Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 191

Hírvilág

2019. ÁPRILIS 09.

A betegvárakozási időről a hazai járóbeteg szakellátásban

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarunk jutni egy szakrendelésre. Az eredmények szerint átlagosan több mint 3 hetet, azonban a kép szakmánként nézve jóval árnyaltabb. A szakmai szövetség ismét felhívja rá a figyelmet, hogy a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét. A témáról részletesebben a Szövetség szeptemberi konferenciáján Balatonfüreden egyeztetnek majd a szakemberek.

Lege Artis Medicinae

2019. MÁRCIUS 20.

Hosszú távú CPAP-compliance a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Alváslaboratóriumában gondozott, alvási apnoéban szenvedő betegek körében

DOMBOVÁRI Magdolna, BERNÁT István, TERRAY-HORVÁTH Attila, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, TORZSA Péter

Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) a leggyakoribb alvás alatti légzés­zavar, a teljes népességben gyakorisága 2-4%. Szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezője, valamint nappali tünetek révén jelentősen rontja az életminőséget, növeli a munkahelyi és a közlekedési balesetek kockázatát.

Korszerű Kaleidoszkóp

2018. ÁPRILIS 01.

Hidvégi Tibor - Winkler Gábor: A cukorbeteg-gondozás kézikönyve

HIDVÉGI Tibor

A cukorbetegek számának járványszerű növekedése jól ismert. Napjainkban a Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) becslése szerint 415 millió cukorbeteg él Földünkön, ez a teljes népesség mintegy 8,8%-a. 2040-re 642 millió diabeteses személlyel kell számolnunk, a növekedés azt jelenti, hogy a lakosság 10,4%-a, azaz minden tizedik felnőtt cukorbeteg lesz. A csökkent glükóztoleranciával élő személyek száma 318-ról 482 millióra növekszik a fenti időszakban.

Hypertonia és Nephrologia

2018. OKTÓBER 20.

A Magyarországi Vasculitis Regiszter első öt évének eredményei

HARIS Ágnes, TISLÉR András, ONDRIK Zoltán, FILE Ibolya, MÁTYUS János, ZSARGÓ Eszter, DEÁK György, AMBRUS Csaba

A Magyarországi Vasculitis Regiszter online adatgyűjtésének célja az ANCA-asszociált vasculitis alaposabb megismerése, a betegség hazai előfordulásának, kezelésének és kimenetelének meghatározása volt. A regiszteres adatgyűjtés az indulástól eltelt öt év óta dinamikusan fejlődik, jelenleg 278 beteg eredménye áll rendelkezésre. Betegeink 62%-a nő, átlagéletkoruk 58,2±14,5 év, 51%-uk c-ANCA-, 49%-uk p-ANCA pozitív vasculitis miatt került ellátásra. A diagnóziskor becsült vesefunkció 24,6±21,6 ml/min/1,73 m2, ekkor 29%-uk, a követési idő alatt összesen 39%-uk szorult dialízis - kezelésre, a művesekezelés 23%-uknál elhagyható volt. Fokális szövettani elváltozás, valamint felső légúti és bőrtünetek jelenléte esetén statisztikailag is jelentősen ritkábban volt szükség vesepótló kezelésre, amely a kórképek korai felismerésének fon tosságát jelzi. Az indukciós kezelés során a betegek 94%-a kapott szteroidot és 85%-a cyclophosphamidot, 59%-a részesült plazmaferézis-, 11%-uk rituximabterápiában. A fenn tartó kezelés a betegek 80%-ában szteroidot, 23%-ban per os és 22%-ban parenteralis cyclophosphamidot tartalmazott, illetve ennek részeként a betegek 40%-a kapott azathioprint, nyolc beteg mycofenolátot, hat beteg methotrexatot. A medián követési idő 30 hónap (IQR 6-78) volt, ez idő alatt a betegek 20%-a halt meg, 5%-uk részesült vesetranszplantációban, 5%-uk maradt el a gondozásból. A medián túlélési idő 14,8 év, az ötéves túlélés 85%, a tízéves 70% volt. C-ANCA-vasculitis esetén a hosszú távú túlélés valamivel jobbnak tűnt, mint a p-ANCA-pozitív esetekben, de az életkorra való korrekció után ez a különbség nem volt igazolható. A halálozás fő prediktora az életkor és a dialízist igénylő vesekárosodás volt. Relapsus a betegek 27%-ában jelentkezett, ezek 28%-a egy éven belül, 21%-uk öt év után következett be. A Magyarországi Vasculitis Regiszter adatbázisa nefrológiai közösségünk eredményes szakmai tevékenységét igazolja. Bár eredményeink nemzetközi összehasonlításban is sikeresnek mondhatók, ugyanakkor betegeink ellátása kapcsán számos olyan terület található, amelyek javítása előnyösen befolyásolhatja életminőségüket és túlélésüket.

Ideggyógyászati Szemle

2018. SZEPTEMBER 30.

[Korai stádiumú Parkinson-kóros betegek gondozóinak életminősége és a rájuk nehezedő teher]

YUKSEL Burcu, AK Dogan Pelin, SEN Aysu, SARIAHMETOGLU Hande, USLU Celiker Sibel, ATAKLI Dilek

[Cél - A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy hogyan alakul a korai stádiumú idiopathiás Parkinson-kórban (IPD) szenvedő betegek gondozóira nehezedő teher és a gondozók életminősége a betegség súlyosságával, időtartamával, a betegek rokkantsági fokával és pszichiátriai tüneteivel párhuzamosan. ]

PharmaPraxis

2018. SZEPTEMBER 18.

A gyógyszerészi gondozáson túli feladatok - szemlézés

Az elsődlegesen a betegeket gondozó gyógyszerészek képzése érdekében egy olyan keretrendszert érdemes használni, ami magába foglalja a praxis filozófiáját, a gyógyszerészi gondozás folyamatait és a praxis menedzsment rendszereket egyaránt.

Hypertonia és Nephrologia

2018. SZEPTEMBER 14.

A ketosavak és a diéta szerepe a vesebetegek anyagcsere-kezelésében

KISS István, HARIS Ágnes, DEÁK György

A fehérjebevitel korlátozása a krónikus vesebetegek nem gyógyszeres kezelésének fontos részét képezi. A fehérjefogyasztás csökkentésével pár huzamosan lényeges a megfelelő energiabevitel biztosítása a malnutritio elkerülése érdekében. Mérsékelten fehérjeszegény (0,6-0,7 g fehérje/ttkg/nap) és nagyon alacsony fehérjetartalmú étrendet (0,3-0,4 g fehérje/ttkg/nap) különböztetünk meg. A mérsékelten fehérjeszegény diéta esszenciális aminosavakkal, illetve azok ketoanalógjaival (ketosavakkal) történő kiegészítése javasolt napi 1 tabletta/8-10 ttkg adagban, ha fenn áll a proteinmalnutritio veszélye (például vegán étrend esetén). A nagyon alacsony fehérjetartalmú diétát kötelezően ki kell egészíteni ketosavakkal napi 1 tabletta/5 ttkg adagban. A mérsékelten fehérjeszegény étrendet elsősorban a krónikus vesebetegség (KVB) har madik stádiumában progresszíven romló vesefunkció vagy nefrózisszindróma esetén, diabeteses nephropathiában, KVB negyedik és ötödik, nem dializált stádiumaiban alkalmazzuk. A nagyon alacsony fehérjetartalmú diéta nefroprotektív hatása elsősorban a 20-25 ml/perc/1,73 m2 alatti eGFR-tartományban érvényesül jól együttműködő betegeknél. A fehérjefogyasztás megszorításával mérsékelhető az acidosis és a proteinuria, csökkenthető a vesefunkció-romlás üteme, késleltethető a dialízis elkezdése. Alkalmazása megfelelő energiabevitel és ketosavpótlás mellett biztonságos. Képzett dietetikus által történő betegedukáció és diétás vezetés a nefrológiai gondozás fontos eleme. Közleményünk mondanivalóját esetismertetésekkel is illusztráljuk.

Hypertonia és Nephrologia

2018. AUGUSZTUS 20.

Vérnyomás-variabilitás mérése és értéke a vérnyomáscélérték elérésének növelésében hypertoniabetegség esetén

KÉKES Ede, JÁRAI Zoltán, PAKSY András, KISS István

A szerzők egy beavatkozással nem járó, egyéves, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálat keretében a vérnyomás-variabilitás rövid távú (ABPM), valamint közepes és hosszú időtartamú mérés indexeit (standard deviáció - [SD] és variációs koefficiens [VC]) és azok hasznosságát elemzik a magyarországi hypertoniás populáció gondozási fázisában. A populációt két részre osztották: az aktív csoportban a gondozás során telekommunikációs eszközök segítségével maximális mértékben fokozták a beteg-orvos kapcsolatot és a betegek oktatását, saját aktivitásukat. A nem aktív csoportban a hagyományos gondozás zajlott. Mindezeken belül 6725, 18-64 év közötti és 1005, 65 év feletti hypertoniás beteg adatait elemezték. A vizsgálat indításakor 243 esetben ABPM-vizsgálat történt. 1407 diabeteses hypertoniás beteg adatait is összehasonlították a nem diabeteses betegekével. Elemezték az eddigi nemzetközi és hazai tapasztalatokat. Jelen vizsgálatban a hypertoniagondozás első három hónapja során a szisztolés és diasztolés vérnyomás-variabilitás csökkent a 18-64 éves csoportokban, de az aktív csoportban nagyobb méretű csökkenést lehetett elérni A 65 év felettieknél csak a szisztolés variabilitásban találtak szignifikáns változást, de itt is a variabilitási indexek az aktív csoportban végig kisebbek voltak. A 65 év felettieknél a diasztolés variabilitás nem változott szignifikánsan egyik csoportban sem. A diabeteses hypertoniásoknál a variabilitási indexeket csak a 12. hónapra sikerült csökkenteni. Egyértelműen igazolni lehetett, hogy a kiemelt szintű orvos-beteg kapcsolat kedvezően befolyásolja a vérnyomás-fluktuációt hypertoniás betegekben.

Hypertonia és Nephrologia

2018. AUGUSZTUS 20.

A telemedicina szerepe az orvos-beteg együttműködés optimális megoldása érdekében hypertoniabetegségben

KÉKES Ede, SZEGEDI János, †KISS István

A telemedicina ma már az egészségügy nélkülözhetetlen része és túljutott a kórházi információs rendszerek kimunkálásán. A modern alap- és szak - ellátás igényli a korszerű kapcsolatrendszer kialakítását a beteg és az orvos között. Ennek egyik fő oka az a törekvés, hogy a betegségek kezelését minél magasabb szintre emeljük, növeljük a megelőzés és a folyamatos gondozás színvonalát, vonjuk be a beteget mint aktív szereplőt a kezelés-gondozás folyamatába. Ez utóbbi egyre nagyobb igény, főleg amióta a telekommunikáció változatos formáiban a betegek egyre tájékozottabbak lettek. A telemedicina technikai megoldásai két formában jelentkeznek. Az egyikben a különböző telekommunikációs rendszereken keresztül orvosi mérőeszközök (szenzorok) jelei, mérési eredményei továbbításra kerülnek az orvoshoz. A másik megoldás az okostelefonok és egyéb eszközök (iPad, tablet) segítségével történik, amelyben a beteg jeleket, adatokat, tüneteket továbbít kezelőorvosa felé. Ugyanakkor a beteg információkat (például étrend, életstílus stb.) és utasításokat kaphat orvosától, kialakulhat egy folyamatos orvos-beteg konzultáció, amelyben a beteg az orvos partnere. Ezt a megoldást elősegíti a telekommunikációs eszközök rohamos terjedése a társadalom minden rétegében. A szerzők bemutatják mindkét megoldás módszereit, majd részletezik a telemedicinális módszerek gyakorlati szempontjait hypertoniabetegségben.

Hírvilág

2018. MÁJUS 11.

Elhunyt prof. dr. Kiss István

Prof. dr. Kiss István 2018. május 11-én, 66 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt.