Részletes keresés

Idegtudományok

2022. SZEPTEMBER 28.

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 19.

Első és újabb generációs technikával végzett rádiófrevenciás renalis denervációk első eredményeinek összehasonlítása

LÉGRÁDY Péter, FEJES Imola, SHULCZ Domonkos, NAGY Ferenc Tamás, THURY Attila, UNGI Imre, RUZSA Zoltán, ÁBRAHÁM György

A renalis denerváció egyik formája, amikor rádiófrekvenciás technikával hőenergiával roncsolják a veseartéria körüli idegi hálózatot. A Symplicity FlexTM az első ilyen katéter volt, ennek továbbfejlesztett új generációs változata a Symplicity SpyralTM katéter. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban mindkét eszközzel végeztünk renalis denervációt olyan hypertoniás betegeknél, akiknek a vérnyomását többszörös vérnyomáscsökkentő kombinációval sem sikerült céltartományba csökkenteni. Az első katéterrel csak a főágat oldalanként négy-öt ponton, a Symplicity SpyralTM katéterrel már a szegmentális kis ágakat is a főágakkal együtt összesen legalább oldalanként 16-18 vagy több ponton lehet és kell ablálni. Az SZTE-n a régi módszerrel nem, de az új módszerrel az első betegnél sikerült elérni a szisztolés célvérnyomást úgy, hogy közben a vérnyomáscsökkentők száma is jelentősen csökkent. Vascularis szövődmények a beavatkozások után egyik esetben sem jelentkeztek. Az első eredményünk a Symplicity SpyralTM katéterrel az új módszer szerint támogatja azt az álláspontot, hogy a minél többpontos ablálás és lehetőleg a minél distalisabban történő ablálás hatékonyabb és tartósabb vérnyomáscsökkenést eredményezhet.

HUN 2022;26(04)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VI. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban I.

Tartalom:

Betegedukációs program kidolgozása a garat-gégetumoros betegek utógondozásában

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VIII. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei III.

Tartalom:

Igazolt pulmonalis embóliás betegek kórházi elbocsátásának lehetőségei –klinikai kockázatbecslés alkalmazása a döntéshozatalban

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

I. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban I.

Tartalom:

A gyermekellátás és színterei a Covid-járvány idején

ÖSSZEFOGLALÓ Idézés JOGKÉRÉS

HUN 2022;17(1)

Egészségpolitika

2022. JÚLIUS 31.

Covid-19-áldozatok

A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

Távellátás Parkinson-kórban: országos felmérés a magyar neurológusok körében

PINTÉR Dávid , JÁRDAHÁZI Evelyn , JANSZKY József , KOVÁCS Norbert

A Covid-19-világjárvány jelentősen nehezíti a személyes betegellátást. A legtöbb országban, köztük Magyarországon is, a telemedicina részben meg­oldást jelent ezen problémára. A Covid-19 neurológiai betegellátásra gyakorolt hatásainak, a neurológus szak­orvosok telemedicinával kapcsolatos ismereteinek és a távellátás hazai helyzetének feltárását tűztük ki célul, elsősorban a Parkinson-kóros betegek ellátására fókuszálva. 2021 júliusa és októbere között orszá­gos online felmérést végeztünk olyan aktívan praktizáló magyar neurológus szakorvosok körében, akik részt vesznek a Parkinson-kóros betegek ellátásában. Összesen 104 neurológus töltötte ki kérdő­ívünket. Az ellátás minden szintjét elemezhettük mind a közfinanszírozott, mind a magánellátásban. A járóbeteg-szakrendelésre fordított heti idő és a hetente látott Parkinson-kóros betegek száma egyaránt jelentősen csökkent a közfinanszírozott ellátásban, míg a magán­ellátásban szinte változatlan maradt (p < 0,001). A magánellátásban a betegek nagyobb arányban vehettek igénybe személyes ellátást (78,8% vs. 90,8%, p < 0,001). A legtöbb neurológus által már végzett távkonzultációs tevékenység a gyógyszerfelírás volt (n = 103, 99%). Az elektronikus üzenet volt a legtöbbek által ismert telemedicinális eszköz (n = 98, 94,2%), és a telefonhívást alkalmazta már a legtöbb neurológus (n = 95, 91,3%). A videóalapú konzultációt a magánellátásban szélesebb körben használták (30,1% vs. 15,5%, p = 0,001). A megkérdezettek a telemedicinális ellátás eszközeit a Parkinson-kór progressziójának és tüneteinek követé­sére, illetve az antiparkinson gyógyszerelésben módosítás szükségességének megítélésére tartották a legalkal­ma­sabbnak. A Covid-19 jelentős hatással volt a Par­kin­son-kóros betegek ellátására hazánkban. A telemedicina enyhítette ezen káros hatásokat, ugyanakkor további fejlesztések a betegellátás még megbízhatóbb elemévé tehetnék a telemedicinát.

HUN 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]

URCUN Salim Yusuf , ALTUN Yasar , PALA Aybars Arda

[A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozá­sok utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebé­szeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neuro­kognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a követ­kező tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív inten­zív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szak­irodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkc­iók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmé­nyek interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a do­hányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]

ENG 2022;75(07-08)

Hypertonia és Nephrologia

2022. JÚLIUS 05.

Hypertonia és RAS-gátlók előfordulása SARS-CoV-2 fertőzés miatt intézeti ellátásra került 18 év feletti egyénekben

FEJES Imola, RÓKA Richárd, PETŐ Zoltán, ÁBRAHÁM György, VÁRKONYI Tamás, LENGYEL Csaba, LÉGRÁDY Péter

Célunk az volt, hogy az SZTE Belgyógyászati Klinika Nyugati telephely fekvőbeteg Járványellátó Központ részlegén felvételre került, 18 év feletti Covid-pozitív betegek között a kezelt hypertonia előfordulását, a szedett vérnyomáscsökkentők számát, a RAS-gátló vérnyomáscsökkentők (ACE-gátló és/vagy ARB) előfordulását felmérjük. A vizsgálatban véletlenszerűen kiválasztott 165 (94 férfi, 71 nő) gyorsteszttel vagy PCR-rel Covid-pozitív, 2021. február közepe és április vége között felvett betegek adatainak retrospektív elemzése történt. A betegek életkora 59,9±12,9 év volt (26–92), a BMI 30,7±6,6 kg/m2 (20,3–55,4). A betegek között felvételkor 103 (62,4%) már ismert hypertoniás egyén volt (56 férfi, 47 nő). A szedett vérnyomáscsökkentők száma felvételkor 1,6±1,6 darab (maximum hat), a kezelés végén 1,8±1,7 darab. Területen több mint három szert 23-an, éppen hármat 25-en szedtek. Monoterápiában felvételt megelőzően 20-an részesültek, a kezelés végén 25-en. A vérnyomáscsökkentők száma a kezelés végén 74 esetben nem változott, hat esetben csökkent, 31 esetben nőtt, ezek között 11 új indítás volt. Egy betegnél a csökkenés 100%-os volt, a monoterápiát el kellett hagyni, a többi öt esetben pedig 50%-os. A hypertoniás betegek több napot töltöttek intézetben, mint a nem hypertoniás egyének (10,9±6,8 vs. 9,2±6,3). A felvételkor mért spontán O2-szaturáció a hypertoniás beteg között alacsonyabb volt, mint a nem hypertoniás egyéneknél (92,6±4,8 vs. 89,6±9,7%), ARB-t szedők között volt a legalacsonyabb (87,5±8,5%, p=0,01 vs. nem hypertoniás). Az összes halálozás a hypertoniás betegek között 8,7%, a nem hypertoniás betegek között csak 1,6% volt. A hypertoniás betegeket vizsgálva, a RAS-gátlót szedők és nem szedők között az intenzív ellátás 16,3 vs. 13%. Az összes halálozás a RAS-gátlót szedők között 10%, a nem szedők között 4,3%, az ARB-t szedők között 13% és az ACE-gátlót szedők között 8,8% volt. Eredményeink alapján a hypertonia nagyobb kockázatot jelenthet a rosszabb Covid-kimenetel tekintetében. A RAS-gátló kezelésben részesültek nagyobb kockázatát észleltük a RAS-gátló kezelésben nem részesültekhez képest.

HUN 2022;26(03)

Medica Mente

2022. JÚNIUS 07.

Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

BODOKY György

A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető. Japánban a gyomorrák még mindig összességében a vezető rákfajta.

HUN