Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 115

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

„Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére”

HAJDU László

A „Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére” alapítványt ifj. dr. Romics László, az alapítvány névadójának fia alapította 2015-ben. A pályázat célja a klinikai gyógyítás vagy az orvosi tudományos kutatás területén dolgozók kiemelkedő tudományos tevékenységének elismerése. A beérkezett pályaművek között 2019 óta kiosztásra kerül egy LAM különdíj is. Ezt a díjat 2023-ban dr. Varga Ádám nyerte el.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Egy festőnő a modern holland művészet élvonalában. Jacoba van Heemskerck emlékezete

NÉMETH István

Bár a hollandok által olykor női Mondriaanként is emlegetett művésznő, Jacoba van Heemskerck (1876–1923) neve és munkássága valószínűleg jórészt ismeretlen Magyarországon, hazájában már jó ideje a 20. század eleji avantgárd mozgalom, illetve a holland expresszionizmus egyik legfontosabb képviselőjeként tartják számon.

Immunonkológia

2023. AUGUSZTUS 07.

Felnövekvőben az immunterápia, gyerekcipőben a fájdalomcsillapítás

TARCZA Orsolya

Jó lecke volt, nehéz helyzetbe én már nem tudok kerülni – így emlékszik vissza megbízott osztályvezető főorvosi kinevezésére Sipőcz István, aki a Covid-járvány első hullámában, 2020 márciusában vette át a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Oktatókórház Onkoradiológiai Osztályát, végleges kinevezését pedig szeptemberben kapta meg.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

BENCZÚR Béla

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából rendezték meg a Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának 61. Vándorgyűlését. A klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, eredményekről.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Vermeer megdicsőülése, avagy egy zseniális festő lenyűgöző képei az amszterdami Rijksmuseum monografikus kiállításán

NÉMETH István

Bár az utóbbi években Budapesten is hozzászokhattunk a nagyszabású, tömegeket vonzó képzőművészeti tárlatokhoz, a 2023-as év, de talán az egész elmúlt évtized legnagyobb szenzációja (legalábbis ami a látogatószámot illeti) valószínűleg az amszterdami Rijksmuseum 2023 februárjában nyílt Vermeer-kiállítása volt. A június 4-ig megtekinthető kiállításra már néhány nappal a megnyitó után sem lehetett jegyet szerezni

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

In memoriam Molnár László: szoboravatás a Debreceni Egyetemen

CSIBA László

Molnár László professzor 1923-ban született. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, klinikai munkáját Pécsett folytatta. Ideggyó­gyász, pszichiáter és idegsebész szakképesítést szerzett. Előbb Németországban tanulmányozta az agyi vérkeringés szabályozását állatkísérletekben, majd Párizsban dolgozott ösztöndíjasként, Seylaz professzorral. A Sorbonne-on doktorált. Kandidátusi disszertációját 1966-ban, az MTA doktora címet 1977-ben szerezte meg.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

A demográfiai és klinikai faktorok hatása a poststroke afázia súlyosságára

ZAKARIÁS Lilla, VÁSÁRI Vivien, LUKÁCS Ágnes

A poststroke afázia súlyossága számos demográfiai, laesiospecifikus és klinikai faktorral összefüggést mutathat, az eredmények azonban az egyes faktorok jelentőségét tekintve ellentmondóak. A jelen kutatás célja a demográfiai és klinikai faktorok afáziasúlyosságra, valamint a receptív és az expresszív nyelvi képességekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt magyar anyanyelvű mintán. A kutatásban 94, személy vett részt.

Hírvilág

2023. JÚLIUS 10.

„Nem szabad hagyni, hogy a medicina mechanisztikus folyamattá váljon”

A Pécsi Tudományegyetem, 1. Számú Belgyógyászati Klinika 100 éves évfordulója alkalmából a klinika igazgatóját, Tóth Kálmán professzor urat Benczúr Béla, a LAM társfőszerkesztője kérdezte az alapításról, kezdetekről, az elért eredményekről.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

A teljesség igényével. Johan Béla (1889–1983) a modern magyar közegészségügy megteremtője

SZABÓ Katalin

Szakmai tekintély. Talán ezzel a két szóval lehetne legszemléletesebben jellemezni Johan Béla egészségpolitikust, patológust, mikrobiológust, immunológust, aki ezt a tekintélyt éppen a teljesség igényével végzett munkájának köszönhette. Hosszú élete folyamán nemcsak sikerekben, elismerésben volt része, megélte a 20. század legnagyobb válságait, fordulatait is, de munkájának minősége és ezzel együtt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen maradt.