Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Otthonszülés a kórházban

Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyászt a Szent Imre kórházban futó "Otthonszülés a kórházban" című projekt eredményeiről, az alternatív szülés mikéntjéről, illetve az otthonszülés politikai és financiális oldalairól kérdeztük.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

HUN

Idegtudományok

2011. AUGUSZTUS 15.

DSM-V – kudarcra ítélt vállalkozás?

HARANGOZÓ Judit

Ugyanolyan adottságok, sérülékenység mellett egészen más életet él és kórlefolyást mutat egy jó családdal, befogadó közösséggel, jó szakemberekkel körülvett mentális zavarral élő ember, mint az a társa, aki mindezekben hiányt szenved.

HUN

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 19.

Utógondolatok a medikalizációról

BÁNFALVI Attila

A medikalizáció különböző aspektusairól szóló konferencia-előadásaim után, ha van idő arra, hogy a hallgatóság kérdéseket tegyen fel, akkor rendszerint az elsők között hangzik el az, hogy „De mi a megoldás medikalizációra?”, vagy „Mi a teendő, hogy megállítsuk ezt a folyamatot?”.

HUN 2006;16(11)

Lege Artis Medicinae

2006. OKTÓBER 18.

A medicina hatalma és kiszolgáltatottsága

BÁNFALVI Attila

Némelyek számára a medikalizáció fogalma csak olyan tematikát nyithat meg, amelyben főként két tézist lehet felállítani és taglalni: - A medicina hatalmi ággá növi ki magát. Fő aktorai, az orvosok pedig „jogosulatlan” és olykor ártalmas fennhatóságot gyakorolnak az átlagpolgárok legszemélyesebb testi-lelki élete felett. - A medikalizáció olyan diskurzust nyit meg, amely szükségszerűen a medicina „megsemmisítő” kritikáját célozza meg, és amely az orvosok munkáját általában véve rossz színben tünteti fel; ezért a medikalizáció kifejezés használata medicina- és orvosellenességet von maga után.

HUN 2006;16(10)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚNIUS 21.

Terápiakultúra

BÁNFALVI Attila

A medikalizáció meghatározásának egyik legfontosabb aspektusa, hogy komplex társadalmi-kulturális problémákat az individuális testen (testben) próbálunk megoldani. Éppen ez a kulturális hajlamunk hozza az életproblémák megoldásában meghatározó helyzetbe az orvoslást, és annak is biomedikális irányzatát.

HUN 2006;16(06)

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

Bálványunk: a pirula

BÁNFALVI Attila

A medikalizáció egy-egy megjelenési formájában a finom elemzés kimutathatja ugyan, hogy egyik vagy másik szereplő - medicina, laikusok, betegek, egészségipar stb. - van-e inkább a színen a többfelvonásos darabban, de az „előadás” egészét tekintve nagyon nehéz lenne a szereplők jelentőségére vonatkozó sorrendet felállítani. Ez pedig pontosan azért van így, mert kultúránk - amelynek egyszerre vagyunk alkotói és „elszenvedői” - mindenkire kirója e drámájában a megfelelő szerepet.

HUN 2006;16(04)

Lege Artis Medicinae

2005. DECEMBER 20.

A gyógyszeripar ellen vagy a megbízhatóbb tudásért?

BÁNFALVI Attila

E sorozat harmincadik írása felé közeledve a szerző annyi személyességet talán megengedhet magának, hogy azokra a tapasztalataira hivatkozik, amelyek a medikalizációhoz kapcsolódó gondolatok, tények fogadtatásához kötődnek. A két szélső pólust az orvosellenesség indulatos vádja és az argumentációkban mutatkozó bátorság dicsérete jelölik ki.

HUN 2005;15(12)

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Már a tudomány sem a régi?

BÁNFALVI Attila

A „tudományos” jelző a modern ember számára az igazság, a tudás garanciáját jelenti. A szekularizált világban pontosan azt a funkciót tölti be, mint a premodern korokban a vallásra, az Istenre vagy a Bibliára hivatkozás. Korunk medicinájára, ha lehet, még fokozottabban érvényes ez a tendencia. Mert ugyan maga a tudományosan igaznak tekintett ismeret idővel akár az ellenkezőjébe is fordulhat, és ráadásul részleges is, de mégis rátámaszkodva a halálba vezető emberi szenvedés végtelen változatosságában egy kis „biztonságszigetet” nyerhet az orvos, ahol annyi kétség és frusztráció közben kifújhatja magát.

HUN 2005;15(10)