Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 124

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Fizikai aktivitás és testmozgás krónikus vesebetegség esetén. Sétálj, fuss, táncolj, játssz! Mozogj, amit tudsz!

FEKETE Alexandra, HUSZÁR Liliána, DOLGOS Szilveszter

A lakosság körében a rendszeres fizikai aktivitás és a cardiovascularis rizikó csökkenése közötti összefüggés egyértelmű és számos tanulmány által bizonyított. Azonban a vesebetegekkel kapcsolatban rendelkezésre álló eddigi vizsgálatok ellentmondásos eredményeket igazoltak, bár a testmozgás ebben a betegcsoportban is jótékony hatású a vérnyomáscsökkenésre, az életminőségre, az izomerőre, a fizikai erőnlétre és teljesítőképességre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fizikai aktivitás minimális fokozása is pozitív hatással bír, azonban a nemzetközi ajánlások mind hemodializált, mind nem dializált vesebetegeknek legalább heti 150 perc, közepes intenzitású aerob testmozgás (például biciklizés vagy sétálás) elvégzését javasolják. A dializált betegek esetében a dialízismentes napokon történő testmozgás mellett az intradialitikus testmozgásnak is fontos szerepe lehet. A krónikus veseelégtelen betegek gondozásában részt vevő egészségügyi személyzetnek kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a megfelelő betegedukáció révén a fizikai aktivitás növekedjen a vesebetegek körében.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A vese védelmében és azon is túl. A renoprotekció új lehetőségei

BALOGH Dóra Bianka, FEKETE Andrea, REUSZ György

Az utóbbi évtized kutatásai és klinikai vizsgálatai eredményeképpen a renoprotekció új hatásmechanizmusú gyógyszerei kerültek be a klinikai gyakorlatba. A már ”aranystandardnak” tartott, a renin-angiotenzin rendszer gátlásával ható gyógyszereket követően olyan új, eredetileg a diabetes mellitus kezelésére bevezetett gyógyszerek bővítették a terápiás palettánkat, mint a glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták (GLP-1RA), amelyek diabeteses nephropathiában csökkentik a tartós macroalbuminuriát és a szérumkreatinin-szintet, valamint a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT-2) -gátlók, amelyekre diabeteses nephropathián túl, a nem cukorbetegség okozta vesekárosodás terápiájára is rendelkezünk már evidenciával. Jól tervezett klinikai vizsgálatok igazolták e szereknek szív és érrendszeri protektív hatását is, ezzel összefüggésben számos igazolt, illetve potenciális mechanizmust írtak le, amelyek a fent leírt hatásokban szerepet játszhatnak. Különösen ígéretes az a megfigyelés, hogy az SGLT-2-gátlók esetén az eredetileg diabetesben igazolt nefroprotekció a nem diabeteses, krónikus vesebetegekben is érvényesül, ezzel új terápiás eszközt biztosítva a krónikus vesebetegség progressziójának lassítására. A továbbiakban e gyógyszerek hatásmechanizmusának még részletesebb feltárására van szükség, valamint arra, hogy a gyakorlati helyüket és eredményességüket, populációs vizsgálatokban, a ”mindennapi életben” is igazolni tudjuk.

Klinikum

2023. MÁRCIUS 19.

TIA után bekövetkező ischaemiás stroke előrejelzése

Chiu és munkatársai a The Journal of Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben egy stroke-regiszter adatait retrospektív analízisnek alávetve alkottak meg egy pontrendszert, amely képes a sürgősségi osztályos környezetben jobban előre jelezni az átmeneti ischaemiás rohamot (transient ischemic attack, TIA) követő 90 napon belüli akut ischaemiás stroke bekövetkeztét.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

A vesebetegek rehabilitációjának hazai és nemzetközi tapasztalatai – magyarországi célkitűzések

HARIS Ágnes, POLNER Kálmán, ROSIVALL László

A krónikus vesebetegség progressziója a legtöbb esetben fizikai teljesítőképesség-romlást okoz, ami akadályozza a betegek munkavállalását, családi és társadalmi szerepvállalását, és korlátozza az idősek önellátó képességét. A testi fogyatékosságok mellett a betegeknek és a hozzátartozóiknak súlyos pszichoszociális terheket is viselniük kell. Mindez jelentős mértékben enyhíthető a komplex rehabilitációs ellátással, ami magában foglalja a fizikai tréninget, a fizioterápiát, a dietetikai, klinikai gyógyszerészi és pszichoszociális gondoskodást. Közleményünkben nemzetközi tapasztalatok elemzésével bizonyítjuk a vesebetegek eredményes és költséghatékony rehabilitálhatóságát. Bemutatjuk a hazai nefrológusok rehabilitációs célú kezdeményezéseit és a rendelkezésre álló rehabilitációs lehetőségeket. Javasoljuk a rehabilitációs szakemberek és a nefrológusok együttműködését, nefrológiai-rehabilitációs munkacsoport létrehozását, a krónikus vesebetegek rehabilitációs módszertanának kidolgozását és általános gyakorlati bevezetését.

Klinikum

2023. FEBRUÁR 18.

A szív új tudománya

Semmi nem mutatja meg olyan szemléletesen, hogy milyen tökéletes konstrukció a szív, mint az, hogy még mindig messze vagyunk a kifogástalanul működő mesterséges szív megalkotásától. De történnek reményre okot adó próbálkozások, írja Sian E. Harding, a londoni Imperial College cardiovascularis tudománnyal és cardialis regenerációval foglalkozó központjának vezetője.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

[Az atrófiát és a fehérállomány- változásokat értékelő módosított vizuális MRI-értékelő skála interrater megbízhatósága ]

YILMAZ Kandemir Melek , YALCINER Betul Zehra , TEPE M. Savaş

[Kérgi atrófia és fehérállomány- elváltozások idősek esetén gyakran találhatók a mágneses rezonanciás képeken. Számos vizuális skálát javasoltak e változások idegi képalkotás segítségével történő értékelésére. Nemrégiben javasoltunk egy olyan skálát (Modified Visual Magnetic Resonance Rating Scale), ami lehetővé teszi az atrófia, a fehérállományi hiperintenzitások, a basalis ganglionok és az infratentorialis infarktusok együttes értékelését. Ebben a vizsgálatban az volt a célunk, hogy e skála segítségével két neurológus és egy radiológus bevonásával értékeljük a mágneses rezonanciás képalkotás vizuális értékelésének interrater megbízhatóságát.]

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Az artériás életkor meghatározásának klinikai jelentősége

BENCZÚR Béla, MIKLÓS Zsuzsanna, KULIN Dániel, NEMCSIK János

Az artériás öregedés, az emberi szervezet idősödésével együtt járó folyamat, egy adott egyén kronológiai életkorához képest az artériás életkora eltérő lehet. Ennek hátterében genetikai tényezők és számos rizikófaktor hatása áll. Annak ellenére, hogy a kockázatbecslési kalkulátorok nélkülözhetetlenek a prevenciós stratégiák megvalósításában, különbségeket tapasztalhatunk az előre jelzett és a valóban bekövetkező események számában.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A Janus-arcú ACE2 fehérje szerepe és gyakorlati jelentősége

VARJAS Norbert, BENCZÚR Béla

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek kiemelt jelentősége van a szervezet homeosztázisának a fenntartásában, ugyan-akkor kóros túlműködésének jelentős szerepe van a hypertoniás szervkárosodások, valamint a szívelégtelenség kialakulásában. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer megfelelő egyensúlyának fenntartásában, szabályozásában egy karboxipeptidáz enzimnek, az ACE2-nek van központi szerepe.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Újdonságok a gyermekkori hypertoniában

REUSZ György, GÁL Krisztina, KIS Éva, SZABÓ László

A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő.