Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 146

Klinikum

2023. DECEMBER 11.

hirdetés

A diabetes és dementia összefüggései, geriátriai vonatkozásai

DOMBORÓCZKI Zsolt

A cukorbetegség szövődményeinek egyik fontos helyszíne a központi idegrendszer. Széles körben ismert a diabetes mellitus és az agyi keringészavarok kapcsolata, lényegesen kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a cukorbetegség mind az Alzheimer-kór, mind a vascularis dementia fontos rizikótényezője.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Hypoglykaemia: az időskori antidiabetikum-kezelés fontos mérlegelési szempontja

DOMBORÓCZKI Zsolt

A hypoglykaemia a vércukorcsökkentő kezelés jól ismert, potencionálisan életveszélyes, gyakori, mégis alulértékelt következménye. Idős betegeknél nagyobb eséllyel alakul ki alacsony vércukorszint, az észlelési küszöb csökken, az ellenreguláció gyengül. E folyamatot erősíti a neurokognitív és szomatikus állapot hanyatlása. A sérülékeny idős embernél nagyobb a hypoglykaemia szövődményeinek kockázata.

Nővér

2023. OKTÓBER 30.

Az időskori szájhigiéné fontossága, és az ápolók bevonása az orális prevencióba

GÁLL Evelin Liza, GYÖNGYÖSI Fanni Nikolett, NÉMETH Anikó

Az idősek szájhigiénéje világszerte aggasztó képet mutat. Okai között legtöbbször magatartásbeli tényezők, gyógyszerek, különböző betegségek szerepelnek. A rossz szájhigiéné miatt paradontitis alakulhat ki, mely számos betegség okozója is lehet. Az időskori fogvesztés, rossz szájhigiéné azonban nem törvényszerű, és nem természetes folyamat!

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Kedves Olvasóink!

BENCZÚR Béla

A nyár végi – ősz eleji összevont számot tartja a kezében a kedves Olvasó, aki remélhetőleg a nyári szabadság során kipihenve, feltöltődve tért vissza hivatásához. Szerkesztőségünk közben nem pihent, bár meg kellett küzdenünk a nyári „uborkaszezon” minden nehézségével, hiszen a korábbi időszakhoz képest nehezebben találtunk lektorokat a beküldött kéziratokhoz és a szerzők „reaktivitása” is időnként lassabb volt.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Az alsó végtagi verőérbetegség diagnosztikájának és kezelésének nehézségei időskorban

FARKAS Katalin

Idős egyénekben világszerte a cardiovascularis betegség a morbiditás és mortalitás legfontosabb oka. Az alsó végtagi verőérbetegség a végtagi verőerek atherosclero­si­sa következtében kialakuló diffúz, degeneratív folyamat, mely a verőerek lumenének szűkületéhez, illetve elzáródásához vezet. A betegség egyik legfontosabb kockázati tényezője a kor, ennek megfelelően előfordulása a korral jelentős mértékben nő.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Amit az esendőségről az idős, hypertoniás beteget gondosan ellátó orvosnak tudnia kell

SZÉKÁCS Béla, CZINTNER Dóra

Az esendőség, mint egy igen összetett, a fiziológiás öregedés folyamatával összefonódó patológiás állapot, amely az idős betegben a külső és belső stresszek összervezeti kivédésének elégtelenségéhez vezet, egyre nagyobb hangsúlyt kap az újabb szakmai közleményekben és a hypertonia időskori kezelésének irányelveiben. Ez a geriátriai szindróma a súlyosabb mellékhatások valószínűsége miatt nagyfokú óvatosságot igényel.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Diverticulosis a háziorvosi praxisban

MAGYAR Anna

A colondiverticulosis igen elterjedt, elsősorban időseket érintő állapot. Az esetek nagy részében tünetmentes. A diverticulosis megjelenési formái sokfélék, az enyhe irritábilis bél szindrómára emlékeztető klinikai képtől a súlyos, életet veszélyeztető szövődményes diverticulitisig.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

Az időskori elesések gyakorisága és megelőzésük lehetőségei a Covid-19-pandémia időszakában

BOROS Edit, BALOGH Zoltán

A koronavírus-járványhelyzet hatalmas kihívás elé állította az egész társadalmat és azon belül az időskorúakat. Közlemé­nyünk­ben körbejárjuk, hogy a pandémia hogyan hatott az időskorban előforduló esési sérülésekre és azok kockázati tényezőire. Tanulmányunkban igyekszünk bemutatni a koronavírus-járvány időszaka alatt kialakult traumás esetek számának az esések következtében történt változását.

Hírvilág

2023. FEBRUÁR 13.

Az SZTE is részt vesz a világszínvonalú hallássegítő csúcstechnológia fejlesztésében

Napjainkban már rutinszerűen végeznek olyan hallásjavító műtéteket a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában, amelyeket még 15 évvel ezelőtt is lehetetlennek tűnt véghez vinni. Süketen született gyermekek kapják vissza a hallásukat, így teljes életet élhetnek, de idős emberek hallásvesztését is korrigálják, lehetővé téve ezzel, hogy ne szigetelődjenek el a társadalomtól.

Nővér

2021. OKTÓBER 30.

A fizikailag aktív életmóddal megőrizhető az időskori funkcióképesség

GYOMBOLAI Zsigmond, BÁTHORY Szilvia, KUBIK Anna Zsófia, VASS Zsófia, VIRÁG Anikó, KOVÁCS Éva

Az önálló életvitelhez szükséges fizikai képességeket jelentősen meghatározzák az idős korra jellemző degeneratív ízületi problémák és a krónikus mozgásszervi betegségek. Japán elöregedő társadalmában a szakemberek a „lokomotív szindróma” fogalmának bevezetésével hangsúlyozzák a mozgásszervi problémák mielőbbi felismerésének és kezelésének fontosságát. A szűrésre a két-lépés tesztet és a felállás tesztet alkalmazzák. 
A vizsgálat célja: Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy azok körében, akik a mozgásprogramban részt vesznek, kisebb-e a lokomotív szindróma gyakorisága, valamint kisebb-e az eleséstől való félelem mértéke, mint az inaktív időseké.

A kutatásban három csoport mutatóit hasonlítottuk össze: az inaktívak csoportban azok voltak, akik még a program kezdése előtt álltak, a haladó csoportba a fél és öt év között tornázók, az aktív csoportba pedig az öt évnél régebben tornázók tartoztak. A két-lépés teszt és a felállásteszt alapján diagnosztizált lokomotív szindróma gyakoriságát, valamint az eleséstől való félelem mértékét határoztuk meg.

Az eleséstól való félelem mértéke az inaktív csoportban meghaladta, míg a mozgásprogramban résztvevő csoportokban nem haladta meg a 10-pontos esésrizikót jelentő határértéket. A lokomotív szindróma gyakorisága tekintetében az aktív életmódot folytatók körében a 10 évvel fiatalabbakra jellemző gyakoriság tapasztalható. Az inaktív életmódot folytató idősek csoportjában mért gyakoriság viszont meghaladta az egy évtizeddel idősebb korosztályra jellemző gyakoriságot.

Kutatásunk eredménye rámutat arra, hogy az időskorra jellemző funkcionális hanyatlás nem szükségszerű. Bár a napi élet alapmozdulatainak kivitelezése nehezebbé válik, rendszeres fizikai aktivitással a funkcióképesség hanyatlása késleltethető, lelassítható.