Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2017. FEBRUÁR 12.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 közötti összefoglaló adatai

KISS István, BARNA István, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely, KÉKES Ede

A hazai egészségügyi stratégiai program tükrében a szerzők a Magyarország át­fo- gó egészségvédelmi szűrőprogramá­nak (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 kö­zötti összefoglaló adatait ismertetik.

HUN 2017;27(01-02)

Hypertonia és Nephrologia

2016. DECEMBER 20.

A hipertenzív nephropathia mint a dialíziskezelést indokló alapbetegség epidemiológiája Magyarországon

SZEGEDI János, KISS István

A hypertonia a leggyakoribb orvosi diagnózis a fejlett országokban. A világ felnőtt lakosságának 25%-át érinti, Magyarországon a MÁÉSZ szűrőprogram szerint a hypertonia gyakorisága 33% volt. Előrejelzések szerint 2025-re 60%-kal nő a hypertoniások száma, a világon 1,56 milliárd beteggel kell számolni. Magyarországon a háziorvosi praxisba bejelentkezett 18 év feletti populációban a hypertoniások száma 2015-ben 3 825 000 volt. A Magyar Hypertonia Társaság regiszterének adatai szerint 2015-ben a <60 ml/perc/1,73 m2 GFR-rel rendelkezett a férfi hypertoniások 12,3%-a, a nők 39,1%-a, átlagosan a betegek 26,4%-a. A krónikus vesebetegség okai között a diabetes mellett a hypertonia a leggyakoribb ok. A hipertenzív nephropathia a célszervkárosodás miatt kiemelt jelentőségű időskorban, esszenciális hypertoniás betegeknél, egyes népcsoportokban. Előrejelzések szerint 2025-re a hipertenzív nephropathia prevalenciája nőni fog. Amerikai felmérések szerint a fehér populációban a prevalencia 23%, fekete populációban 36%. Földrajzi régióként is különbség észlelhető, Franciaországban a prevalenciát 25%-ban, Olaszországban 17%-ban, Japánban 6%-ban, Kínában 7%-ban igazolták. Összefüggést találtak a betegek kora és a prevalencia között, 40 év alatt 11,2%, 65 év felett 38% volt a prevalencia. Férfiak között a prevalenciát gyakoribbnak találták. Magyarországon a dialízist indokló alapbetegségek között a hipertenzív nephropathia 2003-ban 15,5%, 2015-ben 24% gyakoriságú volt. A Magyar Nephrologiai Társaság Regiszterének adatai szerint a programba vett új betegek között 2013-ban a hipertenzív nephropathia gyakorisága 15,3%, 2015-ben 14,3% volt. A december 31-én kezelt betegek között ez 2013-ban 20,6%, 2015-ben 22% volt. A prevalenciában Magyarországon is regionális különbségek vannak, új betegek között legmagasabb Nyugat-Dunántúlon (19,9%), legalacsonyabb Dél-Du - nántúlon (7,6%). A december 31-én kezelt betegeknél legmagasabb a prevalencia Közép-Dunántúlon (24,8%), a legalacsonyabb Észak-Alföldön (17,9%). 2014-2015 között új betegek között a prevalencia nőtt Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyar - ország kivételével minden régióban. A december 31-én kezelt betegek között a prevalencia Dél-Dunántúl, Észak-Alföld kivételével minden régióban növekedett. A tapasztalatok szerint a hypertoniás populáció számának növekedésével a hipertenzív nephropathiás betegek száma is nő. A regionális különbségek részben a nem egységes értelmezéssel, a hypertonia epidemiológiájával, részben a hypertoniaellátás minőségével függenek össze.

HUN 2016;20(06)

Lege Artis Medicinae

2016. FEBRUÁR 05.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) eredményei 2015-ben

KISS István, BARNA István, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely

2010-ben újszerű komplex szűrővizsgálat indult Magyarországon, „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” címmel. A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program részeként, ma már 67 szakmai-tudományos társaság, illetve cég támo­gatásával működik.

HUN 2016;26(01-02)

Lege Artis Medicinae

2015. FEBRUÁR 15.

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramjának (MÁESZ) ötéves eredményei

KISS István, BARNA István, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely

„Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020” jubileumi V. évadját teljesítette 2014-ben. Az elmúlt öt évben modellértékűen működő program mind a primer, mind pedig a szekunder prevenció szempontjából sikeres volt.

HUN 2015;25(01-02)

Lege Artis Medicinae

2014. FEBRUÁR 14.

Népegészségügyi prevenció Magyarországon II.: megalapozott módszerekkel, megfelelő információval, valódi szűrési eredmények - „Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 201

KISS István, BARNA István, DANKOVICS Gergely, DAIKI Tenno

Magyarországon számos szűrőprogram indult az elmúlt 10 évben. Ezek egy-egy kiemelt céllal sikeresen, illetve kevésbé sikeresen valósultak meg. A 2010-ben kezdeményezett „ Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020” (MÁESZ) Program az országot járva (szűrőkamionnal), rendezvényekhez kapcsolódva vagy önálló szűrésként, a helyi egészségügyi ellátással együttműködve (alapellátás, foglalkozás-egészségügy stb.) működik.

HUN 2014;24(01-02)

Lege Artis Medicinae

2013. ÁPRILIS 20.

Hozzászólás a „Népegészségügyi prevenció Magyarországon: azt tesszük, amit kell?” című cikkhez

PÉTER Árpád, KISS István

A LAM 2013;23(2):107-11. oldalain Kiss István és szerzőtársainak a MÁESZ Programbizottság nevében megjelent „Népegészségügyi prevenció Magyarországon: azt tesszük, amit kell?” című közleményéhez - különösen azok után, hogy a címvégi kérdőjelük szinte hozzászólásra sarkall - az alábbi észrevételeket szeretném tenni.

HUN 2013;23(03-04)