Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2007. JANUÁR 20.

Alacsony térerőn nyert funkcionális MR-képek alkalmazása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél

AUER Tibor, SCHWARCZ Attila, JANSZKY József, HORVÁTH Zsolt, KOSZTOLÁNYI Péter, DÓCZI Tamás

Alacsony térerőn (1 Tesla) nyert funkcionális mágneses rezonanciás (fMR) képek felhasználása elokvens terület közelében végzett idegsebészeti műtétek tervezésénél.

HUN 2007;60(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2003. ÁPRILIS 20.

A praepontin ciszternák biportalis neuroendoszkópiája

REISCH Róbert, FRIES Georg, PATONAY Lajos, PERNECZKY Axel

Míg bi- és multiportalis behatolásokat a sebészet számos területén alkalmaznak, az intracranialis idegsebészetben mind ez idáig az uniportalis feltárás az elfogadott technika. A szerzők jelen preklinikai tanulmányban a praepontin ciszternák biportalis neuroendoszkópos feltárási lehetőségeit dolgozták ki, és kadaveren elvégzett feltárásokkal tesztelték az új technika idegsebészeti felhasználhatóságát. Módszer - 34 friss, post mortem felnőtt humán kadáveren és 14 formalinnal fixált fejen összesen 48 alkalommal végeztek biportalis feltárást 1,7 mm és 4 mm átmérőjű, 0°, 30°, 70°-os optikák, valamint 5,0-6,5 mm külső átmérőjű trokárok segítségével.

HUN 2003;56(03-04)

Lege Artis Medicinae

2001. FEBRUÁR 20.

A vitrectomia szerepe a retinopathia diabetica kezelésében

BERECZKI Árpád

A vitrectomia olyan mikrosebészeti technika, amelynek segítségével a pars plana területén ejtett sclerotomiás sebeken keresztül az üvegtest anyagát, az üvegtesti térbe törő vért, többletszövetet, idegen testet távolíthatunk el az intraocularis térből egy szívó-vágó (vitrectom) eszköz segítségével, normális vagy kissé emelkedett szemnyomás mellett.

HUN 2001;11(02)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az agytörzsi daganatok alcsoportjai gyermekkorban]

PARAICZ Ervin, VAJDA János, CZIRJÁK Sándor, TÓTH Katalin

[Az idegrendszeri képalkotó (MR, CT) és sebészeti (mikrosebészeti, CUSA, lézeres) technikák forradalmasították az idegsebésznek az agytörzsi daganatokról alkotott képét, és új perspektívát teremtettek kezelésükben. A növekvő tapasztalatokkal mára nyilvánvalóvá vált, hogy az itt előforduló daganatok sokfélesége és kezelésük nagyon különböző módjai szükségessé teszik e daganatok részletes osztályozását. Az olyan jellemzők, mint az MR- és CT-megjelenés, a kontrasztanyagfelvétel, a pontos lokalizáció és az általuk kiváltott neurológiai tünetek jó alapot jelenthetnek az agydaganatos betegek e speciális csoportjának alcsoportjainak létrehozásához. A 4. kamrába dorsalisan növő exofitikus tumorok 24. és a nyaki, koponyacsonti csomópont intrinzikus tumorai kedvező prognózissal rendelkeznek, míg a diffúzan növekvő hipodens gliomák (sok esetben magas fokúak) vagy az oldalirányban növekvő exofitikus tumorok 6-15 hónapnál hosszabb követési idővel nem rendelkeznek.]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Az arcideg működésének megőrzése akusztikus daganatsebészetben]

TÓTH Z., SZABÓ Z., KOLLÁR Gy., ERŐSS L., TÓTH Sz.

[Az akusztikus neuróma műtétek során a mikrosebészeti technikák alkalmazása óta az arcfunkció és a hallás megőrzése az elsődleges szempont. Az arcideg anatómiai megőrzése nem mindig korrelál az ideg funkcionális épségével (1. táblázat). Az irodalomban számos lehetőségről számoltak be az arcideg funkciójának intraoperatív monitorozására az akusztikus tumor műtétje során. (1., 2., 3.) Beszámolónkban egy szemléltető eset elektrofiziológiai adatait mutatjuk be a 4. fokozatú akusztikus neurinóma teljes reszekciója során és után. ]

ENG 1994;47(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Tapasztalatok az extraforaminalis megközelítésről az exterme laterális ágyéki porckorongsérv mikrosebészetében]

A Pannonhegyi

[Az extrém oldalsó ágyéki porckorongsérv új entitás. A CT és az MRI széles körű alkalmazása óta beszélünk róla a gerincbetegségek diagnosztikájában. A régi neuroradiológiai diagnosztikai módszerek, mint például a myelográfia, nem tudtak információt adni róla, mert ezek a porckorongprotrúziók vagy herniációk a foramen intervertebralison, azaz a csigolyagyökér myelográfiailag kimutatható részén kívülre kerültek. ]

ENG 1994;47(05-06)