Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 420

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Az alsó végtagi verőérbetegség diagnosztikájának és kezelésének nehézségei időskorban

FARKAS Katalin

Idős egyénekben világszerte a cardiovascularis betegség a morbiditás és mortalitás legfontosabb oka. Az alsó végtagi verőérbetegség a végtagi verőerek atherosclero­si­sa következtében kialakuló diffúz, degeneratív folyamat, mely a verőerek lumenének szűkületéhez, illetve elzáródásához vezet. A betegség egyik legfontosabb kockázati tényezője a kor, ennek megfelelően előfordulása a korral jelentős mértékben nő.

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

Beszámoló az Európai Hypertonia Társaság XXXII. kongresszusáról

NEMCSIK János

2023. június 23–26. között Milánóban rendezték meg az Európai Hypertonia Társaság (European Society of Hypertension – ESH) XXXII. kongresszusát. A kongresszusra 958 absztraktot küldtek be, közülük nyolc Magyarországról származott. A kongresszus első napján, pénteken kora délután elsősorban az ESH különböző munkacsoportjai kaptak főtéma-lehetőséget, illetve a munkacsoportok közgyűléseire is ekkor került sor.

PharmaPraxis

2023. AUGUSZTUS 22.

Gyógyszerész által vezetett intervenció krónikus vesebetegség kialakulásának vagy romlásának megelőzése érdekében

A krónikus vesebetegség (chronic kidney disease, CKD) korai stádiumában szenvedő betegek gyakran nincsenek tisztában vizeletvizsgálati eredményeikkel, a CKD kockázati tényezőivel és okaival, továbbá a betegség kialakulásának/progressziójának kockázatát csökkentő módszerekkel.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

A csökkent bal kamrai ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség gyógyszeres kezelésének fejlődése: a gyorstitrálási stratégia klinikai jelentősége

VARJAS Norbert, HEPP Tamás, BENCZÚR Béla

A krónikus szívelégtelenség morbiditása és a mortalitása továbbra is magas, mely miatt a betegség megfelelő kezelése kiemelt jelentőségű. A csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (heart failure with re­duced ejection fraction) esetében számos bizonyíték áll rendelkezésre a prog­nózis javítására, beleértve a halálozás, a hirtelen szívhalál és a szívelégtelenség miatti hospitalizáció csökkentését.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Még egy csepp interakció

KUN Edit, VARGA Zoltán, PÜSPÖKI Zsuzsanna, SIMONYI Gábor, FINTA Ervin

A hypertoniás betegek terápiájának összeállítása különösen nagy odafigyelést igényel. A hypertonia stádiumbeosztása, a társbetegségek és szövődmények mellett figyelembe kell venni az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek és gyógyhatású szerek között fellépő kölcsönhatásokat is. A közleményben a szerzők bemutatnak egy beteget, aki a hypertonia-ambulancián történt sikeres gyógyszerbeállítást követően normotenzívvé vált, majd néhány hónap múlva hypotoniás epizódok által okozott szédülés, valamint hasmenés miatt jelentkezett újabb kontrollra. Ennek kapcsán a hypertonia-ambulancián derült fény a beteg által elkezdett kannabiszolaj hatóanyagának, a kannabidiolnak a kölcsönhatásaira az antihipertenzív és antidiabetikus, valamint gyomorsavszekréció-gátló szerekkel. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a betegek által fogyasztott táplálékkiegészítők sem mindig veszélytelenek, és a hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan panaszok hátterében mindig kell gyógyszerkölcsönhatások után is kutatni. A közleményben a fenti konkrét eset kapcsán kerülnek áttekintésre a kannabidioltartalmú étrend-kiegészítők hatásmechanizmusával, lehetséges mellékhatásaival és gyógyszerkölcsönhatásaival kapcsolatos, a gyakorló orvos számára legfontosabb ismeretek.

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

Immunellenőrzőpont-gátló terápiák okozta bőrmellékhatások

LENGYEL Zsuzsanna

Az elmúlt évtizedben az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI) megjelenésével az onkológiai betegek ellátása jelentős változáson ment keresztül. Ezen új terápiás szerek megjelenésével új mellékhatásprofilt is meg kellett tanulnunk.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Angiotenzinkonvertálóenzim-gátló vagy angiotenzin-1-receptor-blokkoló legyen az elsőként választandó gyógyszer a magas vérnyomásban szenvedő beteg kezelésekor?

BENCZÚR Béla

A RAAS-gátlók (az ACE-inhibitorok és az ARB-k) egyaránt első vonalbeli vérnyomáscsökkentők mind a tengerentúli, mind az európai (így a magyar) hypertoniaajánlások alapján is. Ennek ellenére a gyakorló orvosok körében jóval kifejezettebb az ACE-gátlók preferenciája, mint az ARB-ké. Jelen összefoglaló áttekintést kíván nyújtani a két hatóanyagcsoport közötti különbségekről, az elérhető direkt összehasonlító vizsgálatokról az evidenciák csúcsát jelentő metaanalízisekről.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Diétás nátrium- (só-) bevitel: tények és globális felhívás a cselekvésre

NEMCSIK János

2022 elején 70 nemzeti és nemzetközi egészségügyi és tudományos szervezet támogatta a „2022 World Hypertension League, Resolve to Save Lives and the International Society of Hypertension dietary sodium (salt) global call to action” (1) című dokumentumot, amely a címben szereplő három szervezet konszenzusaként lett megfogalmazva. Ez a tényeket felsoroló és globális cselekvésre felhívó közlemény a világszerte legjelentősebb egészségügyi és tudományos szereplők állásfoglalásaként értelmezhető. Ez a rövid összefoglaló az eredeti közlemény kivonataként kitér: a) az emelkedett diétás nátriumbevitel okozta betegségtöbblet jelentőségére; b) a diétás nátriumbevitel csökkentését támogató evidenciákra; c) javaslatokra a diétás nátriumbevitel csökkentésére; d) a jelenlegi nátriumbevitel mértékére; e) a diétás nátriumbevitel csökkentésének költséghatékonyságára; f) az ellentmondásos irodalmi források néhány fontosabb okára; g) a diétás nátriumbevitel csökkentésének lehetőségeire; h) azoknak az evidenciákat gyakran felülvizsgáló weboldalaknak a forrására, amelyek az emelkedett diétás nátriumbevitel egészségkárosító hatásaival és a nátriumbevitel csökkentésének módszereivel foglalkoznak. A felhívás ösztönzi az egészségügyi dolgozókat, a kutatókat és az egészségügyi szervezeteket, hogy aktívabban támogassák, hogy a diétás nátriumbevitel csökkentése globális prioritást képezzen és az összes nemzet tűzze ki célul a diétás nátriumbevitel javasolt szintig való csökkentését.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A vese védelmében és azon is túl. A renoprotekció új lehetőségei

BALOGH Dóra Bianka, FEKETE Andrea, REUSZ György

Az utóbbi évtized kutatásai és klinikai vizsgálatai eredményeképpen a renoprotekció új hatásmechanizmusú gyógyszerei kerültek be a klinikai gyakorlatba. A már ”aranystandardnak” tartott, a renin-angiotenzin rendszer gátlásával ható gyógyszereket követően olyan új, eredetileg a diabetes mellitus kezelésére bevezetett gyógyszerek bővítették a terápiás palettánkat, mint a glükagonszerű peptid-1-receptor-agonisták (GLP-1RA), amelyek diabeteses nephropathiában csökkentik a tartós macroalbuminuriát és a szérumkreatinin-szintet, valamint a nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT-2) -gátlók, amelyekre diabeteses nephropathián túl, a nem cukorbetegség okozta vesekárosodás terápiájára is rendelkezünk már evidenciával. Jól tervezett klinikai vizsgálatok igazolták e szereknek szív és érrendszeri protektív hatását is, ezzel összefüggésben számos igazolt, illetve potenciális mechanizmust írtak le, amelyek a fent leírt hatásokban szerepet játszhatnak. Különösen ígéretes az a megfigyelés, hogy az SGLT-2-gátlók esetén az eredetileg diabetesben igazolt nefroprotekció a nem diabeteses, krónikus vesebetegekben is érvényesül, ezzel új terápiás eszközt biztosítva a krónikus vesebetegség progressziójának lassítására. A továbbiakban e gyógyszerek hatásmechanizmusának még részletesebb feltárására van szükség, valamint arra, hogy a gyakorlati helyüket és eredményességüket, populációs vizsgálatokban, a ”mindennapi életben” is igazolni tudjuk.