Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1116

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A kombinált kétoldali subthalamicusmag-stimuláció és levodopakezelés hatása az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban]

NAZAN ŞIMŞEK ERDEM, GÖKÇE Yağmur GÜNEŞ GENCER, TANJU UÇAR, SEHUR Sibel ÖZKAYNAK

[A kétoldali subthalamicus mag mély agyi stimulációja (STN-DBS) és a dopaminerg gyógyszeres kezelés együttes hatékonyságának értékelése az egyensúlyra és a mobilitásra Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. A vizsgálatba 18, kétoldali STNDBS stimulációs terápia alatt álló PD-beteget vontak be. A betegek klinikai jellemzőinek értékelésére az egységes Parkinson-kór értékelő skálát (UPDRS) alkalmazták.]

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A 2-es típusú diabetes mellitus kezelése – per os és fix kombinációs terápia

HASITZ Ágnes

Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabetes mellitus (T1DM, T2DM) kezelésének célja, hogy elkerüljük a betegség okozta akut és krónikus szövődményeket, a beteg számára optimális életminőséget biztosítsunk. Erre akkor van lehetőség, ha minél előbb, egyénre szabottan alkalmazzuk az életmódi és gyógyszeres kezelést, figyelembe véve a betegség heterogén természetét, a háttérben álló patofiziológiai folyamatokat

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

Stroke-ot követő rehabilitáció eredménye rehabilitációs intézetben

DÉNES Zoltán, BOROSNYAY Kata, MASÁT Orsolya

Stroke-ot elszenvedett, majd kórházi fekvőbeteg-ellátásban, elsőbbségi rehabilitációban részesült betegek rehabilitációs eredményének vizsgálata, különös tekintettel a funkcionális állapotban bekövetkező változásokra.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

[A betegségsúlyosság és a krónikus CPAP-terápia hatása a kognitív funkciókra és az eseményhez kapcsolódó potenciálokra OSAS-ban ]

EDA TURK ARISOY, FUSUN Mayda DOMAÇ, SAKIR GICA, MUSTAFA ULKER, GULAY Ozgen KENANGIL

[Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) az ismétlődő ébredések és/vagy a krónikus intermittáló hypoxia miatt nappali álmosságot, hangulatváltozásokat és különböző kognitív területek működési zavarát okozhatja. Az OSAS által leginkább érintett kognitív területekre és annak mechanizmusára vonatkozóan különböző lehetőségeket javasoltak.]

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Poszttranszplantációs hypertonia rizikófaktora és hatása az allograft funkciójára

HARSÁNYI Márton, RÁROSI Ferenc, BORDA Bernadett

Bevezetés: A vesetranszplantációt követő halálozások csaknem 40%-a valamilyen cardiovascularis betegség miatt történik, amelynek egyik főbb rizikófaktora a transzplantáció utáni magas vérnyomás (PTHT), ami gyakran nem kerül felismerésre és kezelésre. Beteg és módszerek: Kutatásunk során a PTHT előfordulási gyakoriságát és kockázati tényezőit vizsgáltuk, valamint a PTHT hatását az allograft működésére. Eredmények: Vizsgálatunkban a PTHT előfordulásának gyakorisága 42% volt. A rizikófaktorokat vizsgálva BMI, életkor, nemek arányában szignifikáns különbséget nem találtunk. A PTHT szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő a ciklosporint szedők körében (p=0,021), mint a takrolimuszt szedőknél. A vese funkcióját vizsgálva a szérumkreatinin- (p=0,024), urea- (p=0,005) és eGFR- (p=0,036) értékek szignifikánsan különböztek a PTHT és a normális vérnyomású betegek között. Megbeszélés: A transzplantáció után újonnan kialakult hypertonia allograftra gyakorolt hatása már korán megmutatkozik a vesefunkcionális értékek romlásában. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a vérnyomás rendszeres ellenőrzését, szükség esetén a vérnyomáscsökkentő terápia megkezdését.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Miért az első választás számos sebészeti kórkép kezelésében a negatívnyomás-terápia az általános sebészeti gyakorlatban? Irodalmi áttekintés

SZENTKERESZTY Zsolt, KOLOZSI Péter, ZÁDORI Gergely, SUSÁN Zsolt, ÖTVÖS Csaba, ENYEDI Attila, TÓTH Dezsô

A negatívnyomás-terápia (NPWT) széles körben alkalmazott módszer, elsősorban problémás sebek, lágyrész-fertőzések, szeptikus hasi folyamatok, abdominalis kompartment szindróma, nyelőcső- és végbélanastomosis-elégtelenség kezelésére. Sajnos a klinikai gyakorlatban sokszor csak mint „ultimum refugiumot” alkalmazzák. A kezelést a betegek jól tolerálják, az életminőség jobb, mint a konvencionális kezelés eseté.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

„Komoly műgyűjtemények jönnek létre orvosok által” – Beszélgetés Kaszás Gábor művészettörténésszel a műgyűjtés gyakorlatáról

CZIGLÉNYI Boglárka

A művészet sokszor terápia, de vajon a műgyűjtés is lehet az? Milyen művészeti alkotásokra fogékonyak az orvosok? Hogyan lehet közelíteni a kortárs művészethez, és mire érdemes figyelni egy gyűjtemény kialakításakor? Kaszás Gábor művészettörténész, igazságügyi szakértő, a Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem vezetője osztotta meg a tapasztalatait. Kifejezetten sok orvosgyűjtemény létezik. Már a hatvanas évektől.

Idegtudományok

2023. FEBRUÁR 16.

A tenectepláz biztonságossága és hatékonysága natív CT-vel értékelt ébredési stroke-ban

Roaldsen és munkatársai a The Lancet Neurology-ban megjelent cikkükben a TWIST-vizsgálat eredményeit mutatják be, amely a natív koponya-CT alapján indikált, 0,25 mg/kg dózisban alkalmazott tenectepláz hatását vizsgálja ébredési stroke-ban.

Idegtudományok

2023. JANUÁR 17.

Stroke-kal kapcsolatos klinikai vizsgálatok 2022-ben

A tavalyi évben számos, stroke-kal kapcsolatos klinikai vizsgálat látott napvilágot, amelyek elsősorban a revascularisatióra vonatkozó kérdésekre kerestek választ. A Lancet Neurology-ban megjelent összefoglaló cikk ezeket az eredményeket összegzi.

Fókuszban

2022. DECEMBER 12.

Való életbeli bizonyíték a Magyarországon két éven át teriflunomiddal kezelt, relapszáló-remittáló sclerosis multiplexes betegek életminőségének javulásáról: a teri-real vizsgálat eredményei

A megfigyeléses gyógyszervizsgálatok, amelyek az adott ország vagy régió való életbeli viszonyait követik mind a kezelt betegek kiválasztását, mind a terápia felírhatóságát és finanszírozását illetően fontos információkkal szolgálnak a praktizáló kollégák számára. Ezekben például a betegpopuláció heterogénebb, mint a randomizált, kontrollált vizsgálatokban, és így szélesebb körből születnek adatok a hatékonyságra vagy épp a mellékhatásokra vonatkozóan. Vitathatatlan az is, hogy a hagyományos klinikai (relapsusráta – EDSS) és radiológiai (laesioszám, laesiotérfogat) mutatók mellett egyre nagyobb figyelmet kell kapnia a betegek kognitív és pszichés állapotának, továbbá életminőségének is. A Teri-REAL vizsgálat e két, klinikai szempontból releváns megközelítést ötvözte.