Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Nyílt levél az egészségügyi miniszternek a szakmailag megkérdőjelezhető egészségfelmérés ügyében

EgészségMonitor nyílt levélben fordult az egészségügyi miniszterhez, melyben komoly szakmai kifogással élt az OLEF2009 elnevezésű egészségfelméréssel kapcsolatban.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Stroke Napja 2010

Több ezren látogattak ki május 9-én vasárnap a Stroke Napjára, amelynek a hagyományokhoz híven a budapesti Városliget adott otthont. A szervezők az agyi érkatasztrófák gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára kívánták felhívni a lakosság figyelmet.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Az első feladatok között van a népegészségügy átalakítása - Interjú dr. Vokó Zoltánnal

Életmód-és szemléletváltásra van szükség a lakosság részéről a népbetegségek és a korai halálozás megelőzésére. Az egészséget valós tőkeként kell értelmeznünk az egyén és a társadalom szintjén, vagyonként, erőforrásként, olyan értékként, melyre vigyáznunk és fejlesztenünk kell – mondta dr. Vokó Zoltán a szakmai kollégium megelőző orvostan és népegészségügy tagozat vezetője.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mobiltelefónia és egészség

Akár csak öt évvel ezelőtt is ki gondolta volna, hogy egy szub-szaharai asszony mobil telefonon jut hozzá a születendő gyermeke biztonságos kihordásához szükséges információkhoz? A mobiltelefon ma már a legelterjedtebb kommunikációs technológia a világon. Elterjedtsége továbbra is exponenciálisan növekszik - különösen a fejlődő országokban. Ez a terjeszkedés páratlan lehetőségeket nyújt a mobil technológia egészségügyi alkalmazására.

HUN

Lege Artis Medicinae

2009. MÁRCIUS 21.

Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően

VOKÓ Zoltán, SZÉLES György, KARDOS László, NÉMETH Renáta, ÁDÁNY Róza

BEVEZETÉS - Vizsgálatunkban a stroke-betegség okozta magyarországi halandóságot, megbetegedési viszonyokat, funkcionalitáscsökkenést és a fekvőbeteg-forgalmat mutatjuk be a legfrissebb egészségstatisztikai adatok alapján. MÓDSZEREK - A halandóság vizsgálatára direkt és indirekt standardizálást, valamint empirikus Bayes-becslésen alapuló térinformatikai elemzést alkalmaztunk. A megbetegedési adatok a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programból és az Országos Lakossági Egészségfelmérésekből származtak. Ez utóbbi volt a forrása a korlátozottsági adatoknak is. A fekvőbeteg-forgalmi adatokat a WHO European Hospital Morbidity Database nevű adatbázisából vettük. EREDMÉNYEK - A magyarországi stroke-halandóság az elmúlt években tovább csökkent, a csökkenés mértéke meghaladta a nyugat-európai államokét. A stroke okozta mortalitás mindkét nemben az észak-magyarországi régióban, illetve Somogy és Zala megyékben volt kiemelkedően magas. A stroke incidenciája a legtöbb korcsoportban 1,5-2-szerese volt a fejlett államokban észleltnek. A 64 évnél idősebbek körében, különösen férfiak esetében, az incidencia csökkenését észleltük. A 64 évnél idősebb férfiak körülbelül 10%-a, a nők 7%-a szenvedett el már stroke-ot. E betegek több mint 10%-a csak segítséggel tudott az ágyból felkelni, öltözni, étkezni. A kórházak 2005-ben több mint 60 000 strokeesetet jelentettek. KÖVETKEZTETÉS - A mortalitásban és immár az incidenciában is érzékelhető kedvező változások ellenére igen jelentős a magyarországi stroke halandósági és megbetegedési többlet Európa fejlett államaihoz képest. A lakosság elöregedésével párhuzamosan, a viszonylag kedvező epidemiológiai változások ellenére, a betegség okozta teher további növekedése várható.

HUN 2009;19(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

Az agyérbetegségek epidemiológiája Magyarországon az ezredfordulót követően

VOKÓ Zoltán, SZÉLES György, KARDOS László, NÉMETH Renáta, ÁDÁNY Róza

BEVEZETÉS - Vizsgálatunkban a stroke-betegség okozta magyarországi halandóságot, megbetegedési viszonyokat, funkcionalitáscsökkenést és a fekvőbeteg-forgalmat mutatjuk be a legfrissebb egészségstatisztikai adatok alapján. MÓDSZEREK - A halandóság vizsgálatára direkt és indirekt standardizálást, valamint empirikus Bayes-becslésen alapuló térinformatikai elemzést alkalmaztunk. A megbetegedési adatok a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programból és az Országos Lakossági Egészségfelmérésekből származtak. Ez utóbbi volt a forrása a korlátozottsági adatoknak is. A fekvőbeteg-forgalmi adatokat a WHO European Hospital Morbidity Database nevű adatbázisából vettük. EREDMÉNYEK - A magyarországi stroke-halandóság az elmúlt években tovább csökkent, a csökkenés mértéke meghaladta a nyugat-európai államokét. A stroke okozta mortalitás mindkét nemben az észak-magyarországi régióban, illetve Somogy és Zala megyékben volt kiemelkedően magas. A stroke incidenciája a legtöbb korcsoportban 1,5-2-szerese volt a fejlett államokban észleltnek. A 64 évnél idősebbek körében, különösen férfiak esetében, az incidencia csökkenését észleltük. A 64 évnél idősebb férfiak körülbelül 10%-a, a nők 7%-a szenvedett el már stroke-ot. E betegek több mint 10%-a csak segítséggel tudott az ágyból felkelni, öltözni, étkezni. A kórházak 2005-ben több mint 60 000 strokeesetet jelentettek. KÖVETKEZTETÉS - A mortalitásban és immár az incidenciában is érzékelhető kedvező változások ellenére igen jelentős a magyarországi stroke halandósági és megbetegedési többlet Európa fejlett államaihoz képest. A lakosság elöregedésével párhuzamosan, a viszonylag kedvező epidemiológiai változások ellenére, a betegség okozta teher további növekedése várható.

HUN 2008;18(01)

Lege Artis Medicinae

2004. JÚLIUS 20.

A művi abortuszok alakulásának pszichoszociális háttértényezői országos reprezentatív minta alapján

GYŐRFFY Zsuzsa, LŐRINCZ Jenő, ÁDÁM Szilvia, KOPP Mária

Hazánkban a művi abortuszok száma háromszoros értéket mutat az Európai Unióhoz viszonyítva. A terhességmegszakítások hátterében álló biopszichoszociális tényezők feltárása a hatékony prevenció eszközéül szolgálhat.

HUN 2004;14(07)