Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Mesterséges intelligencia alapú országos döntéstámogató rendszer bevezetése a hazai stroke-ellátás javítására

SZIKORA István, MAGYAR Bence, TÉGLÁS Sándor, SZUDI Gábor, SZALMÁS Orsolya, CZENCZ Máté, KONDOR Máté, POZSÁR Kinga, NARDAI Sándor, ERÔSS Lóránd, ÓVÁRY Csaba, HORVÁTH Krisztina, MOLNÁR Ferenc József, PÁPAI György, JANCSÓ Ádám, SZABÓ Zoltán, BENES Edvárd, CHADAIDE Zoltán

Ischaemiás stroke esetén a re­kanalizációs kezelés indikációja képalkotó vizsgálatokon alapul. Az időveszteség minimalizálása érdekében mes­ter­séges intelligenciával működő stroke képalkotó hálózatot (eStroke-hálózat) alakítottunk ki.

HUN 2024;34(3)

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 23.

hirdetés

Hírvilág

2022. NOVEMBER 18.

Távvizit és VR-szemüveg – Mikor lesz mindez valóság a magyar egészségügyben?

E-mailes kommunikáció, a képek és leletek elektronikus megosztásának lehetősége, online időpontfoglalás és távkonzultáció – ezek a legfontosabb betegelvárások. De vajon mikor és hogyan jut el a hazai egészségügy arra a szintre, hogy személyre szabott, mesterséges intelligencia által támogatott terápiák segítsék a gyógyulást?

HUN

Hírvilág

2022. JANUÁR 24.

Szakértői állásfoglalás a 1–3. oltás szükségszerűségéről, illetve a 4. oltás széles körű bevezetéséről a gyorsan terjedő Omikron-hullám idején

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalást változtatás nélküli formában tesszük közé. A teljes állásfoglalás PDF-ben letölthető. „Megfelelő tudományos bizonyítékok alapján Magyarországon is szükség van a 3. (emlékeztető – booster) oltásra a Delta és az Omikron vírusvariánsok okozta súlyos Covid-19 megbetegedés ellen. Ezzel szemben a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben.”

HUN

Hírvilág

2021. AUGUSZTUS 24.

hirdetés

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

HUN 2019;6(02)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Peritonealis dialízis a gyakorlatban – a klinikai nefrológus szempontjai nem csak nefrológusoknak

DOLGOS Szilveszter, SALLAI Erika, DETRICH Kata, SZLOVÁK Edina, VÁRADY Tímea, MÁCSAI Emília

A vesepótló kezelésre szoruló betegek számának növekedésével a peritonealis dialízist (PD) igénylő betegek száma is növekszik. A hasi dialízis valójában egy effektív és jól tolerálható vesepótló kezelés a vesebetegségek széles spektrumában, az életkortól függetlenül, akár idős betegek számára is. A PD költséghatékonyabb dialízismódszer és a reziduális vesefunkció megőrzésében is jelentősebb szerepe van a hemodialízishez képest.

HUN 2024;28(2)

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Epidemiológiai körkép: a krónikus vesebetegségek és a vesepótló kezelések gyakorisága

KULCSÁR Imre

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

HUN 2024;28(2)

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Poststroke spasticitas – mit tegyünk vele?

GÁRDIÁN Gabriella

A jelen összefoglaló célja a spasticitassal kapcsolatos tudatosság növelése az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendeléseken, ugyanis ennek révén koordinált segítséget nyújthatunk az érintetteknek. Mivel a spasticitas patomechanizmusa nem minden részletében tisztázott, és ráadásul kü­lön­böző szintű bizonyítékokkal igazolt kezelési módok közül kellene kiválasztani a megfelelőt, ezért ez a választás kihívás elé állíthatja nemcsak a háziorvosokat, hanem a neurológus és rehabilitációs szakorvosokat is.

HUN 2024;34(4)

Egészségpolitika

2024. ÁPRILIS 23.

Már van cég, amelyik inkasszózta a kórházat

KUN J Viktória

Soha nem látott ütemben nőnek a kórházi adósságok. Úgy tűnik, a béremelés felgyorsította a folyamatot: míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben havi 15-20 milliárddal. Inkasszózik a NAV, de már a beszállítók is.

HUN