Részletes keresés

LAM KID

2013. MÁRCIUS 30.

A csontanyagcsere-markerek szerepe az osteoporosis diagnosztikájában és terápiájában

HONTVÁRI Lívia, KRÁNICZ Ágota

Az osteoporosis csökkent csonttömeggel, károsodott csontturnoverrel jellemezhető metabolikus csontbetegség, amely fokozott törési kockázattal, jelentős morbiditással és mortalitással jár. Társadalmi, közegészségügyi jelentősége, korai és korrekt diagnosztikájának fontossága vitathatatlan.

HUN 2013;3(01)

Hypertonia és Nephrologia

2013. MÁRCIUS 22.

Optimális és adekvát dialíziskezelési lehetõségek. Paradigmaváltások a vesepótló kezelésben - A krónikus vesebetegek minõségi dialízis- és gyógyszeres kezelése I. rész

KISS István, SZEGEDI János, FODOR Erzsébet, BARABÁS Noémi, REMPORT Ádám, AMBRUS Csaba, KULCSÁR Imre

Az elmúlt harminc év kutatásai igen sok eredményt hoztak az akut és krónikus veseelégtelenség patofiziológiájával, klinikumával és terápiájával kapcsolatban. Jóval többet tudunk az uraemiás toxinokról és azok jellegzetességeiről, a só- és vízháztartás szabályozásáról, a renalis anaemia kezeléséről, az uraemiás anyagcserezavarokról, a kalcium-foszfát és a zsíranyagcsere-zavarról. A kezelés minőségét javító, a mortalitást csökkentő lehetőségek és befolyásolható tényezők közül előtérbe kerül a dialíziskezelés kivitelezése és technikája. Mai ismereteink szerint a mortalitás csökkentésére vonatkozóan elsőrendű szempont a kezelési idő. Ezt legjobban az intermittáló kezeléseknél a megnövelt (4,5-6 órás) kezelési idő segíti. Szűk körben választható lehetőség a hetente háromszorinál több kezelés, a napi nyolcórás, hosszú, éjszakai kezelés is. A mortalitást a betegoldalról jelentősen befolyásolja az életkor, a nem, a komorbiditás, a folyadék- és a CaxPO4-egyensúly. A technikai oldalról kiemelt befolyásoló tényező még a dializáló oldat tisztasága és a membrántulajdonságok. A high-flux membránok alkalmazása egyértelműen javítja a kezelés minőségét, a hemodiafiltrációs kezelés többlethaszna a mortalitás vonatkozásában azonban még ellentmondásos. Az optimális-adekvát dialíziskezelés komplexitásának biztosítása eredményezhet mortalitáscsökkentést és életminőség-javulást a krónikusan dializált betegek esetében.

HUN 2013;17(01)

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

A fingolimod cardiovascularis hatásának klinikai jelentõsége a sclerosis multiplex kezelésében

SZÉPLAKI Gábor, MERKELY Béla

A fingolimod szfingozin-1-foszfát-receptor-modulátor anyag, mely hatékonyan alkalmazható a sclerosis multiplex súlyos relapszáló-remittáló kórformájának kezelésére. Orális alkalmazása csökkenti az évenkénti relapszusok számát, a központi idegrendszeri laesiók gyulladásos aktivitását és az agyi atrófiát mind placebóval, mind intramuscularisan adott interferon-β-1a-val szemben.

HUN 2012;65(11-12)

Hypertonia és Nephrologia

2012. SZEPTEMBER 21.

Csontelváltozás és lágyrész-kalcifikáció előfordulása és meghatározó faktorai dializált betegekben

KISS Zoltán, AMBRUS Csaba, SZABÓ András, SZEGEDI János, BALLA József, TÖRÖK Marietta, LADÁNYI Erzsébet, CSIKY Botond, ÁRKOSSY Ottó, TÚRI Sándor, KULCSÁR Imre, KISS István

A krónikus veseelégtelenség gyakori szövődménye a csont- és ásványi anyagcsere zavara. Az utóbbi évtizedek kutatásai számos bizonyítékot szolgáltattak a csontelváltozás és a lágyrész-kalcifikáció kapcsolatára mind patofiziológiai, mind epidemiológiai szempontból. A jelen vizsgálatban a hazai dializált betegek kalcium-foszfát anyagcsere auditjának adatbázisában elemeztük ennek a két szövődménynek a kapcsolatát, jellegzetességeit és meghatározó faktorait. Demográfiai adatokat (életkor, nem, testmagasság, testsúly, a dialízis típusa), laboratóriumi eredményeket (szérumparathormon-, -kalcium-, -foszfát-, -albuminszint), diabetes mellitus, csontelváltozás és lágyrész-kalcifikáció jelenlétét gyűjtöttük össze a 2010. évben krónikus veseelégtelenség miatt dializált betegek között. Kimutattuk, hogy a csontelváltozás és a lágyrész-kalcifikáció megjelenése hasonló tendenciát mutat: mindkét elváltozás gyakrabban fordul elő 150 pg/ml alatti (42,9% és 51,5%) vagy 500 pg/ml feletti (44,2% és 55,5%) parathormonszintnél, mint 150-500 pg/ml közötti (30,7% és 47,4%) parathormonszint esetén. A többváltozós logisztikusregresszió-számításban a csontelváltozások gyakoriságát szignifikánsan meghatározza az alacsony (<150 pg/ml) és emelkedett (>500 pg/ml) szérumparathormon- szint (p<0,001), a hemodialízis-kezelés (vs. peritonealis dialízis) (p<0,001), az életkor (p<0,001) és a cukorbetegség (p<0,001). Ugyanebben a statisztikai modellben a lágyrész-kalcifikáció szignifikáns meghatározói a hemodialízis-kezelés (p<0,001), az alacsony (<65 pg/ml) (p<0,01) és emelkedett (>500 pg/ml) (p<0,001) szérumparathormon-szint, a cukorbetegség (p<0,001), életkor (p<0,001) és az emelkedett (>2,4 mmol/l) szérumkalcium-érték (p<0,05). Összességében, a krónikus veseelégtelenség miatt dialíziskezelésben részesülőknél a csontelváltozás és a lágyrész-kalcifikáció gyakorisága „U” alakú görbét formál a parathormonszint függvényében. A két szövődmény kapcsolatának és az azt meghatározó faktoroknak további hosszú távú vizsgálata szükséges.

HUN 2012;16(03-04)

Klinikum

2012. AUGUSZTUS 03.

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

HUN

LAM KID

2012. JÚLIUS 03.

Szekunder osteoporosisok gasztroenterológiai kórképekben

FUSZEK Péter

Az osteoporosis okát keresve ritkábban jut eszünkbe, hogy gastrointestinalis betegséget feltételezzünk, mint ahogy azok ténylegesen előfordulnak. Számos emésztőszervi betegségben, esetenként pedig az ezekre szedett gyógyszerek miatt felszívódási zavar, malabszorpciós szindróma alakulhat ki.

HUN 2012;2(02)

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁJUS 30.

A „FREEDOMS” és „TRANSFORMS” hármas fázisú vizsgálatok klinikai és MRI-eredményeinek értékelése

JAKAB Gábor

2011 októberében Amszterdamban az ECTRIMS kongresszuson bemutatott poszteren számolt be Eva Havrdova és munkacsoportja a két klinikai vizsgálat eredményeinek további elemzéséről. A fingolimod (FTY720; Gilenya™, Novartis Pharma AG, Basel, Switzerland) szfingozin 1- foszfát-receptor-modulátor molekula, melyet 2011-ben törzskönyvezett az Európai Unió gyógyszerhatósága, napi egyszeri 0,5 mg, szájon át adott dózisban, relapszáló-remittáló kórformájú sclerosis multiplexben (RRSM) szenvedő betegek kezelésére.

HUN 2012;65(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Fingolimodterápia sclerosis multiplexben: a hatásmechanizmus kérdése

TAR Lilla, VÉCSEI László

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer autoimmun gyulladásos, neurodegeneratív betegsége. Az eddigi terápiás lehetőségektől eltérő hatásmechanizmusú szer az újonnan felfedezett, orálisan szedhető fingolimod (FTY720). A szervezetben foszforilálódva hatását az öt szfingozin-1- foszfát-receptor közül négyen fejti ki.

HUN 2012;65(03-04)

Hypertonia és Nephrologia

2012. FEBRUÁR 20.

Szakmai irányelvek és a klinikai gyakorlat: a csont- és ásványianyagcsere-betegség klinikai auditja felnőtt dializált betegekben Magyarországon

KISS István, KISS Zoltán, SZABÓ András, SZEGEDI János, BALLA József, LADÁNYI Erzsébet, CSIKY Botond, ÁRKOSSY Ottó, TÖRÖK Marietta, TÚRI Sándor, KULCSÁR Imre

A krónikus vesebetegségben szenvedő betegek egyre nagyobb arányban érik el a végstádiumú veseelégtelenséget és válik szükségessé a dialíziskezelésük. A krónikus vesebetegség korai stádiumában megkezdődik a csont- és ásványianyagcsere-zavar és a következményes szervkárosodások kialakulása. A jelen vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a krónikusan dializált betegek között a kalcium (Ca) és foszfát (PO4) -anyagcserére [krónikus vesebetegségben előforduló csont- és ásványianyagcsere-zavar (CKD-MBD), vagy korábbi nevén szekunder hyperparathyreosis, illetve renalis osteodystrophia] jellemző elváltozásokat (laboratóriumi vizsgálati értékek, szövődmények) és a jellemző magyarországi kezelési gyakorlatot. A krónikusan dializált betegek adatait gyűjtöttük össze, összesen 5334 beteg adatai kerültek feldolgozásra. A CKD-MBD gyógyszerterápiás irányelveinek megfelelően a betegeket a szérumkalcium és a parathormon (PTH) -szint alapján különböző csoportokba soroltuk, és a jellemző eltéréseket így hasonlítottuk össze (szérum-Ca-szint 2,4 mmol/l alatt és felett, PHT 65 pg/ml alatt, 65-150, 150-300, 300-500, 500-800 pg/ml között, 800 pg/ml felett). A végállapotú veseelégtelenség elsődleges okai közül a két leggyakoribb a hypertonia (23%) és diabetes mellitus (22%). A betegeink legnagyobb részében (n=4386) a szérumkalcium-érték a normáltartomány felső határa alatt (Ca <2,4 mmol/l) volt, míg a parathormonérték a betegek (n=833) jelentős részénél (PTH >500 pg/ml) emelkedett. Ugyancsak a betegek jelentős részének (44,9%) nagyon alacsony volt a parathormon (PTH <150 pg/ml) -szintje. A szérumkalcium- és parathormonszint kóros emelkedése együttesen csak a betegek alacsony arányánál volt található (n=150; 2,8%). A vizsgálat idején már Magyarországon is minden kalcium-foszfát és parathormonszintet befolyásoló gyógyszer elérhető volt, bár a financiális korlátok jelentősen befolyásolták alkalmazhatóságukat. Egyrészt ennek a következménye, hogy az eredmények alapján a magyarországi terápiás gyakorlat nem minden esetben követte az aktuális irányelveket. Továbbá a natív D-vitamin alkalmazása különösen alacsony gyakoriságú volt. Összességében eredményeink megfelelnek az európai gyakorlatnak, bár szükségünk van előrelépésre a célértékek elérésében és az ahhoz szükséges gyógyszeres kezelési gyakorlatban is. Javaslatot teszünk a megkezdett felmérés további elemzésére és hosszú távú kiterjesztésére is.

HUN 2012;16(01)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Biszfenol A Kardio-, hepato- és pankreatotoxicitás vagy vaklárma?

Egyik keresztmetszeti vizsgálat szerint az élelmiszer-csomagolásokban található biszfenol A vizeletszintje összefüggésben állt a cukorbetegség és a koszorúér-szövődmények nagyobb kockázatával. Az illetékes hatóságok szerint egészségi veszélyről szó sincs.

HUN