte őket az oltakozás, mint a laikusokat. A laikusok bizalmatlanok, veszélyesebbnek tartják az oltásokat és több negatív hatást tulajdonítanak neki, mint az egészségügyi dolgozók. A legtöbb egészségügyi dolgozó a szakemberektől, míg a laikusok inkább az internetes hírportálokról, közösségi médiából szerzik az információkat. Többségében a nyugati vakcinák elfogadása jellemző a válaszadók körében, azonban a WHO védőoltás elfogadására való hajlandóság stációinak vizsgálata alapján megállapítható, hogy mindkét válaszadói csoportot a szakirodalmi arányokhoz képest elutasító attitűd jellemzi a koronavírus elleni oltással kapcsolatban.

A laikusok félelmeit, negatív attitűdjét csak a jól informált egészségügyi dolgozók tudják csökkenteni, ezért fontos az egészségügyi szakember hiteles informálása a védőoltásokról.

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

Beszélgetés a páciensekkel a védőoltásokról a közösségi ellátásban: útmutató ápolóknak

HIRDI Henriett Éva, BALOGH Zoltán

A védőoltások a legköltséghatékonyabb megelőző intézkedések közé tartoznak a fertőző betegségek elleni küzdelemben. A lakosság körében az oltási arányok nem optimálisak annak ellenére, hogy a vakcinák hatékonyak és elérhetőek, valamint mind a nemzeti, mind pedig a nemzetközi egészségügyi szervezetek ajánlják felvételüket. A vakcinázással kapcsolatos tétovázás egyre gyakoribb, amely növeli a járványok kitörésének kockázatát és meghiúsítja az egészségügyi hatóságok stratégiáit. A helyes és megbízható információk a betegek számára kulcsfontosságú szerepet játszanak a vakcináció felvételének eldöntésében. Az ápolók védőoltásokkal kapcsolatos ismeretei, pozitív hozzáállása és motiváló kommunikációja elengedhetetlen a fertőző betegségek megszüntetésére irányuló célok eléréséhez. E kézirattal a szerzők célja, hogy útmutatást és gyakorlati tippeket nyújtsanak a vakcinával kapcsolatos tétovázások kezeléséhez az alapellátás területén.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Ultrahang-vezérelt botulinum neurotoxin terápiában részesülő COL-CAP módszer szerint klasszifikált cervicalis dystoniás betegek klinikai jellemzői]

SZABÓ Máté , DO KIEM Dániel , GÁRDIÁN Gabriella , SZPISJAK László , SALAMON András , KLIVÉNYI Péter, ZÁDORI Dénes

[A cervicalis dystonia (CD) a leggyakoribb fokális dystonia, amelynek esetén az érintett izmok azonosítása, az izmonkénti botulinum neurotoxin A- (BoNT-A-) dózis meghatározása és a precíz injekció kivitelezése egyaránt kihívást jelenthet. A jelen tanulmány célja, hogy a lokáliscentrumadatokat a nemzetközi adatokkal összehasonlítva azonosítani tudjuk a különbségek hátterében álló populációbeli és metodikai faktorokat, ezáltal javítani tudjuk a CD-ben szenvedő magyar betegek ellátását.]

Ideggyógyászati Szemle

1979. JANUÁR 01.

Vírusvándorlás a központi és peripheriás idegrendszerben

GOSZTONYI György

A vírusok idegpályák mentén való terjedésének gondolata a múlt század 80-as éveinek végén született meg. Az 1920-as évek közepe óta a peripheriás idegek különböző elemei közül az axonokat tekintik a vírusvándorlás legvalószínűbb útjának. A kérdés tanulmányozása végett a veszettség fix vírusával az alsó ajakba oltott újszülött egereket az oltás után különböző időpontokban leöltünk, majd a n. alveolaris inferior különböző nívóit, a Gasser-dúcot és a központi idegrendszer különböző területeit vizsgáltuk fény- és elektronmikroszkóppal vírusalkotórészek jelenléte és a vírus által indukált cytopathiás jelenségek megállapítása céljából.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Válogatás a hálózatalapú járványterjedési modellek eredményeiből

BÓTA András, HAJDU László, BRYS Zoltán, KRÉSZ Miklós

A matematikai értelemben vett gráfok vagy hálózatok sokoldalú, szemléletes modellezési eszközt biztosítanak más tudományterületek számára, az orvos­tudomány számára is. Ebben a közleményben a fertőző betegségekkel kapcsolatos hálózati modelleket ismertetjük röviden. Az ismert, a tudományterület szakirodalmában meglévő eszközökön felül a fertőzési folyamatot kiválóan lehet modellezni hálózatokkal is.