Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 4180

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri

TÍMÁR József, KENNETH V. Honn, MARY J. C. Hendrix, MARKO-VARGA György, SIRPA Jalkanen

A rosszindulatú daganatok plaszticitása egy fontos új alapvető jellegzetességük, ami a diagnosztikát is zavarhatja, de közrejátszik az áttétképző képesség formálásában is. Továbbmenve, daganataink jelentős részében különféle módon, de kialakul a részleges vagy teljes immunrezisztencia, amelynek alapvető mechanizmusait kezdjük megismerni.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*

T. Conroy, P. Pfeiffer, V. Vilgrain, A. Lamarca, T. Seufferlein, E. M. O’Reilly, T. Hackert, T. Golan, G. Prager, K. Haustermans, A. Vogel, M. Ducreux

Kockázati tényezők A hasnyálmirigyrák (PC) potenciálisan gyógyítható stádiumban történő felismerésének lehetősége, a korai diagnózistól és a magas kockázatú populációk azonosításának és szűrésének képességétől függ, mielőtt a tünetek jelentkeznének. A nagy kockázatú populáció azonosítása kihívást jelent, és továbbra sem tisztázottak az optimális szűrőeszközök (1).

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

„Engedték, hogy a saját hibáimból tanuljak”

TARCZA Orsolya

A csókakői szülői porta tele volt kisebb-nagyobb jószágokkal, így nem csoda, hogy Psóra Krisztina kisgyermekként még az állatorvosi hivatással kacérkodott, ám ahogy cseperedett, nemcsak arra jött rá, hogy mégiscsak nehéz megérteni az állatok szavát, de arra is, hogy az embereken szeret igazán segíteni.

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

Díjözön 2023-ban is!

BORDA Tímea

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kitüntetési bizottsága idén is kiválasztotta az „Év kiváló szakdolgozója” és az „Év kiváló szakdolgozói közössége” díjra felterjesztettek közül is a legkiválóbbakat. Emellett lezárult az „Év elhivatott fiatal szakdolgozója” pályázat is, amelyet kamaránk a LifeTime Media Kft.-vel – magazinunk kiadójával – közösen hívott életre azzal a céllal, hogy az elhivatott, fiatal generációra is felhívják évről évre a figyelmet.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Az ESMO szakértői konszenzusnyilatkozatok a ráktúlélésről: a magas színvonalú ráktúlélő-ellátás és kutatás támogatása Európában

I. Vaz-Luis, M. Masiero, G. Cavaletti, A. Cervantes, R. T. Chlebowski, G. Curigliano, E. Felip, A. R. Ferreira, P. A. Ganz, J. Hegarty, J. Jeon, C. Johansen, F. Joly, K. Jordan, B. Koczwara, P. Lagergren, M. Lambertini, D. Lenihan, H. Linardou, C. Loprinzi, A. H. Partridge, S. Rauh, K. Steindorf, W. van der Graaf, L. van de Poll-Franse, G. Pentheroudakis, S. Peters, G. Pravettoni

Háttér: A ráktúlélők megnövekedett száma, valamint azon fizikális és pszichoszociális kihívások felismerése, amelyek a rák diagnózisának felállításától az aktív kezelésen keresztül és azután is megjelennek, vezetett a ráktúlélés tudományágának kialakulásához.

Hírvilág

2024. MÁJUS 05.

Gyakori betegség ritka szövődménye - célzott vizsgálattal lerövidíthető a betegút

SAJTÓKÖZLEMÉNY eLitMed

Május 5. a pulmonális hipertónia világnapja. A pontos diagnózis felállítása akár évekbe is telhet, célzott szívultrahang vizsgálattal azonban lerövidíthető ez az időszak, a kezelés pedig sokkal jobb életminőséget biztosíthat.

Nővér

2024. MÁJUS 03.

Új perspektíva a fogászatban: telefogászat a XXI. században

GULYÁS Judit, KIS-GYÖRGY Rita

A modern kor technikai fejlődése az egészség- és orvostudományokban is rohamosan terjed. A telemedicinális ellátások megkezdődtek és a globális digitalizáció az egészségügy minden szegmensében új távlatokat nyit meg. A telefogászat évtizedek óta fejlődik, releváns eszköztárral léphet fel a preventív és kuratív ellátásokban, a páciensek monitorozásában és a szakemberek közötti interakciókban. Szerepe elhanyagolhatatlan a fogászati népbetegségek megelőzése és hatékonyabb kezelése szempontjából. Számos előnyös tulajdonsága mellett azonban vannak korlátai, amelyek kihívás elé állítják mind a szakembereket, mind pedig az ellátórendszert felkereső pácienseket.  

Helyünk a világban

2024. ÁPRILIS 30.

Uniós átlag alatt a magyar emberek elégedettsége

EUROSTAT eLitMed

Nálunk csak a horvátok, a lettek, a görögök, a németek és a bolgárok elégedetlenebbek az életükkel – ezzel szemben a nyugati és a keleti szomszédunk is a rangsor élén áll.