Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A nyitott foramen ovale és az obstruktív alvási apnoe szindróma kapcsolatának epidemiológiai vizsgálata

BÖJTI Péter Pál, BOTH Levente, DARÓCZI Petronella, PALÁSTI István, FÜLÖP Szilvia, STANG Rita, SZAKÁCS Zoltán, TERRAY-HORVÁTH Attila, BERNÁTH István, SZILÁGYI Géza

A nyitott foramen ovale (PFO) által képzett jobb-bal söntön keresztül paradox embolizáció útján ischae­miás stroke alakulhat ki. Feltételezhető, hogy az obstruktív alvási apnoe szindrómában (OSAS) az alvás alatti intracardialis nyomásviszonyok megváltozása következtében megnyíló PFO szerepet játszhat az OSAS-hoz társuló magas stroke-rizikóban. A kapcsolatot a korábbi eset-kontroll vizsgálatok eredményei támogatni látszanak. Célunk, hogy az elméleti összefüggés epidemiológiai adatokkal történő alátámasztása érdekében, az előző vizsgálatokhoz képest precízebb metódussal, megvizsgáljuk a PFO prevalenciáját OSAS-ban és egy kontrollcsoportban.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A Huntington-kór epidemiológiája és aktuális kérdései

ZÁDORI Dénes

Bevezetés: Az elmúlt időszakban számos tanulmány látott napvilágot, ami a Huntington-kórban szenvedő betegek, illetve a tünetmentes hordozók kezelését tűzi ki célul, ugyanakkor a felmerülő nehézségekből adódóan áttörő terápiás eredményt egyelőre nem sikerült elérni. Az eredményes terápia egyik alapfeltétele a betegpopuláció klinikai és genetikai epidemiológiai jellemzőinek mélyreható ismerete. Módszerek: A Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján Huntington-kórral diagnosztizált betegek fenti jellemzőit két folytatólagos tanulmány keretében vizsgáltuk. Az első, 1999-ben megjelent, magyarországi populációs genetikai jellemzőket először publikáló vizsgálatban ugyan számos paraméter (például CAG-ismétlődés hosszeloszlása, az expandált allél szülői eredetének vizsgálata, anticipáció kérdésköre, preszimptómás esetek frekvenciája) már tanulmányozásra került, ugyanakkor például az intermedier allélok kérdéskörével kevésbé foglalkozott. A második tanulmányunkba – melynek során a rendelkezésre álló elektronikus orvosi adatbázisokban folytattunk keresést a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (BNO) szereplő G10H0 kódra az 1998. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban, továbbá áttekintettük az erre a periódusra vonatkozó, papír alapú járóbeteg-dokumentációt – 90 Huntington-kóros beteget (45 férfi és 45 nő), valamint 34 tünetmentes hordozót (15 férfi és 19 nő) tudtunk bevonni. Eredmények: A medián életkor a tünetek megjelenésekor 45 év volt (16–79 év). Fiatalkori (juvenilis) betegségkezdetet 3 esetben (3,3%), míg késői betegségkezdetet 7 esetben (7,8%) találtunk. A medián CAG-ismétlődésszám a patológiás allélok vonatkozásában 43 (36–70), míg a nem patológiás allélok esetében 19 (9–35) volt. A patológiás allélok 17,5%-a a csökkent penetranciájú, míg a nem patológiás allélok 7%-a az intermedier tartományba esett. Következtetés: A két tanulmányban vizsgált populáció jellemzőiben nem találtunk számottevő különbséget, és azok megfelelnek a rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalomban szereplő adatoknak is. Kivétel ez alól a csökkent penetranciájú, illetve intermedier tartományba eső allélok magasabb aránya. Ennek különös jelentőségét az adja, hogy ezen alpopulációk alkalmasak leginkább azon faktorok tanulmányozására, melyek a betegség manifesztációját meghatározzák, ezáltal jövőbeli eredményes terápiás próbálkozások alapjait képezhetik.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Neuroszonológiai esetbemutatás

MAY Zsolt

Az egyre szélesebb körben terjedő egyéb noninvazív vascularis képalkotó modálisok (CTA, MRA) mellett a carotis-Doppler és a transcranialis Doppler-vizsgálatok továbbra is fontos szerepet töltenek be a mindennapi betegellátásban. A Doppler-vizsgálatok egyéb módszerekhez képest könnyen megismételhetők, így alkalmasak a beteg állapotváltozásának követésére, valamint az áramlási valós idő leképezésével többletinformációt szolgáltatnak az áramlási viszonyokról.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az internetfüggőség hátterének vizsgálata középiskolások körében

FEHÉR Gergely

A széles körű internet-hozzáférés következtében kialakult problémás internethasználat (más néven internetfüggőség) egyre gyakoribb. Az internetfüggők egész életmódja átalakul, saját elhatározásukból képtelenek csökkenteni az internethasználatot, és ha megfosztják őket az internettől, szinte elvonási tüneteik lesznek: idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak. A jelenség akár a fiatalkorúak 5%-át is érintheti.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Négy Niemann–Pick C esetünk, diagnosztikus és terápiás lehetőségek

PALÁSTI Ágnes, BALICZA Péter, BORSOS Beáta, MOLNÁR Méria Judit

42 éves nő. Újszülöttként icterus, hepatomegalia, intrahepaticus epeút-hypoplasia, cystoduodenostomia. Húszas évektől szellemi hanyatlás, ataxia, spasticus járás. Később myoclonusok, aluszékonyság, depresszió, akaratlan végtagmozgások, nyelészavar.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy kihívást jelent.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A periaqueductalis szürkeállomány szerepe migrénben: agyi képalkotó vizsgálatok

JUHÁSZ Gabriella, GECSE Kinga

A fájdalom szabályozásában résztvevő agytörzsi magvak migrénben betöltött szerepe már régóta kutatott terület. Az itt található periaqueductalis szürkeállomány (PAG) migrénes roham során fokozott aktivitást mutat. Korábbi kutatások erősebb funkcionális kapcsolatot találtak a PAG és a fájdalomfeldolgozásban részt vevő régiók és a szomatoszenzoros kéreg között interictalis migrénes betegekben nem fejfájós egyénekhez képest.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁJUS 30.

[A Covid-19 a pislogási reflex rendellenességét okozhatja]

COŞKUN Yunus , FİDANCI Halit , ÖZTÜRK İlker , ARLIER Zülfikar

[Jól ismertek a koronavírus 2019 (Covid-19) fertőzéshez társuló neurológiai tünetek és szövődmények. Vizs­gálatunk célja az volt, hogy a pislogási reflex tesztjével ér­tékeljük az agytörzsi és a trigeminus/facialis idegek és az ezek közötti idegpályák működését Covid-19 betegség esetén. Prospektív vizsgálatunkba 30 poszt-covidos be­teget (16 férfi, 14 nő) és harminc egészséges kontrollsze­mélyt (17 férfi, 13 nő) vontunk be. A poszt-covidos beteg­cso­portba olyan személyeket vontunk be, akik orr­garati kenetmintája polimeráz láncreakcióval pozitívnak bizonyult súlyos akut respiratorikus koronavírus 2019 szind­rómára, és akik korábbi klinikai tünetei megfeleltek a Covid-19 betegség diagnózisának. A beválasztáshoz a résztvevők neurológiai vizsgálata normáleredményt kellett adjon. A pislogási reflex tesztjét valamennyi résztvevőn elvégeztük. Elemeztük a pislogási reflex R1, ipsilateralis R2 (IR2) és contralateralis R2 (CR2) hullámait. Az átlagos életkor az egészséges kontroll­csoportban és a poszt-covidos betegcsoportban 34,0 ± 6,4 és 38,4 ± 10,6 volt. A két csoport megegyezett életkorban és a nemek arányában is. Az R1, IR2 és CR2 latenciák/amp­litúdók nem különböztek a két csoport kö­zött. Az oldalak közötti R1-látenciakülönbség 0,5 ± 0,3 és 1,0 ± 0,8 volt az egészséges kontrollcsoportban és a poszt-co­vidos betegcsoportban (p = 0,011). Egy egész­­sé­ges kontrollszemélynek és 12 poszt-covidos betegnek volt legalább egy abnormális pislogásireflex-paramétere (p = 0,001). Tanulmányunk kimutatta, hogy a Covid-19 az agytörzset és a trigeminus/facialis idegeket, valamint az ezek közötti idegpályákat is tartalmazó pislogási ref­lexkör szubklinikus rendellenességét válthatja ki.]

ENG 2022;75(05-06)

Nővér

2022. ÁPRILIS 30.

A csontritkulás szűrése az alapellátásban kvantitatív ultrahanggal

HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia

A csontritkulás az egyik leginkább aluldiagnosztizált és alulkezelt egészségügyi állapot. Az elmúlt évtizedekben több olyan kockázati indexet is kidolgoztak, amelyek az alacsony csontsűrűség kockázatának kitett nők azonosítására alkalmasak, akiknél BMD-tesztet kell elvégezni. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a kvantitatív ultrahangos csont­sűrű­ségmérést az alapellátásban dolgozó ápolók valóban egyszerűen el tudják végezni, amellyel jelentősen elősegíthetik az osteopeniás és osteoporosisos állapotok korai felismerését. Retrospektív dokumentumelemzésre került sor minden olyan páciensnél, aki 2021 márciusa és decembere között részt vett kvantitatív ultrahangkészülékkel végzett sarokszűrésen. A vizsgált személyek 20–64 év közötti felnőttek voltak (N=1032). A kvantitatív ultrahangvizsgálat Sonost-2000 csontdenzitométerrel valósult meg. A testösszetétel-vizsgálat többfrekvenciás szegmentális testösszetétel-analizátorral történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgált személyek átlagéletkora 43,12±9,6 év; 29,7%-uk férfi, 70,3%-uk nő. A vizsgálatban részt vevő nők 2,4%-ának van osteoporosisa (T ≤ −2,5), és 49,86%-uk osteopeniás a WHO meghatározása szerint. Osteopeniás értékeket a férfiak 32,35%-ánál mértek. A vizsgálati mintában összesen 273 fő (26,45%) tartozott az 50–64 éves korosztályba (223 nő és 50 férfi). Az 50 év feletti nők 4%-ának van csontritkulása, 63,7%-ának pedig osteopeniája. Az alapellátásban dolgozó ápolók képesek felismerni az osteoporosis szempontjából kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni a kvantitatív ultrahanggal a mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket.

HUN 2022;35(2)

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 22.

A cilostazol kortól és nemtől függetlenül javítja az életminőséget és az alsó végtagi funkcionális kapacitást alsó végtagi verőérbetegségben – a SHERIFF (SHort-tERm cIlostazol eFFicacy) vizsgálat új eredményei

FARKAS Katalin, KOLOSSVÁRY Endre , JÁRAI Zoltán

A claudicatio intermittens jelentős negatív hatással van a betegek életminőségére. A különböző revascularisatiós eljárások és a noninvazív orvosi kezelések javíthatják a betegek járását. A cilostazol I.A ajánlással rendelkezik a claudicatio intermittens kezelésére. Vizsgálatunk célja a három hónapos cilostazolkezelésnek az egészséggel kapcsolatos életminőségre és az alsó végtag funkcionális kapacitására gyakorolt hatásának értékelése a klinikai gyakorlatban, claudicatio intermittensben szenvedő nőkben (F) és férfiakban (M), valamint 65 évnél fiatalabb (Y), illetve 65 éves vagy idősebb (O) betegek körében. A tanulmány egy multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálat, amelybe 812, ambuláns kezelés alatt álló alsó végtagi verőérbetegségben (LEAD) szenvedő beteg (Fontaine II. stádium, átlagéletkor: 67,17 év, férfi/nő: 58,25/41,75%, életkor ≥65 év: n=506) került beválasztásra, akik cilostazolkezelést kaptak (50 vagy 100 mg naponta kétszer) három hónapig. Az életminőséget az EQ-5D-3L kérdőívvel, a funkcionális kapacitást a WELCH kérdőívvel értékeltük. A fájdalommentes és maximális járástávolság, valamint a boka-kar index (ABI) mérése történt meg a vizsgálat indulásakor és a három hónapos kezelés után. A vizsgálat befejezése után az EQ-5D index javult (kiindulási érték: F [nők] –0,49±0,23, M [férfiak] –0,44±0,22, Y [65 évnél fiatalabb] –0,45±0,21, O [≥65 év] –0,47±0,23; harmadik hónap: –0,27±0,18, –0,25±0,18, –0,25±0,18, –0,26±0,18; p <0,0001), és a WELCH-pontszám szintén szignifikánsan nőtt (kiindulási érték: F 18±13, M 20±14, Y 21±14, O 18±13; harmadik hónap: 31±18, 32±18, 32±19, 31±17; p <0,0001) mind a négy betegcsoportban. Mind a fájdalommentes, mind a maximális járástávolság nőtt: F 60,94%, (medián: +50,26%), 49,57% (medián: +42,86%), M 50,22% (medián: +50%), 37,7% (medián: +33,33%), Y 54,35% (medián: +56,2%), 36,78% (medián: +42,86%), O 54,62% (medián: +50%), 46,29% (medián: +33,33%) (p <0,001). Három hónapos cilostazolkezelés javította az életminőséget és az alsó végtagi funkcionális kapacitást claudicatio intermittensben szenvedő betegekben, kortól és nemtől függetlenül. A WELCH kérdőív hasznos eszköznek bizonyult a klinikai gyakorlatban a claudicatio kezelése során a járóképesség értékelésére.

HUN 2022;26(02)