Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1074

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

A Magyar Nephrologiai Társaság elnöke voltam…

ROSIVALL László

Megtisztelő volt a MANET-et – amelynek alapító tagja vagyok, és amelynek számos bizottságát vezettem, vezetem, illetve bizottságában dolgozom mind a mai napig – elnökként szolgálni 2020 és 2023 között, olyan időszakban, amikor korábban nem látott és várt viharok korbácsolták, nehezítették a haladást. Miért vállaltam? Mert hittem és hiszem, hogy a MANET vezetése nemcsak a vesegyógyászoknak, a betegeknek, hanem az egész társadalmunknak, közösségünknek szolgálata

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Krónikus vesebetegség és obesitas

FREISINGER Lilla, NÉMETHY Orsolya, LELOVICS Zsuzsanna, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Napjainkban az obesitas járványszerű terjedése elsősorban a megváltozott környezeti tényezőkkel hozható összefüggésbe és komoly népegészségügyi problémát jelent. Az obesitas megnövekedett mortalitással járhat, de az elhízás több krónikus és nagy társadalmi terhet jelentő népbetegség, mint a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség és krónikus vesebetegség független rizikófaktora is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban

WAGNER László

A 2-es típusú cukorbetegség gyakori szövődményei a krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség azonban egymás kialakulását és romlását is segíthetik, illetve korábban és súlyosabban jelentkezhetnek cukorbetegség esetén. Továbbá, a krónikus vese-, illetve szívelégtelenség esetén a 2-es típusú cukorbetegség is gyakrabban fordulhat elő.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Hol az egyensúly a betegek szűrése és a már felismert esetek életmódrendezése között?

KÓSA István

A vitaindítónak szánt véleménycikk áttekinti a különböző cardiovascularis prevenciós tevékenységek kapcsán rendelkezésre álló bizonyítékokat. Felhívja a figyelmet a prevenciós célú szűrővizsgálatok dokumentált limitációira, a már igazolt beteg esetén al­kalmazott életmódi intervenciók bizonyított hatásosságára. Rámutat, hogy a prevenciós tevékenység keretében nagyobb súlyt kellene helyezni az életmód-változtatás hatékony támogatására.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig

HANGYA Balázs

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Ku­tatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Par­kinson-kór. 

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Őrségváltás – Interjú Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával

KAPÓCS Gábor

Kapócs Gábor a LAM főszerkesztőjeként beszélgetett a MOK újonnan megválasztott és a minap le­köszönt elnökével az előző ciklus tapasztalatairól és a MOK új vezetése előtt álló új kihívásokról, a kitűzött célokról.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Nőgyógyászati hormonterápia és a cardiovascularis rizikó. 1. rész: a hormonális fogamzásgátlás

LÁSZLÓ Ádám

A nem kívánt terhesség megakadályozása érdekében, valamint számos nőgyógyászati betegség kezelésében használjuk a petefészek által termelt hormonokat: a tüszőhormont és a sárgatesthormont, illetve ezek szintetikus változatait. A hormonálisterápiák között kiemelkedő jelentőséggel bír a kombinált orális hormonális fogamzásgátlás, valamint a menopauzális hormonterápia. Vannak készítmények, amelyek nem járnak a cardiovascularis kockázat növekedésével.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai

VASTAGH Ildikó, BERECZKI Dániel

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.

Klinikum

2023. DECEMBER 04.

Hogyan csökkenthető a szegények stroke-halálozása?

Világviszonylatban a stroke a harmadik vezető halálozási és rokkantsági ok. Korábbi vizsgálatok szerint az alacsony társadalmi-gazdasági státusz (TGS) – függetlenül attól, hogy azt országok között vagy országokon belül mérik – összefüggésbe hozható a stroke fokozott kockázatával, a súlyosabb stroke-kal és a rossz kimenetellel, beleértve a magasabb halálozást és a súlyosabb rokkantságot.

Ideggyógyászati Szemle

2023. NOVEMBER 30.

Kisagyi antitestek akut ischaemiás stroke-on átesett betegek szérumában

ATMACA Mert Murat , ERDAĞ Ece , DEMIR Serkan , YÜCEER Hande , ATMACA Çolak Melek , KÜÇÜKALI İsmail Cem , KÜRTÜNCÜ Murat , TÜZÜN Erdem

Bár akut ischaemiás stroke-os (AIS) betegeknél előfordulnak a szérumban antineuronalis antitestek, nem teljesen világos, hogy ezek már a cerebrovascularis esemény előtt jelen vannak, vagy csak később alakulnak ki.