Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 734

Hírvilág

2023. FEBRUÁR 13.

Az SZTE is részt vesz a világszínvonalú hallássegítő csúcstechnológia fejlesztésében

Napjainkban már rutinszerűen végeznek olyan hallásjavító műtéteket a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában, amelyeket még 15 évvel ezelőtt is lehetetlennek tűnt véghez vinni. Süketen született gyermekek kapják vissza a hallásukat, így teljes életet élhetnek, de idős emberek hallásvesztését is korrigálják, lehetővé téve ezzel, hogy ne szigetelődjenek el a társadalomtól.

Idegtudományok

2023. FEBRUÁR 09.

Mire jó az agy–számítógép metafora?

A Frontiers in Ecology and Evolution című szaklap különszáma 14 tanulmányban tárgyalja az agy-számítógép/mesterséges intelligencia metaforával kapcsolatos aktuális filozófiai és tudományos megfontolásokat. Mint a lap szerkesztői bevezetőjükben írják: minden analógia/metafora rossz, azonban némelyik hasznos, és az új tudományos eredmények fényében itt az ideje újraértékelni, hogy mire használható az agy-számítógép metafora.

Hírvilág

2023. FEBRUÁR 07.

Az egészségügyi szektorban felértékelődik a bizalom szerepe

Globális szinten egyre több orvosi és technológiai innovációval találkozunk az egészségügyi szektorban, de elterjedésük a betegek igényeitől és nyitottságától függ. A Roland Berger negyedik „Future of Health” tanulmánya azt vizsgálta, hogy a jövő betegeinek egészségügyi igényeit mely tényezők befolyásolják, és milyen típusú szolgáltatásban bíznak leginkább az egyes csoportok. A felmérést 19 országban mintegy 2500 ember részvételével végezték el.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban

UDVARDI Veronika, SZABÓ Gábor, FAZEKAS Gábor

A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fo­gyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a moz­gás­szervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak kö­szönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

SÜTŐ Judit, KLEKNER Álmos, NAGY János, SZEMÁN-NAGY Anita

Interdiszciplináris kuta­tások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játsza­nak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bő­vítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb vál­nak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.

Egészségpolitika

2023. JANUÁR 19.

Transzparencia és nyilvánosság – a kórházi minősítés két alappillére

KUN J. Viktória

Az egészségügyi ellátás minősítése, vagyis minőségének és teljesítményének mérése az egyik fő fókusza az ágazat átalakítását célzó elképzeléseknek. Az ezzel kapcsolatos bejelentést ugyan alapjaiban mindenki üdvözli, de a szakmában nagyon sok kérdőjel fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Káosz, krízis, karácsony. Gondolatok humánszféra-válság idején

KAPÓCS Gábor

Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia ellátási modelljét kísérő tudományos nyomon követés módszertana

SCHEURING Noémi, DANIS Ildikó, GERVAI Judit, GULÁCSI Ágnes, ÁGOSTON Olga, SIBA Mónika, STADLER Judit, BALÁZS Krisztina, EGYED Katalin, KECSKEMÉTI Judit, HOLLÓSI Lilla Eszter, SZABÓ László

Háromrészes cikksorozatunkban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai Koragyermekkori Evés Alvászavar Ambulanciájának klinikai protokollját, az ellátás tudományos nyomon követésének modelljét és kutatásunk első statisztikai eredményeit mutatjuk be. Az osztályos háttérrel is rendelkező ambulancia az egészségügyi szektoron belül elsőként nyújtott szervezett ellátást hazánkban a kora gyermekkori állapot-, kisgyermekek és családjaik számára.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Válogatás a hálózatalapú járványterjedési modellek eredményeiből

BÓTA András, HAJDU László, BRYS Zoltán, KRÉSZ Miklós

A matematikai értelemben vett gráfok vagy hálózatok sokoldalú, szemléletes modellezési eszközt biztosítanak más tudományterületek számára, az orvos­tudomány számára is. Ebben a közleményben a fertőző betegségekkel kapcsolatos hálózati modelleket ismertetjük röviden. Az ismert, a tudományterület szakirodalmában meglévő eszközökön felül a fertőzési folyamatot kiválóan lehet modellezni hálózatokkal is.

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

A cardiovascularis prevenció 2021. évi európai irányelvei

VÁLYI Péter , KÉKES Ede

2021. augusztusban jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) és 12 további tudományos társaság ”A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának az előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tették szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely most már a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát együttesen jelzi előre 10 év távlatában és élethossziglan. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatásra kerül a feltételezhetően egészséges, illetve a már felismert atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő személyek kockázatának a felmérése és lépcsőzetes kezelése. A kockázati tényezők befolyásolásának a kedvező hatása, a megnyert életévek már élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a páciens preferenciáit figyelembe véve személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról, azok mértékéről. Az új irányelv részletesen foglalkozik a cardiovascularis kockázatot módosító tényezőkkel, társbetegségekkel, a személyre szabott kezelés elveivel, az egyéni és a társadalmi szintű prevencióval is.