Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 68

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁRCIUS 31.

Befolyásolható-e a negatív gyógyszerszedési attitűd? A Covid-19-vakcinát elutasító magatartás interpretációja egy előkészítő vizsgálat eredményeinek tükrében

POGÁNY László , HORVÁTH A. András, LAZÁRY Judit

A vakcina elutasítása komoly kihívást jelent a pandémia elleni harcban. Ugyanakkor a vakcinaelutasítás negatív gyógyszerszedési attitűdként is értelmezhető, amit korábbi eredményeink szerint az affektív tünetek is jelentősen befolyásolhatnak. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok száma világszerte drámaian megemelkedett a pandémia következtében, a depressziós és szorongásos tünetek hatása a vakcinával szembeni negatív attitűdre meghatározó lehet. Vizsgálatunk célja az volt, hogy... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. DECEMBER 22.

Terápia – a betegek szükségleteinek támogatása a kezelés minden lépésében

Az ECTRIMS (European Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis) 2021-es, virtuális kongresszusán, a Merck gyógyszergyár által támogatott szimpóziumon, amelynek témája a betegek szükségleteinek a támogatása volt a kezelés minden lépésében, Sara Eichau, a Hospital Virgen Macarena de Sevilla SM-osztályának vezetője előadásában azokról a megfontolásokról beszélt, amelyeket egy kezelés elindításakor kell figyelembe venni sclerosis multiplexben (SM).

Klinikum

2021. MÁJUS 16.

Covid-19-ből gyógyulók állapota 6 hónappal a kórházból való hazabocsátás után

A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.

Idegtudományok

2021. ÁPRILIS 19.

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a... tovább »

Idegtudományok

2021. MÁRCIUS 03.

A krónikus neurológiai Covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú Covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitist. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Hírvilág

2020. NOVEMBER 20.

Életed ritmusa

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation (AF)Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.

PharmaPraxis

2020. AUGUSZTUS 15.

A kórházi gyógyszerész szerepe egy ír Egyetemi Oktató Kórházban

A gyógyszerész tradicionális szerepe szerint gyógyszert diszpenzál a kórházakban és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban, azonban az elmúlt években a szakma evolúciója következtében a gyógyszerész a multidiszciplináris egészségügyi ellátó csapat alapvető fontosságú szereplőjévé vált. A vizsgálatok szerint a gyógyszerész integrációja a multidiszciplináris egészségügyi ellátó csapatba javítja a gyógyszereléssel kapcsolatos döntéshozatalt és a betegkimeneteket, továbbá fokozza a... tovább »

PharmaPraxis

2020. JÚLIUS 23.

Legyen gyógyszerész a bentlakásos intézményekben is

Milyen klinikai és gazdasági előnnyel jár a gyógyszerész bevonása egy közösségi kórházhoz tartozó, betegközpontú bentlakásos intézmény működésébe?

COVID-19

2020. MÁJUS 14.

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az... tovább »

COVID-19

2020. MÁRCIUS 27.

COVID-19 tüdőgyulladással fertőzött wuhani betegek radiológiai vizsgálata

Retrospektív tanulmányukban a szerzők súlyos akut légúti szindrómát okozó koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzött és COVID-19 tüdőgyulladással kórházba utalt 81 wuhani (Kína) beteg mellkasi CT felvételeit vizsgálták.