Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 262

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az agyi ischaemiás sérülések patomechanizmusai; az életkor mint cerebrovascularis rizikófaktor

FARKAS Eszter

Bevezetés: Az ischaemiás stroke leginkább az idős korosztályt sújtja, hiszen előfordulási gyakorisága 50 év felett ötévente megduplázódik, és a sikeres felépülés esélye is egyre csekélyebb. Az idős agyban továbbá az ischaemiás penumbra gyorsabban válik a menthetetlen infarktus részévé. Az agyi ischaemiás sérülések patomechanizmusában a terjedő depolarizációk (spreading depolarization, SD) megjelenésének központi szerepe van, ezért az öregedés és az SD kapcsolatának megismerése a hatékony,... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A spinalis meningeomák műtéti ellátása

SZABÓ Sándor, GUTEMA Emánuel, NOVÁK László

A gerinccsatorna daganatainak 25%-a meningeoma, ez a második leggyakoribb intraduralis, extramedullaris tumor. Bármely szakaszon előfordulhat, leggyakrabban a középső-felső thoracalis régióban alakul ki. Nőkben 4-szer gyakoribb, az átlagos életkor a 40 és 70 életév közé esik. Tünetileg a fájdalom és a részleges gerincvelői károsodásra utaló panaszok lassú, progresszív megjelenése a jellemző, a tünetek kezdete és a diagnózis között eltelt idő 4–8 hónap. Kontrasztos MR-vizsgálat az elsődlegesen... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az elülső koponyaalapi meningeomák mikrosebészeti feltárásai

NOVÁK László, GUTEMA Emánuel, BOGNÁR László

A meningeomák közel 20%-a a koponyaalapon helyezkedik el. Megkülönböztetünk olfactorius árokból kiinduló, ékcsontszárnyi-processus clinoideus anterior, planum sphenoidale, tuberculum-dorsum sellae, clivus-petroclivalis, illetve foramen magnum tapadású meningeomákat. Előadásunkban az elülső koponyaalapi meningeomák mikrosebészeti feltárásait elemezzük az elérhető legjobb klinikai eredmény érdekében. A klinikum döntően az I–VI. agyidegek tüneteiből, epilepsziás rosszullétekből, illetve... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában

SZAKÁCS Zoltán

Bevezetés: A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén. Ilyen alvásfüggő légzészavarok esetén fluktuál az O2 és a CO2 koncentrációja, amelyek az autoreguláció kulcselemei. Ilyen esetekben a károsodott... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A vertebralis artéria vizsgálata

OLÁH László

Az ultrahang hasznos és veszélytelen eljárás az agyat ellátó artériák vizsgálatára. A carotis és vertebralis artériák ultrahangos képalkotása magában foglalja a B-mód- (szürkeárnyalatos), a Doppler spektrális elemzéssel végzett duplex és a színkódolt duplex képalkotást. A helyes véráramlási sebességértékek meghatározásához duplex módban elengedhetetlen a következetes szögkorrekció.

A vertebralis artéria átmérője kisebb, mélyebben fut, mint a carotis arteria, és mivel részben a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Időablakon túli thrombolysiskezelés

KLIVÉNYI Péter

Az akut stroke ellátására vonatkozólag folyamatosan frissülő, megújuló nemzetközi irányelvek állnak rendelkezésünkre. Ezek többsége klinikai vizsgálatok eredményén alapul, és jól körülhatárolt betegpopulációra vonatkozik. Azonban a napi gyakorlatban az ellátandó betegek sok esetben kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a megfogalmazott kezelési kritériumoktól. Az ilyen betegeknél a megfelelő kezelés kiválasztása sokszor problémát jelent. Mind a preklinikai, mind a klinikai kutatás jelenlegi iránya... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Migrénes stroke, migrén és stroke

KERÉNYI Levente

A migrén és a stroke kapcsolata több szintű. Mivel mindkettő gyakori, így ischaemiás stroke más okból migrénben is szenvedő betegnél is kialakul. Az ischaemiás stroke tünetei hasonlíthatnak aurás migrénre, és valódi migrénes infarktus (MI) is kialakulhat. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha a migrénroham teljesíti az alábbiakat: Aurás migrénben szenvedő betegnél jelentkezik, megfelel a korábbi rohamoknak, kivéve, hogy egy vagy több auratünet tovább tart, mint 60 perc, képalkotó vizsgálat... tovább »

Idegtudományok

2022. MÁRCIUS 30.

A tranexámsav hatása traumás agysérülést szenvedett betegekben

A CRASH-3 randomizált, placebokontrollált vizsgálat a tranexámsav hatásait vizsgálta traumás agysérülést szenvedett betegekben. A vizsgálati eredmények szerint a sérülést követő 3 órán belül alkalmazott tranexámsav (10 perc alatt 1 g bólusban, intravénásan bejuttatott, majd 8 órán keresztül további 1 g adása) a nem haldokló betegekben csökkentette a fejsérülés okozta korai halálozást. A vizsgálat részeként a kutatók arra a kérdésre is választ kerestek, hogy miért és hogyan befolyásolja a... tovább »

Idegtudományok

2021. OKTÓBER 25.

PFO-zárás kriptogén stroke-ban

Az ischaemiás stroke-ok 20-30%-a kriptogén, azaz az infarktus nem köthető definitív emboliaforráshoz, nagyér-atherosclerosishoz vagy kisérbetegséghez. A kriptogén stroke-ok egy részében nyitott foramen ovale (patent foramen ovale, PFO) van jelen, ami felveti annak lehetőségét, hogy az agyi infarktus egy PFO-n keresztüli paradox embolisatio következtében alakul ki. Ismert, hogy a PFO mechanikus zárása alkalmasan megválasztott betegcsoportban csökkenti az ismétlődő stroke kockázatát.... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

Központi idegrendszeri vasculitis gyanújával vizsgált betegek vizsgálati eredményeinek retrospektív feldolgozása (OMIII, 2016–2021)

SZIRMAI Danuta, FUTÓ Claudia, FRENDL Anita, KIS Balázs, KONDOR Máté, KOVÁCS Andrea, PAPP Anikó, POZSÁR Kinga, KAMONDI Anita

Bevezetés: A központi idegrendszeri (KIR) közép- és nagyérvasculitisek az intracranialis és nyaki artériák gyulladásával járó betegségek, melyek az érfal megvastagodása miatt az artériák szűkületét vagy elzáródását okozhatják. Ezen vasculitisek leggyakoribb tünete az agyi infarktus, az átmeneti agyi keringési zavar és a fejfájás. A primer KIR-vasculitis kizárólag az intracranialis ereket érinti, eredete ismeretlen. A szekunder KIR-vasculitisben az intracranialis erek... tovább »