Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2966

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Epidemiológiai körkép: a krónikus vesebetegségek és a vesepótló kezelések gyakorisága

KULCSÁR Imre

A szerző nemzetközi és hazai adatok alapján bemutatja a krónikus vesebetegek számának dinamikus növekedését, és a végállapotú vesebetegek ellátásának növekvő terheit (vesepótló kezelések, hospitalizáció, magas halálozási kockázat – amely utóbbiak jelentős egészségügyi költségnövekedéssel járnak). Fontosnak tartja a betegség korai diagnózisát és adekvát konzervatív kezelését.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – II. rész.

MÁTTYUS István

Csecsemőkorban a lázas húgyúti fertőzés gyakori. Tünetei sokszor szegényesek. Az időben elkezdett kezelés mellett a gyógyulás általában gyors. Évtizedek óta a terápia lényege a kezdetben legalább öt napon át adott intravénás antibiotikus kezelés volt, amely csak fekvőbeteg-gyógyintézetben biztosítható. Ilyenkor az otthonról való távol- lét mellett a gyermek számára a vénabiztosítás sokszor komoly fizikai fájdalommal járhat.

Hypertonia és Nephrologia

2024. ÁPRILIS 30.

Az egészségműveltség (health literacy) szerepe a cardiovascularis kockázatban

FARKAS Katalin

Az egészségműveltség egy olyan kifejezés, amelyet az 1970-es években vezettek be, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a közegészségügyben és az egészségügyben. Az egészségműveltség azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek hozzáférni és feldolgozni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat, és ezáltal részt tudnak venni az egészséggel kapcsolatos döntésekben.

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 29.

Gyomorrák: európai útmutatás a magyar betegeknek

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Megjelent, ingyenesen elérhető és letölthető az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) gyomorrákos betegek számára készült útmutatója magyar nyelven.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Gyógyszer-interakciók időskorban, a kombinált gyógyszeres kezelés kihívásai, Beers-lista

RIBA Pál, GÖRBE Anikó, FERDINANDY Péter

Az evidencián alapuló orvoslás alapvető és gyakran alkalmazott módszerei közé tartozik a számos kihívást rejtő gyógyszeres te­rápia. A betegek különbözőképpen reagálnak a gyógyszeres kezelésre. Sőt, a nem­­kívánatos hatások kialakulásának va­ló­szí­­­nű­sége sem ugyanaz mindenkinél. A vál­­to­zások egyik oka a kor előrehaladása. Változik a testfelépítés, különböző betegségek jelennek meg, változik a gyógyszerek farmakodinámiája, farmakokinetikája, rom­lanak a beteg kompenzációs mechanizmusai, kognitív képességei, gyengülhet az im­munrendszer, és csökken a beteg te­rá­pia­hűsége. Mindezeket figyelembe véve, a gyógyszeres kezelés komplex megközelítést igényel, amely megköveteli a szoros együtt­működést az orvos, a gyógyszerész és a be­teg, vagy annak hozzátartozója ré­széről. A szoros utánkövetés, az egyedi gyógyszerelés, a részletes, írásos gyógy­szer­szedési utasítások javítják a beteg te­rá­piahűségét. Idős betegeknél, főként a multimorbiditások miatt, gyakori a többféle gyógy­szer együttes rendelése. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a köztük lévő interakciókkal, ismerjük ezek leíró forrásait (pél­­dául Beers-lista). A megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához ma már szoftveres segítség is igénybe vehető. A kezelés op­timalizálása érdekében lényeges a meg­figyelt kedvezőtlen hatások jelentése a ha­tóság részére, ugyanis így az új ismeret be­épülhet a gyógyszerek alkalma­zási elő­írá­sába.   

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Poststroke spasticitas – mit tegyünk vele?

GÁRDIÁN Gabriella

A jelen összefoglaló célja a spasticitassal kapcsolatos tudatosság növelése az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendeléseken, ugyanis ennek révén koordinált segítséget nyújthatunk az érintetteknek. Mivel a spasticitas patomechanizmusa nem minden részletében tisztázott, és ráadásul kü­lön­böző szintű bizonyítékokkal igazolt kezelési módok közül kellene kiválasztani a megfelelőt, ezért ez a választás kihívás elé állíthatja nemcsak a háziorvosokat, hanem a neurológus és rehabilitációs szakorvosokat is.

Lege Artis Medicinae

2024. ÁPRILIS 30.

Ritka klinikai kép a mikroszkóp alatt

DÖMÖTÖR Marcell, CSÔSZ Judit, KOCSIS Lajos, TÖRÖK László, OROJÁN Iván

A szerzők egy 60 éves, malignus alapbetegséggel diagnosztizált férfi beteg esetét mutatják be, akinek immun- és kemoterápiás kezelését követően testszerte, kifejezetten a hajas fejbőrön, acralisan, és a törzsön jelentkeztek fehéres-szürke crustosus plakkok, testszerte lemezes hámlás kíséretében.

Egészségpolitika

2024. ÁPRILIS 24.

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 10.

NEMZETI RÁKELLENES NAP

Idén immár 32. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga neves szakemberek előadásaival mutatja be a legyakoribb daganatos betegségeket érintő újdonságokat, de többnapos szűrőprogramra is sor kerül.

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

Akut epiduralis haematoma kezelése arteria meningea media embolisatióval, esetismertetés és irodalmi áttekintés

OLÁH Benedek, OLÁH Csaba Zsolt

Az akut epiduralis haematoma kezelése a minél korábbi műtét, a vérzésforrás megszüntetése és a haematoma evakuálása. Kis epiduralis vérzés esetén szigorú neurológiai és radiológiai követés szükséges. Az esetek jelentős százalékában ilyenkor is nyílt műtétet kell végezni néhány napon belül. Kis epiduralis vérzések esetén alternatív megoldásként szóba jön az arteria meningea media embolisatiója.