Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 643

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

A Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciája Absztraktfüzet

Tisztelt Résztvevők! Kedves Kollégák! „Az alapellátástól a mesterséges intelligenciáig” – kongresszusunk idei címével, nagy szeretettel köszöntjük Önöket a Magyar Stroke Társaság XVII. Kongresszusán és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIV. Konferenciáján. Visszatekintve az elmúlt évek kongresszusaira, el kell ismernünk, hogy a szervezők és a tudományos bizottságok tagjai évről évre, a komoly nehézségek ellenére is igazán kiváló munkát végeztek, és számos innovatív megoldással tették nem csak biztonságossá, de érdekesebbé is az összejöveteleket. Ezek közül jó néhányat, például az online felületen is elérhető, hibrid konferenciaszervezést idén is megtartottuk, azzal a szándékkal, hogy a programok minél szélesebb körben elérhetőek legyenek, és a jelenlévők is visszanézhessék a párhuzamos előadásokat. Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt évek mindannyiunk számára ismert nehézségei után most először szervezhettük meg kongresszusunkat úgy, hogy azt a világjárvány már nem árnyékolja be. A korábbi konferenciák hagyományából építkezve mi is folytatjuk az innovációt, korszerűsítettük a programkínálatot, és időnként a programok formátumát is. Mivel az idei év kongresszusát – a Magyar Stroke Társasággal közösen – a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház szervezheti, saját, városi nagykórházi nézőpontunkat, lehetőségeinket és adottságainkat is bemutatjuk.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Római kori orvostudomány a jászsági lelet fényében

SZABÓ Katalin

Szenzációs sírleletre bukkantak a régészek: egy római kori orvos maradványait találták meg a teljes orvosi felszerelésével együtt Jászberény közelében. Orvosok sírjában gyakori melléklet volt az orvosi eszköz, ám teljes eszközkészletet eleddig csak Pompejiben találtak. De milyen eszközöket ismertek és mire használták őket a rómaiak?

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

BENCZÚR Béla

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából rendezték meg a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának 61. Vándorgyűlését. A klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, eredményekről.

Hírvilág

2023. AUGUSZTUS 02.

Az életvégi döntések szabályozása

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara 2019. november 18-án Autonómia, életvédelem, jogbiztonság címmel multidiszciplináris szimpóziumot rendezett az életvégi döntések problémáiról, amelyen – hazánkban egyedülálló módon – a jogtudomány ismerői mellett a medicina, a bioetika, a filozófia, a morálteológia és a vallástudomány képviselői is részt vettek.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 10.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából a klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, az elért eredményekről.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Bemutatjuk a LAM új Szerkesztőségét

BENCZÚR Béla, KAPÓCS Gábor

Ha Ön régi, hűséges követőnk, akkor már egy ideje tanúja lehet annak a megújulási folyamatnak, amely a LAM Szerkesztőségét, a lap életét jellemzi. Ha viszont életében először veszi kezébe a LAM-ot, akkor a legjobbkor teszi ezt meg, hiszen a lap megújulásának időszakában járunk. Tavasszal kibővült a LAM Szerkesztősége, és az új tagok révén nemcsak számban, hanem tudásában, szakértelmében is gyarapodott alkotóközösségünk.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.