Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2054

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VIII. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei III.

Tartalom:

  • A mellkaskompresszió végzésének hatékonysága maszk viselése közben
  • Akut kardiovaszkuláris kórképek a sürgősségi ellátásban grey-zone vizsgálata az nstemi betegpopulációban
  • Területi gyakorlatok értékelése főiskolai ápolóhallgatók körében
  • Sclerosis multiplex betegséggel élők otthoni ápolási örülményeinek, életvitelükben, életminőségükben bekövetkezett változásoknak vizsgálata
  • Stressz és pszichoszomatika az ápolók körében
  • Igazolt pulmonalis embóliás betegek kórházi elbocsátásának lehetőségei –klinikai kockázatbecslés alkalmazása a döntéshozatalban

  • Nővér

    2022. AUGUSZTUS 31.

    A hadronterápia ápolási vonatkozásai

    HIRDI Henriett Éva, BARNAFÖLDI Gergely Gábor

    A hadronterápia egy innovatív terápiás kezelés a rák elleni küzdelemben. A hadronterápiában erősen kölcsönható részecskék, például protonok vagy ionok nyalábjait használják a rák kezelésére. Mivel a proton- vagy ionnyalábok nagyon pontosan fókuszálhatók, így kiválóan alkalmasak a mélyen fekvő vagy a kritikus szervek közelében elhelyezkedő daganatok kezelésére. Európában már számos központ kínál hadronterápiát, de Magyarországon jelenleg még nincs ilyen intézmény, annak ellenére, hogy itt is egyre több daganatot diagnosztizálnak. A magyar betegek hadronterápiás kezeléseket az Európai Unión belüli mobilitási szabályok vagy a magán-egészségbiztosítás alapján vehetnek igénybe. Jelen áttekintés célja, hogy bemutassa a hadronterápia jelenlegi helyzetét ápolási szempontból.

    Ideggyógyászati Szemle

    2022. JÚLIUS 30.

    [Akut oropharyngealis paresissel járó diabeteses ketoacidosis – esettanulmány]

    LANTOS Judit , BARTA Zsanett , NAGY Albert , VINCZE Rita , FÜLE Kálmán , BIHARI Katalin

    [Az akut oropharyngealis paresis a Guillain–Barré-szindróma ritka variánsa. Munkánkban egy 63 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, akinél az általános tünetek hátterében a kivizsgálás diabeteses ketoacidosist igazolt, emiatt inzulinterápiát indítottak. Két héttel később a beteg peri­oralis és nyelvcsúcsi zsibbadásról, dysphagiáról panaszkodott, beszéde dysarthriás lett. Kezdetben ezeket a panaszokat a beteg frissen diagnosztizált 1-es típusú cukorbetegségének tulajdonították. A gyorsan kialakuló paraparesis miatt a beteg mozgásképtelenné vált. A klinikai kép, a liquor és az elektrofiziológiai vizsgálat alapján akut oropharyngealis paresis igazolódott. Öt egymást követő napon át alkalmazott intravénás immunglobulin-terápia hatására a neurológiai tünetek javultak, az inzulinigény megszűnt. Egy évvel később egyedüli neurológiai eltérés az alsó végtagi areflexia volt. A beteg vércukorszintje normáltartományban volt diéta és gyógyszeres kezelés nélkül is. Az akut oropharyngealis paresis együtt járhat diabeteses ketoacidosissal, s mindkettő kezelésében hatékony lehet az immunglobulin-terápia. Tudomásunk szerint ez az első esetleírás az irodalomban, ahol az oropharyngealis paresis diabeteses ketoacidossal szövődött.]

    Lege Artis Medicinae

    2022. JÚLIUS 18.

    Életvégi döntésekkel kapcsolatos attitűdök a neonatológiai intenzív ellátásban dolgozók körében – jogi szempontok a döntések hátterében

    FEITH Helga Judit, SALLAI Eszter Zsófia, SOÓSNÉ Kiss Zsuzsanna, GÉZSI András, GRADVOHL Edina, KOVÁCS Aranka, BERBIK István, SZABÓ Miklós

    A kiskorú betegek életvégi dilemmái a legnehezebb döntések egyikét jelentik. A technológia fejlődésének kö­szön­hetően jelentősen javult a koraszülöttek túlélési esélye. Magyarországon a je­lenleg hatályos jogi szabályozásban azonban nem jelenik meg szempontként a kiskorúak életminősége. Közleményünk cél­kitűzése, hogy összehasonlítsa a neonatológiai ellátásban (NIC) dolgozó szakszemélyzet véleményének húsz év alatt bekövetkezett változását a súlyosan károsodott újszülöttek intenzív ke­zelésének korlátozásáról. Kvantitatív, teljes körű szociológiai felmérések a magyarországi NIC-ekben, önkitöltős, anonim kérdőívekkel (n = 728). Az adatok értékelése ke­reszttábla-elemzéssel és Pearson χ2-próbával történt. A válaszadók többsége a két kutatás szerint abban egyetértett, hogy amennyiben az újszülött állapota fatális, indokolt lehet korlátozni az intenzív te­rápiát. Általában nőtt a kezeléskorlátozás elfogadottsága, de az aktív eutanázia továbbra sem elfogadott az ellátásban. A vá­laszadók többsége nem elégedett a hatályos jogrenddel, megjelenik a változtatás igénye, különösen a fatális és rossz prognózis esetében. Annak ellenére, hogy a hatályos magyar egészségügyi törvény súlyos esetekben sem engedélyezi a kezelés korlátozását, a magyarországi NIC-en dolgozók jelentős hányada bizonyos esetekben megengedhetőnek tartaná, ráadásul a támogatók aránya az elmúlt két évtizedben még növekedett is. A válaszokat összevetve a hatályos szabályozással megállapítható, hogy szükségszerű a jogalkotók érzékenységének növelése, valamint a kapcsolódó jogi normák megváltoztatása.

    Hypertonia és Nephrologia

    2022. JÚLIUS 05.

    Hypertonia és RAS-gátlók előfordulása SARS-CoV-2 fertőzés miatt intézeti ellátásra került 18 év feletti egyénekben

    FEJES Imola, RÓKA Richárd, PETŐ Zoltán, ÁBRAHÁM György, VÁRKONYI Tamás, LENGYEL Csaba, LÉGRÁDY Péter

    Célunk az volt, hogy az SZTE Belgyógyászati Klinika Nyugati telephely fekvőbeteg Járványellátó Központ részlegén felvételre került, 18 év feletti Covid-pozitív betegek között a kezelt hypertonia előfordulását, a szedett vérnyomáscsökkentők számát, a RAS-gátló vérnyomáscsökkentők (ACE-gátló és/vagy ARB) előfordulását felmérjük. A vizsgálatban véletlenszerűen kiválasztott 165 (94 férfi, 71 nő) gyorsteszttel vagy PCR-rel Covid-pozitív, 2021. február közepe és április vége között felvett betegek adatainak retrospektív elemzése történt. A betegek életkora 59,9±12,9 év volt (26–92), a BMI 30,7±6,6 kg/m2 (20,3–55,4). A betegek között felvételkor 103 (62,4%) már ismert hypertoniás egyén volt (56 férfi, 47 nő). A szedett vérnyomáscsökkentők száma felvételkor 1,6±1,6 darab (maximum hat), a kezelés végén 1,8±1,7 darab. Területen több mint három szert 23-an, éppen hármat 25-en szedtek. Monoterápiában felvételt megelőzően 20-an részesültek, a kezelés végén 25-en. A vérnyomáscsökkentők száma a kezelés végén 74 esetben nem változott, hat esetben csökkent, 31 esetben nőtt, ezek között 11 új indítás volt. Egy betegnél a csökkenés 100%-os volt, a monoterápiát el kellett hagyni, a többi öt esetben pedig 50%-os. A hypertoniás betegek több napot töltöttek intézetben, mint a nem hypertoniás egyének (10,9±6,8 vs. 9,2±6,3). A felvételkor mért spontán O2-szaturáció a hypertoniás beteg között alacsonyabb volt, mint a nem hypertoniás egyéneknél (92,6±4,8 vs. 89,6±9,7%), ARB-t szedők között volt a legalacsonyabb (87,5±8,5%, p=0,01 vs. nem hypertoniás). Az összes halálozás a hypertoniás betegek között 8,7%, a nem hypertoniás betegek között csak 1,6% volt. A hypertoniás betegeket vizsgálva, a RAS-gátlót szedők és nem szedők között az intenzív ellátás 16,3 vs. 13%. Az összes halálozás a RAS-gátlót szedők között 10%, a nem szedők között 4,3%, az ARB-t szedők között 13% és az ACE-gátlót szedők között 8,8% volt. Eredményeink alapján a hypertonia nagyobb kockázatot jelenthet a rosszabb Covid-kimenetel tekintetében. A RAS-gátló kezelésben részesültek nagyobb kockázatát észleltük a RAS-gátló kezelésben nem részesültekhez képest.

    Hírvilág

    2022. JÚNIUS 30.

    A lelki egészségre és a fertőző betegségek gyógyítására fókuszál most a K&H gyógyvarázs

    Budapest, 2022. június 29. – Korszerű, a kicsik gyorsabb gyógyítását segítő orvosi műszerekre pályázhatnak idén is a gyermekeket gyógyító intézmények a most induló K&H gyógyvarázs program keretében. A legaktuálisabb kihívásokra összpontosítva a lelki egészséget támogató és a fertőző betegségek kezelését segítő eszközök kerülnek fókuszba, de a pályázók egyéb, a mindennapi gyógyításhoz szükséges műszereket is igényelhetnek. A kórházak, mentőállomások, gyermekmentő alapítványok, gyermekháziorvosok és vegyes praxisú háziorvosok augusztus 3-ig nyújthatják be jelentkezésüket a khgyogyvarazs.hu online pályázati felületén.

    Medica Mente

    2022. JÚNIUS 07.

    Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

    BODOKY György

    A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető. Japánban a gyomorrák még mindig összességében a vezető rákfajta.

    Medica Mente

    2022. JÚNIUS 07.

    Szakértői kommentár

    BODOKY György

    Az ismertetett eset világosan rámutat a gyomorrák ellátásában is egyre meghatározottabbá váló interdiszciplináris együttműködés fontosságára. A terápiás beavatkozások tárházának bővülésével egyre több szakembert szükséges bevonni a palliatív kezelés teljes körű kivitelezésébe. Ez az együttműködés adja az inkurábilis betegeink számára is a lehető leghosszabb túlélési esélyt megtartott életminőségben. Ehhez alapvető feltétel minden egyes beteg ellátása esetén az onkoteam bevonása. Az esetben, a kezelhetőség feltételeinek megteremtésében, invazív endoszkópos szakember beavatkozására volt szükség. A megfelelő terápiás terv felállításához a patológus és napjainkban a molekuláris biológus lelete elengedhetetlen.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    Kezelhető örökletes neuromuscularis betegségek

    BOCZÁN Judit

    Az öröklődő neuromuscularis betegségek kezelése a közelmúltig kizárólag palliatív volt. Az elmúlt évek látványos fejlődést hoztak, napjainkban több neuromuscularis betegség esetén oki megközelítésre is mód nyílik. A hatékonyabb kezelés érdekében célszerű a terápia korai stádiumban való elkezdése, emiatt nagyon fontos a kezelhető betegek mielőbbi felismerése. Magyarországon több kezelhető neuromuscularis betegség aluldiagnosztizált, az elérhető kezelés birtokában ezért mindannyiunk feladata ezen betegek azonosítása, illetve a gyanított esetek regionális neuromuscularis centrumokba való irányítása.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    Időablakon túli thrombolysiskezelés

    KLIVÉNYI Péter

    Az akut stroke ellátására vonatkozólag folyamatosan frissülő, megújuló nemzetközi irányelvek állnak rendelkezésünkre. Ezek többsége klinikai vizsgálatok eredményén alapul, és jól körülhatárolt betegpopulációra vonatkozik. Azonban a napi gyakorlatban az ellátandó betegek sok esetben kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a megfogalmazott kezelési kritériumoktól. Az ilyen betegeknél a megfelelő kezelés kiválasztása sokszor problémát jelent.