Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 762

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A vese védelmében és azon is túl. A renoprotekció új lehetőségei

BALOGH Dóra Bianka, FEKETE Andrea, REUSZ György

Az utóbbi évtized kutatásai és klinikai vizsgálatai eredményeképpen a renoprotekció új hatásmechanizmusú gyógyszerei kerültek be a klinikai gyakorlatba. A már ”aranystandardnak” tartott, a renin-angiotenzin rendszer gátlásával ható gyógyszereket követően olyan új, eredetileg a diabetes mellitus kezelésére bevezetett gyógyszerek bővítették a terápiás palettánkat, mint a glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták (GLP-1RA), amelyek diabeteses nephropathiában csökkentik a tartós macroalbuminuriát és a szérumkreatinin-szintet, valamint a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT-2) -gátlók, amelyekre diabeteses nephropathián túl, a nem cukorbetegség okozta vesekárosodás terápiájára is rendelkezünk már evidenciával. Jól tervezett klinikai vizsgálatok igazolták e szereknek szív és érrendszeri protektív hatását is, ezzel összefüggésben számos igazolt, illetve potenciális mechanizmust írtak le, amelyek a fent leírt hatásokban szerepet játszhatnak. Különösen ígéretes az a megfigyelés, hogy az SGLT-2-gátlók esetén az eredetileg diabetesben igazolt nefroprotekció a nem diabeteses, krónikus vesebetegekben is érvényesül, ezzel új terápiás eszközt biztosítva a krónikus vesebetegség progressziójának lassítására. A továbbiakban e gyógyszerek hatásmechanizmusának még részletesebb feltárására van szükség, valamint arra, hogy a gyakorlati helyüket és eredményességüket, populációs vizsgálatokban, a ”mindennapi életben” is igazolni tudjuk.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A boka-kar index mint a cardiovascularis rizikó markere

FARKAS Katalin, KOLOSSVÁRY Endre , JÁRAI Zoltán

A tünetmentes célszervkárosodás kimutatása fontos része a cardiovascularis rizikóbecslésnek. A perifériás verőérbetegség (PAD) korai, tünetmentes stádiumában is diagnosztizálható egy egyszerű, noninvazív vizsgálat, a boka-kar index (BKI) meghatározása révén. A csökkent, 0,9 vagy az alatti BKI tünetmentes egyénekben is a nagy cardiovascularis rizikó elfogadott markere. A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben országos szűrőprogramot indított 55 centrum részvételével, amelynek célja a tünetmentes érbetegség felismerése a boka-kar index mérésével. A vizsgálat első periódusában 21 892 hypertoniás beteg (9162 férfi; átlagéletkor: 61,45 év) került beválasztásra, a prospektív szakasz 2014-ben zárult le. Minden betegnél meghatározásra került a BKI, a mortalitási adatokat ötéves megfigyelést követően értékeltük. Az ÉRV Programban a csökkent BKI (≤0,9) előfordulása 14,4% volt a teljes vizsgált populációban, magas BKI (>1,3) 9,4%-ban volt kimutatható. A vizsgált hypertoniás populációban a SCORE-becslés alapján a betegek többségének (58%) alacsony vagy enyhén emelkedett cardiovascularis kockázata volt, míg a betegek mindössze 13%-ának volt 10%-nál nagyobb kockázata. A tényleges SCORE-kategóriától függetlenül a BKI ≤0,9 jelentősen növelte a mortalitás kockázatát minden betegcsoportban.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A romantikus partner dohányhasználattal kapcsolatos normatív attitűdje: mit és hogyan mérünk a kutatásban? – Scoping review

BRYS Zoltán, ALBERT Fruzsina, PÉNZES Melinda

A dohányzás elleni küzdelemben kiemelten fontos teendő a leszokás támogatása. Előző kutatási eredmények arra utalnak, hogy a romantikus partnernek szerepe lehet a dohányzásról történő leszokásban. Tanulmányunk célja olyan módszerek feltárása a szakirodalomban, amelyek felnőttek körében a partner vélt vagy valós, dohányzással kapcsolatos normatív attitűdjét vizsgálják.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

Hepatocellularis carcinomás beteg sikeres májátültetése TACE- és sorafenibkezeléssel elért tumorméret-csökkentés után. Társszakmák sikeres együttműködése

ANDRÁS Csilla, ÁROKSZÁLLÁSI Anita, CSIKI Emese, MATOLAY Orsolya, ÁRKOSY Péter, JANCSIK Viktor, NEMES Balázs, TÓTH Judit, VARGA Enikô

Az eset példa arra, hogy inoperábilis hepatocellularis májrák (HCC) esetén lehetséges a tumor megkisebbítése és a májátültetés. Hangsúlyozzuk, hogy a HCC-ben szenvedő betegek ellátásában fontos a társszakmák együttműködése. Lényeges, hogy olyan intézetekbe irányítsák a beteget, ahol a potenciálisan szóba jövő kezelések teljes skálája elérhető, valamint az alap májbetegség követése, ellátása is megtörténik.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése – per os és fix kombinációs terápia

HASITZ Ágnes

Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes mellitus (T1DM, T2DM) kezelésének célja, hogy elkerüljük a betegség okozta akut és krónikus szövődményeket, a beteg számára optimális életminőséget biztosítsunk. Erre akkor van lehetőség, ha minél előbb, egyénre szabottan alkalmazzuk az életmódi és gyógyszeres kezelést, figyelembe véve a betegség heterogén természetét, a háttérben álló patofiziológiai folyamatokat

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú cukorbetegség inzulinkezelése a háziorvosi gyakorlatban

OLÁH Ilona, VÖRÖS Krisztián

Az inzulinkezelés az 1-es típusú cukorbetegségben nélkülözhetetlen az életben maradáshoz. A 2-es típusú cukorbetegséggel élők egy részénél a „nem inzulin szerek” mellett, a jó anyagcserehelyzet biztosítása érdekében lehet szükség inzulin alkalmazására. Az inzulinkezelés a gyors és erélyes hatás mellett lehetséges mellékhatásokkal is rendelkezik, ezért alkalmazásának sarokköve a megfelelő indikáció.

Ökológia

2023. ÁPRILIS 02.

Az elhízás és a mikrobiótánk kapcsolata rávilágít, milyen komplex hatásokkal járnak a globális változások

Egy, a Global Health, Epidemiology and Genomics szaklapban megjelent cikk az elhízás problémáján keresztül abba nyújt betekintést, hogy a különböző tényezők (epigenetika, mikrobióta, a környezetünk biodiverzitása és hasonlók) hogyan függnek össze és eredményeznek végül változást a szervezetünkben.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A méhnyakrák epidemiológiai mutatói 2000–2019 között Magyarországon megfigyelhető változásának elemzése nemzetközi összevetéssel

CSÁKVÁRI Tímea, GYENESE Dorina, ELMER Diána, PÓNUSZ-KOVÁCS Dalma, BONCZ Imre

A méhnyakrák egy ma már megelőzhető, mégis az európai átlagnál magasabb mortalitási rátát mutató betegség Magyarországon. Kutatásunk célja a hazai méhnyakszűréshez köthető mutatók vizsgálata hazai és nemzetközi viszonylatban. Kvantitatív, retrospektív kutatást végeztünk. Adataink az OECD Health Statistics, a Nemzeti Rák¬regiszter és a KSH adatbázisából származnak a 2000–2019 közötti időintervallumban.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A krónikus myeloid leukaemia kezelésének aktualitásai

WEISINGER Júlia, MASSZI Tamás

A krónikus myeloid leukaemia a tirozin­kináz-gátló kezelések megjelenése óta ha­lálos betegségből jól kezelhető, krónikus kórképpé vált. A betegség alapját a Phi­la­del­­phia-kromoszóma kialakulása és a kons­ti­tutívan aktív BCR-ABL1 tirozinkináz ke­let­kezése okozza. A tirozinkináz-gátlók al­kal­mazása mellett a krónikus fázisú CML-es betegek életkilátásai ma már megköze­lítik a normálpopulációét.