Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 715
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Különlenyomatok
2023. ÁPRILIS 01.
Áttétes colorectalis rák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve
Sok előnye van annak, ha egy tevékenység alapját nem az egyéni tapasztalatok, hanem e tapasztalatok összessége határozza meg. Ilyen gyűjteményt a medicinában több évezreddel ezelőtt már használtak, de korábban ezek az iránymutatások tradíciókon alapultak és tekintélyelvűek voltak. A modern klinikai irányelvek már az evidenciák alapján kidolgozott, széles körű konszenzus talaján kerülnek kidolgozásra. Ezek azonosítják, összefoglalják és értékelik a legmagasabb szintű evidenciákat, a legújabb adatokat a prevencióról, a diagnózisról, a prognózisról, a kezelésről, beleértve az előnyöket/hátrányokat és a költséghatékonyságot is.
Klinikum
2024. FEBRUÁR 14.
hirdetés
Az onkológiai terápia alkalmazása idős betegek esetében
Az idős daganatos betegek onkológiai kezelése során kiemelten fontos a fiziológiás változások, a tünetek, a panaszok és a társbetegségek figyelembevétele. A daganat okozta panaszokat és tüneteket a komorbiditási tényezők sokszor elfedhetik, ami gyakran késleltetett diagnózishoz vezet. Ebben az életkorban a reszekábilis daganat is sokszor a beteg státusza miatt inoperábilissá válik, továbbá műthetőség esetén a betegek korával nő a szövődmények aránya és a halálozás gyakorisága.
Ideggyógyászati Szemle
2023. NOVEMBER 30.
[Van-e különbség az ischaemiás stroke előtt vagy után észlelt pitvarfibrilláció halálozási arányában?]
[A stroke után diagnosztizált pitvarfibrilláció (AFDAS) egy új terminus, amit a vegetatív diszregulációból eredő pitvarfibrillációra használnak. Ez alacsonyabb stroke-recidívával jár a már a stroke előtt ismert AF-hez (KAF) képest. A vizsgálat célja az AFDAS-betegek jellemzőinek és halálozási arányának feltárása volt. 134 ischaemiás stroke-beteget (66,1 ± 14,2 éves, n = 73 férfi) vontunk be a vizsgálatba.]
Lege Artis Medicinae
2023. NOVEMBER 23.
A legfontosabb eszköz én magam voltam. Életmentés a barlangban
Az egész világ figyelte lélegzet-visszafojtva napokon keresztül, ahogy a világ számos országából össze-sereglett barlangi mentők próbálják megmenteni az amerikai Mark Dickey barlangászt, akinek a szerencsétlen véletlen következtében egy törökországi barlang ezer méteres mélységében támadt gyomorvérzése. A férfi életét Zádor Zsófia Erzsébet mentette meg, aki tapasztalt barlangászként leszállt a beteghez a mélybe.
Lege Artis Medicinae
2023. NOVEMBER 23.
Az élet napos oldala – Renoir és az impresszionizmus
A 19. század művészetéről írt összefoglaló művében Németh Lajos jegyezte meg a francia impresszionista festőkkel kapcsolatban, hogy „a művészettörténet egyik legnagyobb paradoxona, hogy ezek az úgyszólván szüntelen a koplalás ellen küzdő, ócsárolt, meg nem értett, egyéni tragédiákat átélt művészek írták a festészet történetének egyik legoptimistább, napfénytől harsogó fejezetét”.
Lege Artis Medicinae
2023. NOVEMBER 23.
A nők és a cardiovascularis betegségek
A nők és férfiak kockázati tényezői, társadalmi és környezeti faktorai, szív-ér rendszeri betegségeik megjelenési formája, felismerése és kezelése között jelentősek a különbségek. A legfrissebb statisztikák szerint több nő, veszíti életét cardiovascularis betegségekben. A jelen összefoglaló áttekintést kíván adni a cardiovascularis betegségek, nemhez kötött jellemzőiről.
Lege Artis Medicinae
2023. NOVEMBER 23.
Statin-monoterápia vagy azonnali statin + ezetimib kombináció? – a lengyel ACS-regiszter adatainak elemzése
Az atheroscleroticus szívés érrendszeri betegségek továbbra is a cardiovascularis halálozások legfőbb okai. Az akut coronaria szindrómák (ACS) kötelező gyógyszeres kezelései között szerepel az intenzív lipidcsökkentő terápia. A dyslipidaemia kezelése továbbra is kulcsfontosságú a morbiditás és mortalitás javítása érdekében. A terápiás célt azonban nehéz elérni.
Hírvilág
2023. NOVEMBER 14.
Test és lélek kapcsolata
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
Hírvilág
2023. JÚLIUS 26.
Test és lélek kapcsolata
Kónya Ilona klinikai szakpszichológussal a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásairól, pszichológiai hatásairól, valamint az onkopszichológiai tudományág feladatáról beszélgettünk.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.