Részletes keresés

Hírvilág

2013. MÁJUS 28.

Öngyilkosság és jogtudomány

Az öngyilkosság nálunk nagy probléma, kesernyés hangsúllyal mondhatnánk, gyakorisága miatt egyfajta „hungarikum”, ezért a pszichiátriai és társadalomtudományi vizsgálódások számára jó hír, hogy a jogtudományok is felzárkóztak a jelenség kutatásában.

HUN

Hírvilág

2013. MÁRCIUS 28.

Tüdőszűrés helyett rákszűrés

Egyelőre marad, de később megszűnhet a kötelező BCG oltás

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2012. SZEPTEMBER 21.

A fehérje-energia vesztés és az életminőség összefüggése vesetranszplantált betegek körében

UJSZÁSZI Ákos, VÁRADY Tímea, CZIRA Mária Eszter, FORNÁDI Katalin, NOVÁK Márta, MUCSI István, MOLNÁR Miklós Zsolt

A krónikus vesebetegség alapvetően meghatározza a betegek egészséggel összefüggő életminőségét (Health Related Quality of Life, HRQoL) mind testi és lelki, mind társadalmi-gazdasági vonatkozásban. Végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegekben a fehérje-energia vesztés és a gyulladás együttes előfordulása rosszabb életminőséggel és nagyobb halálozással társul. Vizsgálatunk célja, hogy felmérje a tápláltság és a gyulladásos állapot, valamint az életminőség kapcsolatát vesetranszplantált betegek körében. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 100, véletlen módszerrel kiválasztott vesetranszplantált beteg adatait elemeztük. A szociodemográfiai paramétereket, a laboratóriumi eredményeket, a transzplantációval kapcsolatos adatokat, a gyógyszerelést és a malnutritiós-inflammatiós pontszámot (MIS) (Kalantar-skála) rögzítettük, majd ezeket az adatokat elemeztük. Ezenfelül a betegek önállóan töltötték ki a Kidney Disease Quality of Life Short Form (KDQoL-SFTM) kérdőívet. Az átlagéletkor 51±13 év, a transzplantáció óta eltelt idő mediánja 66 (interkvartilis tartam, IKT: 83) hónap volt. A betegek 57%-a volt férfi, 19%-a diabeteses. A MIS mediánja 3 pontnak (IKT: 3) adódott. A MIS szignifikáns negatív korrelációt mutatott szinte valamennyi vizsgált életminőségi doménnel. A kapcsolat többváltozós lineáris regressziós modellben is független maradt [logaritmusosan transzformált domének: „vitalitás” (β=-0,059; p<0,001), „fájdalom” (β=-0,056; p=0,004), „fizikai állapot” (β=-0,029; p=0,022), „tünetek” (β=-0,023; p=0,005)] az életkorra, a nemre, a becsült GFR-re, a dialízisidőre, a Charlson Komorbiditási Indexre és a foglalkoztatottságra történt korrekció után is. Ezenkívül a MIS és szinte valamennyi KDQoL-SFTM domén között lineáris, „dózisdependens” kapcsolatot találtunk. A malnutritiós-inflammatiós pontszám független összefüggést mutat a vesetranszplantált betegek életminőségének különböző dimenzióival.

HUN 2012;16(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2012. JÚLIUS 30.

Az epilepszia kezelhetõ Orvosi, pszichológiai és társadalmi-jogi vonatkozások Halász Péter, Békés Judit

GYÖRGY Ilona

A krónikus betegek optimális kezelése sohasem csupán gyógyszerkérdés. Az élet minőségét az eredményes gyógyszerelés mellett döntően befolyásolhatja az életmód, a kóros szenvedélyek, bizonyos esetekben a diéta. Az epilepszia ebben a betegségcsoportban is speciális.

HUN 2012;65(07-08)

Hírvilág

2012. MÁJUS 03.

Vérmintából is megállapítható a kilökődés veszélye

Vérmintából is megállapítható a kilökődés veszélye a szívátültetetteknél

HUN

Hírvilág

2012. ÁPRILIS 27.

700 ezren a cukorbetegség előszobájában

Diabéteszfórum: a következő 20 évben megkétszereződhet a cukorbetegek száma

HUN

Idegtudományok

2012. MÁRCIUS 26.

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

HUN

Hírvilág

2012. MÁRCIUS 02.

Nőhet a házi gyermekorvosok bére is

A házi gyermekorvosoknak is emelkedhet a bérük a teljesítmény alapján

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2011. DECEMBER 22.

A gyulladás és az alvászavarok összefüggései vesetranszplantált betegek körében

FORNÁDI Katalin, LINDNER Anett, CZIRA Mária Eszter, SZENTKIRÁLYI András, LÁZÁR S. Alpár, ZOLLER Rezső, TURÁNYI Csilla, VÉBER Orsolya, NOVÁK Márta, MUCSI István, MOLNÁR Miklós Zsolt

A gyulladás és az alvászavarok összefüggéseire vonatkozó eredmények ellentmondásosak dializált betegek esetében. Kutatócsoportunk vesetranszplantált betegek körében vizsgálta a gyulladásos markerek és a különböző alvászavarok közötti összefüggéseket. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 100, véletlen módon kiválasztott vesetranszplantált beteg egyéjszakás poliszomnográfiás vizsgálata során [„SLeep disorders Evaluation in Patients after kidney Transplantation (SLEPT) Study”] diagnosztizáltuk az alvási apnoe szindróma (OSA) és a periodikus lábmozgás zavar (PLMS) jelenlétét. Az insomnia előfordulását az Athens Insomnia Skála (AIS) felvételével határoztuk meg. Rögzítettük a betegek szociodemográfiai és gyógyszerelési adatait, a társbetegségeket és a laboratóriumi paramétereket. A gyulladást jelző paraméterek közül mértük a C-reaktív protein (CRP), a szérumalbumin, az interleukin-6 (IL-6) és a tumornekrózis-faktor-α (TNF-α) szintjét és meghatároztuk a fehérvérsejtszámot. A betegek átlagéletkora 51±13 év (43% nő) és a cukobetegség előfordulása 19% volt. Az OSA vagy PLMS diagnózisú betegek és alvászavarban nem szenvedők között a gyulladásos markerek szintjében nem mutatkozott szignifikáns különbség. Az apnoehypopnoe index szignifikáns összefüggést mutatott a fehérvérsejtszámmal (rho=0,23), és gyenge, nem szignifikáns összefüggést a többi, gyulladást jelző markerrel (rho<|0,15|). A PLM-index gyenge, nem szignifikáns összefüggést mutatott valamennyi gyulladásos paraméterrel (rho<|0,15|). A szérum-IL-6-szint szignifikánsan magasabb volt az insomniában szenvedő (AIS≥10) betegek körében [medián (IQR): 3,2 (2,6-5,1) vs. 1,7 (1,2-2,9) ng/l; p=0,009]. A többi gyulladásos marker szintjében nem volt különbség insomniában szenvedők és nem szenvedők között. Vesetranszplantált betegek csoportjában nem találtunk összefüggést az alvászavarok jelenléte és a gyulladásos markerek szintje között.

HUN 2011;15(06)

Hypertonia és Nephrologia

2011. DECEMBER 22.

A fix kombinációban adott lisinopril és amlodipin előnyei esszenciális hypertoniában szenvedő betegek esetében

GAHRAMANOVA SM, BAKHSHALIYEV AB

Bevezetés: A vizsgálat célja az amlodipin, a lisinopril és a kis dózisú fix amlodipin + lisinopril kombináció hatásának értékelése volt a napi vérnyomásprofilra, a vérnyomás variabilitására és a szívfrekvencia variabilitására I-II. stádiumú, 1-2. fokozatú esszenciális hypertoniában szenvedők csoportjában. Az esszenciális hypertonia diagnosztizálása részletes klinikai és műszeres vizsgálatok alapján történt a JNC USA (2003), ESH, ESH (2007) klasszifikációjának megfelelően. Módszer: A vizsgálatban 75 beteg vett részt, akik három csoportba kerültek a kapott gyógyszerelés alapján. Az első csoportban 23 beteg lisinoprilt, a másodikban 27 beteg amlodipint, a harmadik csoportban 25 beteg fix kombinációban amlodipint + lisinoprilt kapott. A gyógyszereket naponta egyszer kapták, a lisinopril effektív dózisa dózistitrálás alapján 10-20 mg (átlag 15,6±2,2 mg), az amlodipin dózisa 5-10 mg (átlag 7,8±1,1 mg) volt, míg az amlodipin + lisinopril kombinációt standard fix dózisban kapták (lisinopril 10 mg, amlodipin 5 mg) napi egyszer reggel. A vizsgálat 12 hétig tartott. Naponta történt vérnyomás- és Holter-EKG-monitorozás. Eredmények: A mellékhatások összehasonlítása alapján a kombinált kezelés hatására sziginifikánsan csökkent a nemkívánatos események gyakorisága. A kezelés hatására mindhárom csoportban sziginifikánsan csökkent az átlagos napi, a nappali és az éjszakai, valamint a szisztolés és a diasztolés vérnyomás variabilitása. A kombinált kezelés hatására a változások még jelentősebbek voltak. Következtetés: A pozitív változások feltehetően annak köszönhetők, hogy a kombinációs kezelés a hypertonia patogenetikai hátterének számos pontján képes hatást gyakorolni, szemben a monoterápiával, így jobbak az eredményei. A kombinált kezelésben a lisinopril meggátolja az amlodipin okozta szimpatikus stimulációt, blokkolva a sympatoadrenalis és a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását.

HUN 2011;15(06)