Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 5707

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

VIDEO

2024. JANUÁR 19.

hirdetés

Kapócs Gábor interjúja Karsai Dániel alkotmányjogásszal 2. rész

Karsai Dániel 2022 nyarán kapta meg halálos diagnózisát ALS betegségéről. Tavaly ősszel a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, kérelmezve az aktív eutanázia magyarországi engedélyezését. A fiatal alkotmányjogász indítványa élénk társadalmi vitát generált hazánkban. A LAM-nak adott interjújában több, eddig máshol nem hallott témáról is beszél.

Hivatásunk

2024. SZEPTEMBER 02.

Nemcsak a szívnek, hanem az agynak is: MIND-étrend

Az elmúlt években egyre több kutatás bizonyítja, hogy az, amit megeszünk, nemcsak fizikai, hanem mentális egészségünket is jelentősen befolyásolhatja. A MIND-étrend, amely a mediterrán és a DASH-diéták legértékesebb elemeit ötvözi, egyre népszerűbb választás azok számára, akik szeretnék hosszú távon megőrizni agyuk egészségét és csökkenteni a neurodegeneratív betegségek kockázatát.

Hivatásunk

2024. SZEPTEMBER 02.

Újra itt a szamárköhögés

H. A.

Mostanában egyre gyakrabban szerepel világszerte a hírekben egy szinte már elfeledett járványos betegség, a szamárköhögés. A leggyakrabban csecsemőket, kisgyerekeket és gyenge immunrendszerrel rendelkező felnőtteket fenyeget a fertőzés, de valójában szinte bárki megbetegedhet. A népegészségügyi hatóság adatai szerint az utóbbi hónapokban Magyarországon is egyre több esetet regisztrálnak.

Hivatásunk

2024. JÚLIUS 15.

Sokakat érint az endometriózis

L. I.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint a világ szülőképes korban (15–49 év) lévő nőinek az 5-10 százaléka szenvedhet endometriózistól, ami sokuknál meddőséget is okozhat. Vajon mi lehet az oka a betegség gyakoribb előfordulásának? Mit várhatnak a változatos tünetektől szenvedők az orvostudomány és a műtéti technika, illetve a kezeléshez használt gyógyszerek fejlődésétől?

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Valódi fájdalmat érezhet a képzelt beteg

H. A.

Hipochonder az a személy, aki saját egészségének állapotával folyamatosan és kényszeresen foglalkozik. Ezzel környezetét meglehetősen zaklatja, mert rokonait, ismerőseit folyamatosan különféle vélt betegségtünetekkel bombázza. Állandó aggodalmaskodás, a betegségektől való kóros rettegés az élete.

Hivatásunk

2024. ÁPRILIS 30.

Nemcsak esztétikai gond a visszeresség

LÓRÁNTH Ida

A visszeresség hazánkban népbetegségnek tekinthető, az egészségügyi szakdolgozók körében is emelkedett a visszérbetegséggel élők száma, aminek okai összetettek. Annak ellenére, hogy ma már korszerű eszközökkel és módszerekkel kezelhető ez, a nemcsak esztétikai problémákat, hanem a testben lassan kialakuló rejtett veszélyeket is előidéző betegség, a visszeres tünetek kezeltetésével a páciensek többsége kivár, azokkal általában már csak akkor foglalkozik, ha jelentős panaszai lesznek.

Hírvilág

2024. SZEPTEMBER 28.

Hétvégi lapszemle: megélni 102 ezer forintból?!

LAPSZEMLE eLitMed

Egy lépéssel közelebb a bolygó elpusztításához, „csendes járvány” Európában; rosszra értékelt magyar egészségügy, növekvő szegénységi rés, anyátlan kórtermek és vita az eutanáziáról. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Ideggyógyászati Szemle

2024. SZEPTEMBER 30.

[A videós fejimpulzusteszt szerepe a vestibuloocularis reflex értékelésében Parkinson-kóros egyéneknél]

RIZA SONKAYA, ERCAN KARABABA, HATICE Kübra BOZKURT, BÜLENT SATAR

[A Parkinson-kór (Parkinson’s disease, PD) a leggyakoribb mozgászavar és a második leggyakoribb központi idegrend­szeri neurodegeneratív betegség. A PD-be­te­gek gyakran számolnak be szédülésről, mé­gis kevés kutatás összpontosít a ves­ti­bu­loocularis reflexre (VOR) ebben a populáció­ban nagyfrekvenciás vestibularis tesztelés­sel. ]