Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2502

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A rilmenidinterápia hatása a szívfrekvencia- és a vérnyomás- variabilitásra, a baroreflex-szenzitivitásra

FINTA Ervin

A szimpatikus idegrendszer fontos és széles körben tanulmányozott szerepet játszik a hypertoniában és a társuló kórfolyamatokban.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.

MÁTTYUS István

Csecsemőkorban a lázas húgyúti fertőzés gyakori. Tünetei sokszor szegényesek. Az időben elkezdett kezelés mellett a gyógyulás általában gyors. Évtizedek óta a terápia lényege a kezdetben legalább öt napon át adott intravénás antibiotikus kezelés volt, amely csak fekvőbeteg-gyógyintézetben biztosítható. Ilyenkor az otthonról való távol- lét mellett a gyermek számára a vénabiztosítás sokszor komoly fizikai fájdalommal járhat.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A vérnyomáscsökkentő rilmenidin antihypertensiv hatásának elemzése

FARSANG Csaba, LENGYEL Mária, BORBÁS Sarolta, ZORÁNDI Ágnes, DIENES Szórádi Bernadett

A legutóbbi hazai (MHT 2018) és a legújabb európai irányelvekben (ESH 2023) (1, 2) a diuretikumok, a kalciumantagonisták, az ACE-gátlók, az ARB-k, az α1-adre- noceptor-blokkolók és a ß-blokkolók mellett az úgynevezett „centrálisan” ható, imidazolin (I) -1-receptor-agonista szerek is említést kaptak.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

A gyógyszeres terápiahűség mint a vascularis egészség meghatározója

JÁRAI Zoltán

Az egészség megőrzésében, illetve fenntartásában a terápia- hűség fontos szocioökonómiai meghatározó.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Epidemiológiai körkép: a krónikus vesebetegségek és a vesepótló kezelések gyakorisága

KULCSÁR Imre

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Az egészségműveltség (health literacy) szerepe a cardiovascularis kockázatban

FARKAS Katalin

Az egészségműveltség egy olyan kifejezés, amelyet az 1970-es években vezettek be, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a közegészségügyben és az egészségügyben. Az egészségműveltség azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek hozzáférni és feldolgozni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat, és ezáltal részt tudnak venni az egészséggel kapcsolatos döntésekben.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Újabb barangolások a primer aldosteronismusnak nevezett rengetegben

BAJNOK László

A primer (hyper)aldosteronismus (PA) kérdésköre sok ellentmondással terhelt, a beazonosítására tett kísérletek fontosak, de méltatlanul ritkán történnek meg. Az utóbbi időben bevezetett, gyakorlati haszonnal is járó hisztológiai módszer újabb aspektusát jelzi a spektrumbetegség jellegnek, és egy forradalmi tanulmány is megjelent a PA funkcionális (izotópos) képalkotásával kapcsolatban.

Klinikum

2024. ÁPRILIS 28.

Az átmeneti eszméletvesztés anatómiája

SZEMLE eLitMed

Amerikai neurobiológusok felfedeztek egy százötven éve keresett idegpályát a szív és az agy között, ami a szinkope kialakulását vezérli.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Gyógyszer-interakciók időskorban, a kombinált gyógyszeres kezelés kihívásai, Beers-lista

RIBA Pál, GÖRBE Anikó, FERDINANDY Péter

Az evidencián alapuló orvoslás alapvető és gyakran alkalmazott módszerei közé tartozik a számos kihívást rejtő gyógyszeres te­rápia. A betegek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Sőt, a nem­­kívánatos hatások kialakulásának va­ló­szí­­­nű­sége sem ugyanaz mindenkinél. A vál­­to­zások egyik oka a kor előrehaladása. Változik a testfelépítés, különböző betegségek jelennek meg, változik a gyógyszerek farmakodinámiája, farmakokinetikája, rom­lanak a beteg kompenzációs mechanizmusai, kognitív képességei, gyengülhet az im­munrendszer, és csökken a beteg te­rá­pia­hűsége. Mindezeket figyelembe véve, a gyógyszeres kezelés komplex megközelítést igényel, amely megköveteli a szoros együtt­működést az orvos, a gyógyszerész és a be­teg, vagy annak hozzátartozója ré­széről. A szoros utánkövetés, az egyedi gyógyszerelés, a részletes, írásos gyógy­szer­szedési utasítások javítják a beteg te­rá­piahűségét. Idős betegeknél, főként a multimorbiditások miatt, gyakori a többféle gyógy­szer együttes rendelése. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a köztük lévő interakciókkal, ismerjük ezek leíró forrásait (pél­­dául Beers-lista). A megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához ma már szoftveres segítség is igénybe vehető. A kezelés op­timalizálása érdekében lényeges a meg­figyelt kedvezőtlen hatások jelentése a ha­tóság részére, ugyanis így az új ismeret be­épülhet a gyógyszerek alkalma­zási elő­írá­sába.   

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Poststroke spasticitas – mit tegyünk vele?

GÁRDIÁN Gabriella

A jelen összefoglaló célja a spasticitassal kapcsolatos tudatosság növelése az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendeléseken, ugyanis ennek révén koordinált segítséget nyújthatunk az érintetteknek. Mivel a spasticitas patomechanizmusa nem minden részletében tisztázott, és ráadásul kü­lön­böző szintű bizonyítékokkal igazolt kezelési módok közül kellene kiválasztani a megfelelőt, ezért ez a választás kihívás elé állíthatja nemcsak a háziorvosokat, hanem a neurológus és rehabilitációs szakorvosokat is.