Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A boka-kar index mint a cardiovascularis rizikó markere

FARKAS Katalin, KOLOSSVÁRY Endre , JÁRAI Zoltán

A tünetmentes célszervkárosodás kimutatása fontos része a cardiovascularis rizikóbecslésnek. A perifériás verőérbetegség (PAD) korai, tünetmentes stádiumában is diagnosztizálható egy egyszerű, noninvazív vizsgálat, a boka-kar index (BKI) meghatározása révén. A csökkent, 0,9 vagy az alatti BKI tünetmentes egyénekben is a nagy cardiovascularis rizikó elfogadott markere. A Magyar Hypertonia Társaság 2007-ben országos szűrőprogramot indított 55 centrum részvételével, amelynek célja a tünetmentes érbetegség felismerése a boka-kar index mérésével. A vizsgálat első periódusában 21 892 hypertoniás beteg (9162 férfi; átlagéletkor: 61,45 év) került beválasztásra, a prospektív szakasz 2014-ben zárult le. Minden betegnél meghatározásra került a BKI, a mortalitási adatokat ötéves megfigyelést követően értékeltük. Az ÉRV Programban a csökkent BKI (≤0,9) előfordulása 14,4% volt a teljes vizsgált populációban, magas BKI (>1,3) 9,4%-ban volt kimutatható. A vizsgált hypertoniás populációban a SCORE-becslés alapján a betegek többségének (58%) alacsony vagy enyhén emelkedett cardiovascularis kockázata volt, míg a betegek mindössze 13%-ának volt 10%-nál nagyobb kockázata. A tényleges SCORE-kategóriától függetlenül a BKI ≤0,9 jelentősen növelte a mortalitás kockázatát minden betegcsoportban.

HUN 2023;27(02)

Hivatásunk

2023. ÁPRILIS 20.

"Sokat várnak az idegtudomány fejlődésétől"

Az orvostudomány egyik legfiatalabb, legtöbb újdonságot rejtegető területe az idegtudományé. Habár az emberi test rejtelmeinek megfejtése már nagyon régen foglalkoztatja a tudósokat, és kutatómunkájuk nyomán már számtalan területen jelentős eredményeket értek el, amelyeket a gyógyítás szolgálatába állíthattak, az agy és az általa vezérelt, egész testet behálózó idegrendszer szerkezete, funkciói még ma is sok megválaszolatlan kérdést tartogatnak.

HUN 2023;18(1)

Ökológia

2023. MÁRCIUS 28.

A kémiai szennyezések problémája rendkívül súlyos, a szabályozások pedig elégtelenek

A kémiai szennyezések az egyik legnagyobb közvetlen környezeti veszélyt jelentik az emberiségre, a probléma globális, átfogó megértése azonban még várat magára – az ezzel kapcsolatos tudás töredékes. A Chemical pollution: A growing peril and potential catastrophic risk to humanity című tanulmány az Environment International szaklapban jelent meg, és átfogóan mutatja be a témát.

HUN

Idegtudományok

2023. MÁRCIUS 15.

A dimetil-fumarát szerepe a sclerosis multiplex prevenciójában

Okuda és munkatársai az Annals of Neurology-ban megjelent cikkükben az első olyan randomizált, kontrollált vizsgálatot közlik, amelyben egy relapszáló-remittáló SM kezelésében már használt DMT, a dimetil-fumarát hatékonyságát vizsgálják RIS-es betegekben.

HUN

Klinikum

2023. MÁRCIUS 11.

Hogyan koreografálja az agy az immunválaszokat?

A Nature cikke azokat a legfrissebb eredményeket mutatja be, amelyek a cardiovascularis, autoimmun és pszichoszomatikus betegségek, valamint a rák gyógyításának új korszakát hozhatják el.

HUN

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig

VARGA Katalin

A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődéséről és mű­kö­dé­séről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.

HUN 2023;33(01-02)

Hírvilág

2023. FEBRUÁR 13.

Az SZTE is részt vesz a világszínvonalú hallássegítő csúcstechnológia fejlesztésében

Napjainkban már rutinszerűen végeznek olyan hallásjavító műtéteket a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában, amelyeket még 15 évvel ezelőtt is lehetetlennek tűnt véghez vinni. Süketen született gyermekek kapják vissza a hallásukat, így teljes életet élhetnek, de idős emberek hallásvesztését is korrigálják, lehetővé téve ezzel, hogy ne szigetelődjenek el a társadalomtól.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1979. JANUÁR 01.

Vírusvándorlás a központi és peripheriás idegrendszerben

GOSZTONYI György

A vírusok idegpályák mentén való terjedésének gondolata a múlt század 80-as éveinek végén született meg. Az 1920-as évek közepe óta a peripheriás idegek különböző elemei közül az axonokat tekintik a vírusvándorlás legvalószínűbb útjának. A kérdés tanulmányozása végett a veszettség fix vírusával az alsó ajakba oltott újszülött egereket az oltás után különböző időpontokban leöltünk, majd a n. alveolaris inferior különböző nívóit, a Gasser-dúcot és a központi idegrendszer különböző területeit vizsgáltuk fény- és elektronmikroszkóppal vírusalkotórészek jelenléte és a vírus által indukált cytopathiás jelenségek megállapítása céljából.

HUN 1979;32(1)

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Alemtuzumabterápiával kezelt sclerosis multiplexes betegek követéses vizsgálata a szegedi Sclerosis Multiplex Centrumban

FÜVESI Judit, KINCSES Zsigmond Tamás, LÉGRÁDI Dóra, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, BENCSIK Krisztina, FRICSKA-NAGY Zsanett

A relapszus-remisszió kórformájú sclerosis multiplex kezelési stratégiája az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban az eszkalációs terápia volt az elfogadott terápiás módszer, napjainkban magas betegségaktivitás esetén lehetőségünk van indukciós kezelés indítására is.

HUN 2022;75(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

[Az oxidatív sressz vizsgálata multifokális motoros neuropathiában szenvedő betegeknél]

PATZKÓ Ágnes , DELI Gabriella , CSEH Tamás , BELEZNAY Zsuzsanna , NAGY Lajos , KÉKI Sándor, MIKE Andrea , PÁL Endre , KOMOLY Sámuel , ILLES Zsolt , CSONGOR Alexandra , PFUND Zoltán

[A multifokális motoros neuropathia (MMN) ritka, immunmediált progresszív betegség, ami kizárólag a motoros idegeket érinti. Habár számos tanulmány leírta az oxidatív stressz szerepét a perifériás neuropathiákban, MMN-ben még nem vizsgálták ennek a patomechamizmusnak a szerepét.]

ENG 2022;75(11-12)