Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2007. MÁRCIUS 19.

Biszfoszfonátok a daganatos csontáttétek kezelésében

NAGYKÁLNAI Tamás

A biszfoszfonátokat a csontáttétes daganatos betegség és az osteoporosis kezelésére használják. A jelenleg hozzáférhető biszfoszfonátok hatásossága, tolerabilitása, adagolása széles skálán mozog.

HUN 2007;17(03)

Lege Artis Medicinae

2002. SZEPTEMBER 20.

Per os clodronat az emlőrák csontáttéteinek kezelésében és az áttétképződés megelőzésében

NAGYKÁLNAI Tamás

A szájon át adott clodronat 1600 mg/nap adagja csökkenti az előrehaladott emlőrák csontáttéteivel járó szövődményeket.

HUN 2002;12(09)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Az emlőrák klinikai prognosztikai faktorai

SVASTICS Egon, RINGWALD Gábor, SZÁMEL Irén, TÓTH József, BESZNYÁK István

A szerzők megállapítják, hogy a rákos betegségekben, így az emlőrákban is a prognosztikai faktorok kutatása és meghatározása fontos tényező. Intézetük, 1979–1984 között operált, 744 emlőrákos beteget felölelő anyagát dolgozták fel és statisztikailag értékelték. Azt találták, hogy a tápláltság, nemi élet, abortuszok, szülések száma, rákbetegség a vérrokonok között és a tumor lokalizációja a beteg túlélésére nincs hatással. Az életkor vonatkozásában a posztmenopauzás betegek túlélése kedvezőbb, és a leggyengébb a premenopauzában levőké. A tumor nagysága és különösen a pozitív nyirokcsomók száma a beteg életkilátásait jelentősen befolyásolják. A primér daganat ösztradiol receptor (ER) és progeszteron receptor (PR) tartalmának és a túlélésnek összefüggését a többi változó tükrében vizsgálták. Megállapítják, hogy a receptortartalom növekedésével a túlélés kedvezőbb, a háromnál több pozitív nyirokcsomó csoportban az ER-pozitív betegek száma szignifikánsan alacsonyabb. A lokális recidivák és a távoli áttétek számában is találtak eltérést. Minél magasabb a receptor tartalom annál kedvezőbb a hatás. Receptor pozitivitás mellett az áttétes esetekben gyakoribb volt a csontáttétek aránya. A receptor negatív betegek áttétei többnyire már az első három éven belül manifesztálódtak. A receptor tartalom ismerete nemcsak a betegség prognózisának megállapításában fontos, de nagy segítséget jelent az adjuváns kezelés és az esetleges későbbi recidiva helyes kezelésének meghatározásában.

HUN 1992;2(05)